Time Goes By

A.I. mesterséges értelem (A.I. Artificial Intelligence) 2001

2015. július 21. 18:20 - Time Goes By

Steven Spielberg két Oscar-díjra (zene és effect) jelölt sci-fije – némi neo-noiros beütéssel -egy disztópikus környezetben játszódó nagyon ambiciózus mese egy gyerekszerű robotról, akit arra programoztak be, hogy szeressen. Az A.I. eredetileg Stanley Kubrick projectje volt, aki azonban halála előtt átadta Spielbergnek a lehetőséget. A filmen végig érződik a két teljesen eltérő stílusú rendező hatása, ami kétségtelenül érdekessé és különlegessé teszi ezt a jövőben játszódó elgondolkodtató és szentimentális történetet.

A föld tengerparti nagyvárosai a felmelegedés következtében megolvadt sarki jég miatt víz alá kerülnek, és az emberiség a kontinensek belsejébe költözik. Ekkor a technikai-műszaki fejlettség olyan szinten áll, hogy az emberiség realisztikus emberszerű robotokat képes előállítani. Professzor Allen Hobby (William Hurt) legújabb fejlesztése egy olyan robot, aki képes szeretni, és amit olyan családoknak tervezett, akiknek nem lehet vagy esetleg elvesztették a gyereküket. Monica (Frances O’Connor) és Henry Swinton (Sam Robards) gyereke kómában van a gyógyulás esélye nélkül, ezért Henry megvásárolja Davidet, a legfejlettebb robotgyereket, hogy örömet szerezzen feleségének. Monica kezdetben tiltakozik ellene, azonban később elfogadja a „kisfiút” és aktiválja a robotot, amivel egyben „örökbe fogadja” és beindítja David szeretet programját. Egyre jobban mennek a dolgok a ’családjukban”, amikor az igazi fiúk Martin meggyógyul és újra a családban élhet a szüleivel. Ekkor David helyzete alapjaiban változik meg, és néhány félreértés után elveszti a „szülei” bizalmát. A törvény értelmében a megunt robotokat megsemmisítésre vissza kell küldeni a gyártóhoz, azonban Monica ezt nem képes megtenni, ezért egy erdőben magára hagyja Davidet, aki innentől kezdve mániákusan arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne igazi kisfiú, mert úgy gondolja, hogy ez a nyitja, hogy elnyerje anyukája szeretetét. Ebben a küldetésében két másik android lesz a segítségére, Teddy a játékmackó, és Gigolo Joe (Jude Law) a férfi prostituált robot. Vajon megtalálja-e David a választ és teljesül-e kívánsága?A film Brian Aldiss Super-Toys Last All Summer Long c. rövid történetén alapul, amelyből Stanley Kubrick akart filmet forgatni a ’70-es években. A project azonban egyre csak csúszott, végül Kubrick elvetette a tervet, mert úgy érezte, hogy David karakterét nem tudná hitelesen megalkotni. Ebben a korban a CGI még nem állt olyan szinten, ami alkalmassá tette volna egy tökéletese realisztikus robotgyerek ábrázolására, a valódi gyerekszereplőkben pedig nem bízott a rendező. Így aztán 1995-ben - pár évvel a halála előtt - átadta a filmezési jogot Steven Spielbergnek, aki némileg átírta Kubrick forgatókönyvírójának, Ian Watsonnak a szkripjét. Spielberg és Kubrick két külön világ volt, azonban érdekes módon ebben a filmben összekapcsolódik munkásságuk, nem csak azáltal, hogy mindkettejüket nagyon érdekelte a történet témája, hanem a filmben végig jelenlévő kettősségen keresztül is. Az A.I. ugyanis rendelkezik Spielberg szentimentalizmusával és Kubrick hidegebb racionalitásával és iróniájával is. Míg Kubrick bonyolult csapdákat épít a karaktereknek és a nézőknek egyaránt, addig Spielberg az ártatlanságot és nagyon közvetlen érzelmeket visz a filmbe.

Az A.I. legfontosabb témája az érzelmek, ami mellett a mesterséges intelligencia kérdésköre és problematikája is megjelenik. A film központjában David, a robotfiú áll, aki Pinokkióhoz hasonlóan igazi kisfiú, azaz ember szeretne lenni, azért, hogy elnyerje „anyukája” szeretetét. A film egyik kulcsjelenetében Monica mesél a fiúknak Pinokkióról: „El tudod képzelni, hogy mennyire megdöbbent, amikor rájött, hogy már egy nem bábu, hanem egy igazi kisfiú, ugyanolyan mint a többi fiú.A mese olyan nagy hatással van Davidre, hogy ezután megszállottan keresi a választ arra, hogyan válhatna igazi kisfiúvá, ami végső soron nem egyéb, mint válasz arra a sokszor feltett kérdésre, hogy mitől is ember az ember. Miután Monica egy idő után megszabadul tőle egy erdőben, a fiúnál ez a vágy exponenciálisan megnövekszik. Mivel azonban David robot, ebből kifolyólag működése csak akörül forog, amire beprogramozták, ezért igazából nem képes sem érezni, se önállóan gondolkodni. Mivel azonban ő egy nagyon fejlett robot – elsőre mindenki igazi kisfiúnak hiszi – ezért gondoljuk azt, hogy ő valóban tud érezni és gondolkodni, azonban ez megtévesztő. David minden gondolata ugyanis akörül forog, hogy betöltse funkcióját - a szeretetet -, amire beprogramozták. Ő csak imitálja az igazi kisfiúkat és az életet. Davidnek nincs szüksége alvásra, evésre, ivásra, mindezeket csak utánozza. Családi étkezéseknél úgy csinál, mintha enne, este pizsamába öltözik és lefekszik az ágyba ugyan, de nem alszik. Vágya, hogy „anyukája”, azaz az aktiválója szeresse, azonban annyira erős, hogy még saját testét – szerkezetét – is képes tönkretenni a spenótevéses jelenetben, hogy olyan lehessen, mint szülei igazi kisfia, Martin. Ennél nem sok emberibb tulajdonság van, ugyanakkor mindezt csak azért tette, hogy funkcióját jobban betölthesse, hiszen ahogy nem érez éhséget, szomjúságot, fáradtságot, úgy szeretetéhsége sincs, csak a programjának akar a lehető legjobban megfelelni. Az igazi érzelmek – annak előnyei és hátrányai – csak az emberi faj kiváltsága.

A filmet alapvetően három szakaszra lehet bontani: az első David családban töltött életét mutatja, a második a Blue Fairy, azaz a Kék Tündér keresése, akinek segítségével igazi kisfiúvá válhat, majd a befejező szakasz, amiben megkapjuk a lehetséges válaszokat a film folyamán felmerülő kérdésekre.David programját Monica aktiválja, aki innentől kezdve a fiú szeretetének tárgya lesz. Apjához, aki a családjukba vitte, nem érez kötődést, a filmben egyetlen egyszer sem halljuk azt, hogy "bárcsak apu szeretne". Csakis anyukája szeretetére vágyik, mivel ő aktiválta. Mindjárt a film első jelenetében felvetődik az a filozófiai kérdés, hogy az ember milyen erkölcsi felelősséggel tartozik az általa kifejlesztett robotoknak. Dr. Hobby nem is gondolt erre, amikor megtervezte Davidet – akit meghalt kisfiáról mintázott – a hallgatóságának egyik tagja veti fel, hogy az érzelmekkel rendelkező robotok gyártása mennyire érzéketlen és felelőtlen dolog, hiszen az embernek nem kell „viszontszeretnie” az őket szerető robotokat. Mindeközben David mániákusan „szereti” „anyukáját” és vágyik a szeretetére, azonban semmilyen más érzelemmel nem rendelkezik. Nem irigy, nem féltékeny Martinra, a „testvérére”, nem utálja annak ellenére sem, hogy az igazi fiú rosszindulatú, irigy és féltékeny rá. David csak szeretni tud, mert ő egy robot, akit csak erre programoztak be. Egyéb érzelmei, mint düh vagy kétségbeesés inkább csak annak a következménye, hogy nem tudja feladatát ellátni.

Mindazonáltal a robotfiútól kezdetben ódzkodó Monica az, akinek Daviddel való kapcsolatában mégiscsak kifejlődött valamiféle lelkiismeret és kötődés, hiszen ő az, aki nem képes visszavinni „fiát” a gyárba megsemmisítésre, míg Henry ugyanolyan felelőtlenül és érzéketlenül megtenné ezt, mint ahogy hazavitte a kis robotot. Azonban Monica is csak annyit érez David iránt, amennyit az emberek általában egy kutyus vagy macska iránt éreznek. Az a jelenet is erről szól, amikor Davidet otthagyja egy erdőben, mint ahogy egy megunt háziállatot szoktak.David számára a küldetése, hogy megtalálja a választ arra, hogyan lehetne igazi kisfiú, innentől kezdve mindennél fontosabbá válik, hiszen egész létezésének értelme szűnt meg aktiválójának elvesztésével. A film középső szakaszában két pszichedelikus helyre látogat el Gigolo Joeval és Teddy macival. Flesh Fair az első hely, ami nem egyéb, mint a mesterségességet nem kedvelő emberek „vidámparkja”, ahol robotokat semmisítenek meg egy látványos show-műsor keretében. Itt főhőseink azzal ússzák meg a megsemmisítést, hogy David könyörög az életéért, amit robotok nem szoktak, és amivel meglepi a látványosságra összegyűlő embereket. A következő hely Rouge City, ahol David a Bölcs Varázslót – egy számítógép programot, amolyan tudakozót - kérdezget arról, hogy hol találja azt a Kék Tündért, aki Pinokkiót is igazivá varázsolta. A filmnek ez a középső szakasza a legkevésbé érdekes, és itt egy kicsit leül az amúgy is elég hosszú film.

Aztán a harmadik szakasz szerencsére megint érdekessé válik. Ekkor David a félig víz alá került New Yorkba indul, ahonnan csak a felhőkarcolók látszódnak ki, és ahol találkozik megalkotójával, professzor Hobbyval. Itt megint azzal kell szembesülnie, hogy az önmagáról alkotott kép és a valóság mennyire nem egyezik. Megtudja, hogy nem egyedi, mint az emberek, hanem sorozatgyártott robot, és több tucatnyi létezik belőle, azonban még ekkor sem hagy fel küldetésével, hogy megtalálja a Blue Fairyt, aki igazi kisfiúvá varázsolja. David, a mesterséges intelligencia nem képes az általa látottakból, tapasztaltakból levonni a megfelelő következtetést, azaz nem tud önállóan gondolkodni, azonban mégis kifejlődött benne egy nagyon is emberi képesség: olyat kíván és abban hisz, ami nem létezik.A harmadik szakasz második felében David és Teddy mackó lemerül a víz alá egy kis tengeralattjáróban az elsüllyedt Coney Islandnél, ahol egy vidámparkban nemcsak Geppetto és Pinokkió, de Blue Fairy – szobrát - is megtalálja, és ahol végre elmondhatja a kívánságát, hogy igazi kisfiú szeretne lenni. Ekkor azonban egy víz alatt ledőlő szerkezet miatt a tengeralattjárójában ragad 2000 évre, miközben a Föld átél egy jégkorszakot és az emberiség kipusztul. Ekkor először földönkívülieknek tűnő lények szabadítják ki a jég fogságából, akikről aztán később megtudjuk, pontosabban szólva inkább csak sejthetjük, hogy valójában nem alienek, hanem nagyon fejlett androidok, az emberiség kihalása előtt kifejlesztett utolsó robotgeneráció, akik már nem találkozhattak megalkotóikkal. Ezért számukra David mindennél fontosabb, hiszen ő az utolsó és egyetlen közöttük, aki még találkozott és „személyes” tapasztalatai is voltak az emberekkel. Az "alienek" most ugyanabban a helyzetben vannak, mint amilyenben David volt, miután elvesztette anyukáját: életük értelme és célja hiányzik. David az egyetlen kapocs köztük és az emberiség között. Memóriájából megtudhatják, hogy milyen is volt az emberiség, akit elviekben szolgálniuk kellene. Teljesítik a kis robot utolsó kívánságát, és egy virtuális valóságot hozna létre a számára, ahol 24 órát tölthet el a 2000 évvel ezelőtt meghalt anyukájával kettesben, miközben átéli élete legjobb napját, ergo betöltheti végre funkcióját. A nap végén pedig elmegy lefeküdni anyukájával, és a narrátor azt mondja, hogy "David életében először álmodott", akkor sejthetjük, hogy ez azt jelenti, hogy a fejlett robotok leállították a programját, ergo meghalt, mivel az már a film elején tisztázódott, hogy sem aludni, sem álmodni nem tud. De legalább "boldogan" halt meg, a programja teljesen végig tudott futni.A film számos neo-noir-jellegű elemet tartalmaz, mint például a narrátolás Ben Kingsleytől, vagy éppen a történet helyszíne a disztópikus bűnös nagyváros, amit eddigre már utolért a végzete és büntetése: a globális felmelegedésnek köszönhetően félig a víz alá került. Vagy éppen Rouge City, ami egy tipikus cyberpunk nagyváros a forgatagával, a bűneivel, na és persze a színeivel.

A film nem csak az operatőri munka, ami Janusz Kaminski nevéhez fűződik, de a speciális effectek miatt is nagyon látványos, nem véletlenül jelölték a fimet ebben a kategóriában Oscar-díjra, hiszen minden meg van benne, amit egy sci-fi rajongó (főleg ha a neo-noirok látványvilága sem áll távol tőle) csak kívánhat. Alien-szerű alakok, látványos robotok, disztópikus és félig elsüllyedt posztapokaliptikus nagyvárosi képek, nem beszélve a különböző egyéb kütyükről.

Az A.I. zeneszerzője, John Williams is megérdemelten kapta Oscar-jelölését.

Mellettük a színészekre sem lehet panaszunk, ugyanis remek alakításokat láthatunk a filmben.A gyerek színész Haley Joel Osment volt Spielberg első és egyetlen jelöltje David szerepére, aki már a Hatodik érzékben is mindenkit meggyőző alakítást nyújtott. Az ő hiteles játéka itt még fontosabb, mint a már előbb említett filmben, hiszen ez teljes egészében köré épül. Annyira jó, hogy a nézőket tényleg érdekli ennek a kis robot gyereknek a sorsa, akinek „életéről” tudjuk már a film első perceiben, hogy nem lesz könnyű, és azt is, hogy vágyai vagy beteljesületlenek maradnak, vagy csak illúzió lesz a "boldogsága". Osment Davidje egyfajta naiv kisgyerek és egy gépszerű robot keveréke, amit tágra nyílt szemekkel – pislogás nélkül – játszik. Ő az a gyerekszínész, aki képes mindenki szívét összefacsarni, és Spielberg szentimentalizmusával együtt néha már-már egy kicsit sok is talán, de ebben nem annyira Osment, mint inkább Spielberg a hibás.

Frances O’Connor és Sam Robards (Lauren Bacall harmadik gyereke, aki nem Humphrey Bogarttól, hanem második férjétől, Jason Robardstól született) játsszák David szüleit, Monicát és Henryt. Közülük Monica a fontosabb David életében, annak ellenére, hogy Henry viszi haza Monica kezdeti tiltakozása ellenére. És Henry az, aki először meg akar szadulni tőle, mikor úgy gondolja, hogy a robotfiú veszélyes a családjára nézve. Mindketten jók voltak, főleg Frances O’Connor aki megfelelően unszimpatikus ahhoz, hogy átérezzük a robotfiú szeretetéhségét és vágyait.William Hurt alakítja Professzor Allen Hobbyt, David tervezőjét, aki fiatalon meghalt kisfiát akarta újrateremteni. Ő a film Gapettoja, aki kifaragta Pinokkiót. Az ő karakteréhez fűződik a film legtöbb filozófiai erkölcsi kérdései. Dr. Hobby egyfajta istenszerű alkotó, akit csakis a saját önző vágyai és fájdalmai inspirálnak anélkül, hogy különösebben érdekelné cselekedeteinek erkölcsi oldala.

Annak ellenére, hogy a film nem lett annyira jó, és akkora klasszikus, mint amilyen ambiciózus, azért mégiscsak a nagy filmek közé lehet sorolni, főleg ha az utóbbi tíz év felhozatalára gondolunk. Az A.I.-t nem véletlenül szokták „Kubrick eszének és Spielberg szívének” hívni, ami emellett nagyon látványos és jól eljátszott. Persze a film nem hibátlan, hiszen egy kicsit hosszú, és a középső szakasz egész egyszerűen nem elég érdekes, ugyanakkor mégiscsak érdemes akár többször is megnézni.

Értékelés: 8/10

David találkozik a többi Daviddel és megalkotójával dr. Hobbyval:

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://timegoesby.blog.hu/api/trackback/id/tr257637736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2015.07.22. 22:51:48

Ez egy ultraszirupos családi film, nem sci-fi. Még annyira se, mint a star wars, pedig az is messze van a sci-fitől. 14 év felett nem ajánlott.

Csokolom 2015.07.23. 17:31:18

amíg ki nem rakják ez erdőben, addig elég érdekes
de utána sefüle-se farka blőd katyvasz
süti beállítások módosítása