Time Goes By

Hosszú álom (The Big Sleep) 1946

2015. január 03. 12:08 - Time Goes By

A Hosszú álom nem csak Humphrey Bogart egyik egyik leghíresebb filmje, de a film noir műfajáé is, ami A máltai sólyommal együtt megalkotta a műfaj egyik fontos karakterét, a keményfejű és cinikus magánnyomozót, akinek vannak ugyan gyengeségei - főleg a csinos nők - azonban senki és semmi nem tántoríthatja el az igazság kiderítésétől. A The Big Sleep ráadásul a legjobb a Bogart-Bacall duó négy közös filmje közül, amiben számtalan remek jelenetet és klasszikussá vált párbeszédet hallhatunk. Nem véletlenül az egyik legtöbbet idézett film noir.

Fordulatokban rendkívül gazdag magándetektíves noir, amiben Phillip Marlowe (Humphrey Bogart) magánnyomozót egy gazdag, idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, hogy ki zsarolja. Nyomozása során mindenhol hullákba és csinos nőkbe botlik, miközben megbízója két lányának, Viviannek (Lauren Bacall) és Carmennek (Martha Vickers) az érintettsége is felmerül. Marlowe, akit mindenféle kaland utolér, ami egy magánnyomozót utolérhet egy nyomozás folyamán, cinikus humorát soha nem veszti el. A ravasz, és gyönyörű Vivian nem is lenne femme fatale, ha nem bonyolítaná még tovább az ügyet, a kérdés, hogy Marlowe vajon megbízhat-e a gyönyörű és szexis nőben?A Hosszú álom története nagyon komplex, akár zavarosnak is nevezhető, tele félrevezető nyomokkal és szálakkal, amelyeket egy kvintesszenciális magándetektív próbál kibogozni, miközben számtalan csinos és szexis nővel kerül kapcsolatba. A film annak ellenére a noir műfajának egyik legnagyobb klasszikusa, hogy számos műfaji elem hiányzik belőle. A The Big Sleep ugyanis nem tartalmaz flashbacket (amit pont azért hagytak ki, hogy ne legyen még zavarosabb a történet), nincs narrátor, és a fényképezése sem igazán expresszionista.

A zavarosnak nevezett történet azonban egyáltalán nem rontja el a filmélményt, ami amúgy nem is annyira zavaros, csak egy kicsit, amit a pörgössége fokoz fel inkább, hanem mert a Hosszú álom legnagyobb erényei az atmoszférája és a végtelenül szellemes dialógusai. Az egyik legtöbb párbeszédet tartalmazó noir, ami még a maga idejében is nagyon "beszédesnek" számított, azonban ez nem teszi unalmassá a filmet, mert a dialógusok annyira szórakoztatóak, hogy teljesen belefeledkezünk. Először azt gondoltam, hogy azért nem egészen tiszta a történet, mert a szellemes szöveg annyira leköti az embert, hogy eltereli a film rejtély részéről a figyelmet.

De nem.

Ugyanis rájön az ember, hogy van egy-két elvarratlan szál a történetben. Ennek két oka van: egyrészről a cenzúra miatt a film alapjául szolgáló Raymond Chandler azonos című - és hasonlóan bonyolult - regényéből pár elemet egyszerűen ki kellett hagyni: mint például a pornó témát (ezért van fényképezőgép Geiger lakásában), vagy Geiger homoszexualitását. A másik ok az, hogy a filmet 1944-ben forgatták, azonban egy évvel később számos jelenetet újravettek, néhány régit kitöröltek (olyat is amiben fontos információkat szolgáltat Marlowe a rendőrségnek, és amiből kiderülhet, hogy ki ölte meg a sofőrt), és pár új jelenetet is hozzátettek (például a híres lóversenyről szóló párbeszédet). Ennek oka nagyrészt Lauren Bacall volt, akinek az ügynöke úgy érezte, hogy a színésznő nem volt elég jó (alaptalanul), valamint a rendező Howard Hawks is rá akart tenni egy lapáttal a Bogart-Bacall duo közötti szexisségre és szájkaratéra.A film forgatókönyvét Raymond Chandler regényéből William Faulkner, Leigh Brackett és Jules Furthman írták, Faulkner pár évvel később irodalmi Nobel-díjat kapott. Hollywood egyik leghíresebb anekdotája a film sok szálon futó és zavarosnak nevezett történetéhez kapcsolódik. Állítólag forgatás közben Bogart megkérdezte a rendezőt, hogy akkor most ki is ölte meg a sofőrt. A rendező a forgatókönyvíróhoz fordult, aki felhívta a regény íróját ugyanezzel a kérdéssel. Chandler gondolkodott egy darabig, majd azt mondta: "Basszus, nem tudom."

A filmben összesen 7 embert ölnek meg, akikből egy már a történet előtt meghal. Olyan áldozat is van, aki a film vége előtt fél órával bukkan fel, hogy öt perccel később meghaljon. Két, történet szempontjából fontos karakter (Sean Regan és Owen Taylor) soha nem jelenik meg (élve) a filmben. Ugyanakkor a Hosszú álomban nem is az a lényeg, hogy ki ölt meg kit és miért, hanem inkább a nyomozás folyamata. Bogart karaktere helyszínről helyszínre megy - sok jelenet és szereplő csak azt a célt szolgálja, hogy Marlowe jelenetei össze legyenek fűzve valahogy - miközben az előző jelenet, vagy annak információi már jelentéktelenné válnak a következőben. Ugyanakkor a film mégsem válik követhetetlenné vagy unalmassá, ami a szellemes dumáknak és a főszereplőknek köszönhető. A Hosszú álom a mai krimikkel ellentétben nem akciójelenetekkel, hanem párbeszédekkel van megtömve, és mégis nagyon gyors tempójú, amiben a karakterek legtöbbször nem fizikai erővel, mintsem inkább verbálisan küzdenek egymással. A gonoszul szellemes szájkaraktéban persze senki nem veheti fel a versenyt Phillip Marlowe-val. Esetleg csak Vivian.

Lauren Bacall azt is megmutatja a filmben, hogy milyen jól (és szexisen) tud énekelni:

A film szexuális felhangja is nagyon erős, annak ellenére, hogy az alapjául szolgáló regény számos szexualitáshoz kötődő elemét kivették vagy tompították a filmben az érvényben lévő cenzúra miatt. A leghíresebb persze Bogart és Bacall közötti "lóversenyes" párbeszéd, ami valójában teljes egészében a szexről szól. Ugyanakkor nem korlátozódik csak az ő kettősükre, mivel Bogart számos más csinos nővel (könyvesbolti lány, a taxi sofőr, Agnes, a cigaretta áruslány és  a ruhatáros lány Mars mulatójában), is összefut, és közülük többel is flörtölésbe bocsátkozik. Az egyik legjobb ilyen jelenet, amikor a könyvesboltban az eladó lány leveszi a szemüvegét, leengedi feltűzött haját, amivel rögtön felhívja magára Marlowe figyelmét, aki éppen hogy csak nem füttyent egyet. Ráadásul az utcán még az eső is megered, ekkor mondja Marlowe a lánynak, hogy "inkább itt bent leszek nedves". Az esőt, mint a szexuális izgalom szimbólumát, több film norban is használták, többek között a The Woman in the Windowban is. A The Big Sleepben mintha minden nő szexuálisan kiéhezett lenne, és akik egytől-egyig Marlowera vágynak.És hát ne feledkezzünk meg Carmenről, Vivian húgáról, aki nimfomániás karaktere szerint, és pornóképekhez áll modellt. Marlowe meg is jegyzi róla, hogy "megpróbált az ölembe ülni, miközben én éppen felálltam."  A szöveg kétértelműsége és játékossága a film legnagyobb ereje, és ami szerencsére sz elejétől a végéig átszövi a Hosszú álmot.Sokszor összehasonlítják a Máltai sólymot a The Big Sleeppel, valamint Sam Spade és Phillip Marlowe karakterét, amelyek között a sok hasonlóság ellenére is számottevő különbségek vannak. A máltai sólyom története emlékezetesebb és a forgatókönyve olyan értelemben jobban megírt, hogy nincsenek benne lyukak, logikusabb, és nem zavaros. Ugyanakkor a The Big Sleep sokkal játékosabb, szexisebb, lazább és annak ellenére szellemesebb a szövege, hogy erre a Máltai sólyom esetén sem lehet panaszunk. Spade és Marlowe karakterei között is hasonló a különbség. Spade keményebb és önzőbb fickó, míg Marlowe szellemesebb és játékosabb. Spade sokszor kegyetlen és karakánabb, addig Marlowe inkább sármos és néha gyengéd. A film játékosságára az egyik legjobb példa Bacall és Bogart karakterének telefonja a rendőrségre. Vivian felhívja a rendőrőrsöt, azonban Marlowe meg akarja akadályozni, ezért kiveszi a kezéből a telefont, és úgy csinál, mintha a rendőrség hívta volna őt. Vivian gyorsan ráhangolódik a viccre, és bekapcsolódik a játékba, amivel az őrületbe kergetik a vonal másik végén lévő rendőrt.

A filmet 1946-ban mutatták be, azonban 1944-ben, majd pár jelenetet 1945-ben vették fel. A halasztás oka az volt, hogy a stúdió először a már elkészült háborús filmeket akarta bemutatni, másrészről Bogart és Bacall kapcsolatának alakulása miatt is újravettek pár jelenetet. Ők ketten az 1944-es To Have and Have Not c. film alatt jöttek össze, azonban kicsivel később Bogart visszament harmadik feleségéhez Mayo Methothoz, hogy adjon még egy esélyt a házasságának. A '44-es forgatás alatt, amíg Bacallal volt együtt, Bogart kivirult, koncentrált és mindig pontos volt, és sokat segített a tapasztalatlanabb színészeknek. A '45-ös felvételek alatt, amikor visszament Methothoz, újra inni kezdett, késett - sokszor napokat - és kevésbé volt jó formában. Végül ő is belátta, hogy nem mehet ez így tovább és 1945. május 10-én elvált Methottól, hogy május 21-én elvegye negyedik feleségét, Lauren Bacallt.Phillip Marlowe Humphrey Bogart egyik ikonikussá vált karakterében egyedül áll mindenkivel szemben, az egész korrupt világgal, ahol pénzért mindent meg lehet venni. De nem a cinikus Marlowe-t, aki maga a megtestesült becsületesség, ugyanakkor nem problémázik, ha törvényt kell sértenie, amit persze csakis jó ügy érdekében követ el. Bár ő is pénzért dolgozik, azonban a nyomozást még akkor is folytatja, amikor a megbízó már kifizette, mert semmi sem lehet fontosabb az igazságnál. Ugyanakkor Marlowe karaktere kevésbé intenzív, mint más híres szerepe (Spade, Dobbs, Captain Queeg), mindazonáltal ő a megkérdőjelezhetetlen főszereplője ennek a filmnek, az ő nyomozását, sőt minden egyes mozdulatát követi a néző, és ez az, ami lényegében a filmet összetartja.

Vivian szerepében Lauren Bacallt láthatjuk, aki ekkor még csak 20 éves tapasztalatlan színésznőnek számított, ez azonban szerintem nem látszik rajta, nem is értem, hogy az ügynöke miért aggódott azon, hogy nem volt elég jó. Persze nem láttam az eredeti '44-es verziót, de a '45-ös verzióban benne van minden, ami később a névjegyévé vált. Szellemes és kihívó, aki méltó párja akar (és tud) lenni a szájkaratéban és flörtölésben jártas Marlowenak (és Bogartnak), miközben az állát lefelé szorítva néz szexisen felfelé a férfire és a nézőre. A To Have and Have Not-ban még valóban sokkal tapasztalatlanabb volt, ahol a rutint nyers szexuális erővel helyettesítette, addig itt már sokkal nyugodtabb, elegánsabb és szellemesebb, ahol már egy szemöldök felhúzással is ezernyi dolgot tud közölni. Vivian, a felső tízezerhez tartozó nő kezdetben meglehetősen lenéző az alacsonyabb osztályból jövő Marloweval szemben, azonban később persze elolvad a főhős karjaiban.Carmen, Vivian ujjszopó, nimfomániás húga szerepében Martha Vickers egészen kiválót nyújtott. Bacall ügynöke emiatt a lány miatt aggódott, mert úgy érezte, hogy lejátssza Bacallt a vászonról. Van annyi alapja, hogy valóban feledhetetlent nyújtott ez a forgatás alatt még csak 19 éves lány. Hozzá kötődik a film másik anekdotája: a rendező azt kérte tőle az egyik jelenetben, hogy imitáljon orgazmust. Mire a lány visszakérdezett, hogy "mi az az orgazmus?" Az ekkor jelenlévő három férfi  (Howard Hawks rendező, Humphrey Bogart, és Regis Toomey, aki az egyik rendőrt játssza) döbbenetükben és zavarukban szólni sem tudtak. Ezután Hawks Toomeyt kérte meg, hogy magyarázza el a lánynak, hogy mi is az az orgazmus. Toomey, aki szigorú ír katolikus nevelést kapott, kedves fickó volt, a lányt félrevonva zavartan magyarázta el a lánynak a dolgot. Később Hawks és Bogart állandóan ezzel szívatta Toomeyt: "ha ne adj isten bármikor el kellene magyaráznunk valakinek, hogy mi az az orgazmus, akkor téged hívunk."

A film operatőre és zeneszerzője is nagyon nagy neveknek számítottak a szakmában, Sid Hickox és Max Steiner is hozta a kötelezőt, de egyiküknek sem ez volt a legnagyobb dobása. Howard Hawks rendező mindig nagyon jó érzékkel érzett rá egy film erősségére, hogy aztán arra helyezze a hangsúlyt, és szerencsére így van ez a The Big Sleep esetén is. A film egyenes történetvezetésével, játékosságával, humorával, színészi játékával ellensúlyozza a történet zavarosságát és megakadályozza, hogy emiatt kisiklódjon a film, ami a későbbiekben nem csak Bogart vagy a noir műfajának, de Hollywood aranykorának is egyik klasszikusává vált.

Egyike azon klasszikusoknak, amelyet szigorúan tilos magyar szinkronnal nézni (well, mindegyiket, de ezt különösen), mert az eredeti angolban hallható játékos és szexuális felhangokat tartalmazó kettős jelentések nagyon fontosak, nem is beszélve Humphrey Bogart eszméletlen gyors és pattogó szövegmondásáról, amiről kár lenne lemaradni. 

Értékelés: 10/10

A híres "lóversenyes" beszélgetés, ami semmi másról nem szól, mint a szexről:

 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://timegoesby.blog.hu/api/trackback/id/tr67002943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ludwigvan 2015.01.04. 14:53:38

Erről a filmről tényleg csak úgy lehet írni bármit is, ha közben folyamatosan mentegetjük.
Véleményem: nem rossz, de mivel nem áll össze a történet semmivé, ezért nem is jó. Simán ki lehetett volna hagyna a pornót meg a buziságot úgy is a sztoriból, hogy az ezekhez kapcsolódó történet-ágakat is levágják, ill. mással pótolják. De a stábnak meg sem fordult a fejében, hogy a néző igényelné, hogy a filmnek értelme is legyen.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2015.01.04. 14:59:21

@ludwigvan: Az anekdoták és a legendák mindig túloznak, korántsem annyira zavaros hogy ne lehetne megérteni vagy követni. Csak éppen nem a történet a lényeg ebben a filmben.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2015.02.04. 20:56:51

"A filmben összesen 7 embert ölnek meg, amiből egy már a történet előtt meghal" javitsd ezt ki legyszi.

Akikbol egy mar a tortenet elott stb

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.04.30. 16:01:37

Sajnos ez a film talán az 1001-es lista eddigi legnagyobb csalódása számomra. Persze ilyen nagyot esni csak magasról lehet. Bogart és Bacall miatt hatalmas izgalommal és várakozással ültem neki a filmnek. Kétszer is. Másodszor már jegyzetfüzettel, hogy az elhangzó neveket és cselekményeket leírjam, bízva abban, hogy így értelmet kap az egész. De sajnos így sem kapott. Mivel alapvetően kedvelt filmről van szó, ezért nyilván az én készülékemben van az alapvető hiba. Nekem kínszenvedés volt végignézni ezt a zagyvaságot... Aki miatt érdemes volt, azt úgy hívják, hogy Martha Vickers...

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2018.04.30. 16:13:43

@moodPedro: sajnálom, ha nem jött be. A zagyvaság az újravágások miatt van. Egyrészről a cenzúra ugye, másrészről meg Bacall managere megijedt Vickers remek alakításától. De örülök, hogy legalább Martha Vickers tetszett, eszméletlen jó volt.
Azért ennyire nem érthetetlen a történet sztm, bár ezt lehet, hogy azért mondom, mert olvastam a könyvet jóval a film megnézése előtt, és úgy nyilván könnyebb összerakni a dolgokat a film valóban kicsit össze-vissza vágása ellenére.De már írtam az egyik előző kommentben, hogy nem is a történet a lényeg ebben a filmben. A Bogart-Bacall páros miért nem jött be? sztm izgalmasak együtt, meg egymást követik a jobbnál jobb dumás jelenetek, meg egy jó adag irónia, ahogy Bogart lábai előtt hever minden nő stb

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.04.30. 17:47:05

@Time Goes By: 'Azért ennyire nem érthetetlen a történet sztm, bár ezt lehet, hogy azért mondom, mert olvastam a könyvet jóval a film megnézése előtt,'

Hjaaa. úgy könnyűűűű :)

'nem is a történet a lényeg ebben a filmben'

Ezt erőlteti Hawks is a nyilatkozataiban, és mivel a nézők szerették a filmet, valószínűleg igaza van. Én nem ragaszkodom ahhoz, hogy feltétlenül érthető története legyen a filmnek. Pld a Jancsó féle Szerelmem, Elektra történetét sem tudom értelmezni, mégis a képi világ annyira lenyűgöz, hogy egyáltalán nem zavar. Itt azonban nem adtak annyit, az egyéb dolgok, hogy pozitív legyen az egyenleg....

>Bogart-Bacall páros miért nem jött be?

Talán amiért a managere féltette is. Vickers mellett nagyon halovánnyá vált Bacall. Bogart stílusa egyébként bejön nekem, de a rendezői hiányosságok miatt súlytalanná vált nekem a figura. Nem tudtam izgulni érte, hiszen azt sem tudtam rendszerint, hogy mi miatt kellene izgulnom. Csak úgy röpködtek a nevek, és azt sem tudtam, hogy az adott illető akiről beszélnek meghalt-e már vagy él még. Szörnyű volt, na....

A csajok előtt viszont le a kalappal. Emlékeim szerint valamennyire mindegyik jó volt (Bacall sem volt rossz, azt azért nem mondanám).