Time Goes By

Szimpla ügy (A Simple Plan) 1998

2014. november 28. 15:30 - Time Goes By

A 2 Oscar-díjra jelölt (legjobb mellékszereplő Billy Bob Thornton, és legjobb forgatókönyv Scott Smith) film egy nagyon izgalmas neo-noir krimi és dráma, amely egyben egy erkölcsi tanmese is a pénz romboló hatásáról, valamint arról, hogy az álmokért meg kell dolgozni, mert az bűncselekményekkel nem elérhetőek. Ez a sokszor feldolgozott mondanivaló a Szimpla ügy esetén egy jól felépített és izgalmas filmet takar nagyszerű színészekkel és Sam Raimi remek rendezésével.

Az intelligens Hank (Bill Paxton), a szellemileg gyengébb képességekkel megáldott és emiatt lenézett öccse Jacob (Billy Bob Thornton), és annak részeges barátja Lou (Brent Briscoe) több millió dollárt találnak egy lezuhant repülőgép fedélzetén a havas minnesotai rengetegben. Hank be akarja jelenti a talált pénzt, azonban a másik kettő meggyőzi arról, hogy tartsák meg. Hank végül elcsábul és beleegyezik, azonban azokkal a kikötésekkel, hogy egyikőjük sem beszél senkinek a pénzről, amit ő fog tárolni, hogy a feltűnés elkerülése végett senki ne kezdhesse el részét látványosan elkölteni, és a tél vége után elköltöznek. Ebbe belemegy a másik kettő, azonban idővel egyre kevésbé akarják magukat a megegyezéshez tartani. Lou állandó anyagi problémákkal és adósságokkal küzd, Jacob pedig fel akarja újítani szüleik farmját, hogy ott telepedjen le. Azonban Hank is megszegi a megegyezést, elmondja terhes feleségének Sarahnak (Bridget Fonda) a titkot. A férfiak közötti kezdeti barátság és bizalmas légkör egyre inkább eltűnik, és átveszi helyét a kölcsönös bizalmatlanság és intrika. Ráadásul Hank, azért, hogy titkuk rejtve maradjon megöl egy idősebb férfit, akinek halálát balesetnek álcázza. Amikor Lou egyre jobban követeli a részét, kenyértörésre kerül a sor köztük. A problémákat tetézi, hogy közben az FBI is megjelenik a városkában, mivel a gépen talált pénz egy emberrablás váltságdíjára szánt összeg. Az események egyre véresebbek lesznek, aminek a végén nem sokan maradnak életben...A Simple Plan lebilincselő és tanulságos neo-noir, ami lassan és fokozatosan felépítve az emberi természet sötétebbik oldalát mutatja be. A film központi témáit ezerszer feldolgozták már különböző filmekben, mint azt, hogy mi történik az ember moralitásával, amikor felcsillan előttük az a lehetőség, hogy (látszólag) könnyen és gyorsan pénzhez juthatnak, miközben a film nézője elgondolkodik azon, hogy ő vajon mit tenne hasonló szituációban. Azonban a Szimpla ügy mégis más egy kicsit és ki is emelkedik a hasonló témát feszegető többi film közül, mert nagyon sokrétűen közelíti meg és fejti ki a témát, amelyben a karaktereknek pszichológiai mélységeik is vannak, ugyanakkor sem az izgalom, sem a dráma nem megy egymás rovására. A film az erkölcsi kérdéseket az adott társadalmi környezetbe ágyazva feszegeti, amiben nagyon sok téma megjelenik: kísértés, áldozat, bűntudat, telhetetlenség, önzőség, a bűn racionalizálása, amelyeket nem csak egyes karaktereknél, de a köztük lévő kapcsolatokban is láthatóak.

Scott Smith első, saját azonos c. regényéből írta a forgatókönyvet, amivel rögtön hollywoodi csúcsra jutott, majd lényegében vissza is vonult a forgatókönyvírástól. A sztori tökéletes, aminek van egy nagyon sajátos és remek ritmusa, amit olyan környezetbe helyez, ahol senki nem várna ilyen drámákat, olyan főszereplőkkel, akikről nem feltételeznénk olyan tetteket, amiket végül elkövetnek. A karakterek különbözőképpen változnak a film során, valaki előnyére, valaki hátrányára, mialatt mindannyian bűnözővé válnak. A szereplőket fokozatosan húzza őket a lefelé tartó spirál, amibe sorozatos rossz döntéseik miatt kerülnek. Ahogy megy előre a film és kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, úgy kell egyre brutálisabb döntéseket meghozniuk, aminek a vége az elkerülhetetlen a katasztrófa. Az állandóan és izgalmasan csavarodó történet végén a szereplők megtanulják, hogy a könnyű pénznek nagyon nagy ára van. E folyamat közben állandóan ott villog a kérdés a néző előtt, hogy te mit tennél a helyükben, miközben tökéletesen értjük és átérezzük a motivációikat és ez az egyik fő oka, hogy az erkölcsi tanmese működőképes. Hasonlóan magunkhoz, a film főszereplői sem tudták magukról elképzelni, hogy ilyen brutális dolgokra képesek lennének.Hank és felesége középosztálybeli házaspár, akiknek döntéseit és tetteit nem a szegénység, mentális betegség, vagy bűnözői hajlamaik irányítanak, és még csak nem is a véletlen vagy valamilyen szerencsétlenség miatt kerülnek bele a katasztrófába vezető eseménysorozatba, hanem csakis saját döntéseik miatt, amiket a tanult emberek józan és beszámítható tudattal hoznak. Mindketten felsőfokú végzettségűek, és bár a városkában köztiszteletben állnak, ők mégsem érzik kielégítőnek munkájukat és általában véve a helyzetüket. Hank adminisztratív munkát végez, felesége pedig könyvtárosként dolgozik, és könyveket pakol a polcokra. Azonban abból a tényből, hogy valakinek az élet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeit - főleg akkor, ha mindezzel együtt biztosított az egzisztenciája, és alapjában véve boldog életet él - még nem következik az, hogy bűnözőkké váljanak. Ez csak akkor lehetséges, ha a karakterek saját belső morális kódja gyenge lábakon áll, aminek felszínre törésére elegendő a körülmények összjátéka. Itt konkrétan az, hogy az eseménysorozatot elindító első lépés, a döntés a pénz megtartásáról a kietlen senki földjén történik, ahova nem ér el a törvény keze. Vagy legalábbis a szereplőknek ez az érzése. Itt izoláltnak érzik magukat, ahol nem kell a társadalom morális elvárásainak megfelelniük. A négy főszereplő közül ők ketten a legintelligensebbek és legtanultabbak - ennek ellenére, vagy talán éppen ezért -, ők azok, akik egyre inkább lecsúsznak morálisan, és minden egyes erkölcstelen vagy akár brutális döntésüket racionalizálni tudják. Annak ellenére, hogy kezdetben ők tiltakoztak legjobban a pénz megtartása ellen, a későbbiekben ők hajlandóak a legtöbb mindent megtenni annak megtartása érdekében.A film fókuszában azonban nem a házaspár, hanem a testvérpár Hank és Jacob kapcsolata áll. Nem lehet egyszerűnek vagy könnyűnek nevezni a kapcsolatukat. Emlékeik és sérelmeik gyerekkorukig visszavezethető. Jacobot, aki egy kicsit furcsa, mindig lekezelték és kiközösítették, nemcsak a városban, de a családban is. Nem szellemi fogyatékos, de elég egyszerűnek mondható, míg Hank főiskolát végezhetett, mert Jacob és a szülei erejükön felül támogatták az ő tanulmányait. Ugyanakkor ennek az is a következménye lett, hogy apjuk öngyilkos lett, mert nem tudta a farmjukat fenntartani. Mindketten tudják, hogy ők nagyon különbözőek, ahogy Jacob mondja "semmi közös nincs bennünk a vezetéknevünkön kívül." Hank pedig egy faragatlan, befolyásolható és tudatlan fickónak gondolja a Jacobot, akit mintha szégyellne is. Ugyanakkor Jacob az, aki tudja azt, hogy a család milyen áldozatot hozott Hankért, amiért ő nem tűnik túl hálásnak.

Hank, a városka megbecsült középosztálybeli férfijának szerepében Bill Paxtont láthatjuk, aki átlagos melóval és kiegyensúlyozott házassággal, barátokkal és éppen úton lévő első gyerekével alapvetően egy boldog ember. A probléma az, hogy ő erről nem tud, ami mindjárt a film elején kiderül a narrációjából. Hank becsületes és erkölcsös embernek tartja önmagát, aki elképzelni sem tudja, hogy képes lenne erőszakra, főleg olyan mértékűre, mint ami a filmben bekövetkezik. Hank először ellenzi a pénz megtartását, azonban hagyja magát meggyőzni két olyan ember által, akiket sem intellektuálisan, sem morálisan nem túl sokra tart. Nyilvánvalóan ezt nem tudták volna megtenni, ha Hank ne akarta volna ezt már az első pillanattól kezdve. Már ez is mutatja, hogy a középosztályú hátterével ő a legálszentebb a három férfi közül.Hanket elkapja az aranyláz, folyamatosan növekszik a pénz megtartására irányuló vágya, és ezzel együtt azoknak a cselekedeteknek a kegyetlensége és hidegsége is, amit hajlandó ezért megtenni. Ebben a folyamatban nemcsak egy szintre kerül a társaival, akik között úgy gondolta, hogy ő nemcsak intellektuálisan, de erkölcsileg is magasabb szinten áll, később azonban még alul is múlja őket. Kezdetben a becsületesség szobra, majd válik egyre önzőbbé, végül pedig félelmetessé, ugyanakkor érdekes módon ezzel a folyamattal párhuzamosan lesz mégis egyre emberibb. Bill Paxton nagyon sok blockbusterben játszott, azonban soha nem ő volt a főszereplő, aminek oka itt is látható. Annak ellenére, hogy kifejezetten jól játszik, valahogy mégsem elég karizmatikus ahhoz, hogy főszereplő legyen.

Jacob, Hank lenézett és lúzer testvérének karakterében Billy Bob Thorntont láthatjuk, aki teljesen megérdemelten kapott Oscar-jelölést alakításáért. Buta, befolyásolható, ráadásul alkoholproblémákkal küzdő negyvenes férfi, akinek soha semmi nem működött igazán az életében. Jacob azonban korántsem annyira ostoba, mint amilyennek tűnik. A kezdeti bambaságából az események hatására ő válik az erkölcsi iránytűvé, átvéve Hank addigi helyét. Jacob kezdetben nem sok saját akaratot és véleményt tud felmutatni, úgy tűnik bárki képes befolyásolni. Mindig mások döntenek helyette, azonban ezen a téren is hatalmas változáson megy keresztül, amivel a körülötte lévő - okos, vagy legalábbis nála okosabb - emberek fölé emelkedik. Billy Bob Thornton karakterének több oldalát is képes bemutatni a film során. Annak ellenére, hogy Jacob csak mellékkarakter Hank mellett, mégis Thornton áll a középpontban.Hank feleségét, Saraht Bridget Fonda játssza, aki a terhes és ártatlan feleség szerepében egyre kapzsibb lesz, és tolja még tovább férjét azon az ösvényen, ahonnan nincs visszatérés. Nagyon hasonló átalakulása a férjéhez, azonban ő talán még rosszabb, mert már a racionalitását is elveszti a végére. Minden egyes terv, amivel előáll logikus, ugyanakkor katasztrofálisan ér majd véget. Kezdve a legelsővel, amikor azt tanácsolja Hanknek, hogy tegyenek vissza valamennyi pénzt a repülőgépre, mintha azt nem lopta volna el senki. Azonban ekkor futnak bele abba az öregemberbe, akit Hanknek meg kell ölnie, hogy elkerüljék a lebukást. Hanknek csak másodpercek állnak rendelkezésére, hogy eldöntse gyilkossá válik-e, vagy feladja a pénzt. Sarah kezdeti vonakodása is álszent és megtévesztő, hiszen ő tűnik a végén a leghidegebbnek és legkegyetlenebben mindenki közül. A négy főszerepet játszó színész közül talán ő volt a leggyengébb, akiről néha messziről lerítt, hogy színészkedik.

Brent Briscoe játssza Lout, aki talán mindannyiuk közül a legkevésbé összetett vagy részletezett karakter. Ő egy vitriolos, alsó osztálybeli, sokak által lenézett alkoholista, aki a legtudatlanabb hármójuk között. Állandó anyagi problémái vannak, nem is véletlen, hogy ő az első, aki felveti, hogy a pénzt meg kellene tartani.A film operatőre Alar Kivilo remekül elkapja a fa ágait fedő hóréteg csillogását, a hidegben látható leheleteket, az ember bizonytalan és nehézkes járását a hóban, ahol az autók piszkosak a sótól és sártól. És persze a holló újra és újra megjelenő alakja, ami mint általában a filmekben, itt is szimbolikus. A hollónak mindig volt egyfajta sötét jelentése, ami a közelgő veszélyt jelzi. Azáltal, hogy a főszereplők ennyire részletezett környezetben mozognak, a film fényképezése is erősíti a karakterek realisztikusságát.

Sam Raimi rendező nagyszerűen teremti meg azt atmoszférát a feszültséggel, az ütemmel és a csavarokkal, aminek során a nézőknek végig az jár a fejében, hogy mi lesz ezután, akik ráadásul a végén akkor is meglepődnek, ha ezernyi hasonló filmet láttak már. Annak ellenére, hogy a közepe felé egy kicsit leül, mindenképpen nagyszerű és őszinte neo-noir, többségében jó színészekkel, kiváló forgatókönyvvel és fényképezéssel.

Értékelés: 8,5/10

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://timegoesby.blog.hu/api/trackback/id/tr576909585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Skeez 2014.11.28. 22:37:41

Üdv!

Már korábban is akartam írni, de most van apropó is..
Napok óta arra gondolok, hogy megkérdem, mi a véleményed a Halálkanyarról (amiben szintén szerepel Thornton) , erre tessék.. Lehozod egy másik filmjét. :)
Emezt nem láttam, de gyanítom, meg fogom nézni.
A Halálkanyart is évekkel ezelőtt, el is felejtettem rendesen, viszont a hangulata megmaradt.
Ha még nem láttad volna (bár szerintem de), akkor ajánlom. Eléggé noir-os az is.

Egyébként meg jók is oldal ez, rászoktam.

Ádám

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2014.11.28. 22:47:39

@Skeez: Ha az U-turnről beszélsz (magyar címek nagyon nem szoktak beugrani), azt nagyon régen láttam, és mintha sean Penn játszott volna benne.Érdekes módon BBT-ra nem emlékszem, pedig szoktam rá. :) Csak annyi rémlik, hogy egy Red Rock west utánérzés volt. Viszont az, hogy csak halványan rémlik, nem túl jó jel, de meg fogom nézni újra, és akkor majd lesz belőle egy poszt. :)

Skeez 2014.11.29. 20:52:57

@Time Goes By:
Igen, az a film az.
Thornton egy sutyerák autószerelőt alakít.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2014.11.29. 23:40:44

@Skeez: újranézem majd, és akkor a következő neo-noiros poszt majd ez lesz.

Skeez 2014.12.24. 01:19:00

Tetszett a film bár a végén nem értettem néhány dolgot.
A seriff miért hitte el a gengszterről, hogy FBI ügynök?
Miért lőtte le a testvérét Hank? Szerintem elég lett volna, ha végtagon lövi. Persze az nem annyira drámai, viszont életszerűbb.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2014.12.24. 23:13:23

@Skeez: Jacob kérte meg rá, mert nem akart/tudott együttélni már a rossz emlékekkel, és már nem tudott volna tovább hazudni. Ezzel megint kisegítette Hanket, aki így aztán olyan sztorit mesélhetett a rendőrségen, amit csak akart. Az ál-FBI-os gondolom mutatott valami ál-igazolványt, erre őszintén szólva nem emlékszem.