Time Goes By

Diadalmas szerelem (A Matter of Life and Death) 1946

2017. december 07. 11:54 - Time Goes By

Stairway to Heaven címmel jelent meg az USÁban ez az angol romantikus fantasy film, amit a híres Michael Powell-Emeric Pressburger (alias Pressburger Imre József) páros írt, rendezett és producelt. A Diadalmas szerelem jelenleg a legjobb brit filmek listájának 20. helyén áll, aminek főszereplői David Niven, Raymond Massey és Kim Hunter. Nem kisebb kérdésekre keresi a választ ez a bájos és humoros film, mint hogy mi van a halál után, és mi a legnagyobb erő a földi létben? A film arról is híres, hogy megfordította az Óz, a nagy varázsló látványvilágát, és itt a földi jelenetek a színesek, a másik világban játszódóak pedig a fekete-fehérek.

A második világháború utolsó napjaiban, 1945. májusában egy angol bombázótiszt, Peter David Carter (David Niven) helyzete teljesen reménytelennek tűnik a lángokban álló és irányíthatatlanná vált gépében, akinek ráadásul ejtőernyője sincs. Rádiós kapcsolatba lép az amerikai irányítóközponttal, ahol egy June nevű nővel (Kim Hunter) beszélget, aki jelenleg Lee Woodban, a tengerparton él. Mindketten tisztában vannak vele, hogy a férfi számára zz lesz az utolsó földi beszélgetés. Peter megkéri Junet, hogy értesítse édesanyját, majd közli a nővel, hogy inkább kiugrik ejtőernyő nélkül, mivel nem akar bennégni a gépben. Peter csodák csodájára túléli az ugrást és Lee Wood strandján, a vízben tér magához, ahol találkozik June-nal, és szinte rögtön egymásba szeretnek. Eközben a Más Világon a 71-es Conductor (Marius Goring) bevallja, hogy hibát vétett, mert a nagy ködben szem elöl tévesztette Petert, aki így még mindig a Földön tartózkodik. Conductor ezért visszatér a Földre, megkeresi Petert, akit megpróbál rávenni arra, hogy menjen vele a Más Világra, hiszen hivatalosan ott lenne a helye. Peter azonban fellebbezést nyújt be a Más Világ Legfelsőbb Bíróságán mondván, hogy nem az ő, hanem a Más Világ Jegyzőkönyv Hivatalának hibája okozta ezt a zűrös helyzetet, ezért kéri, hogy had maradjon még a Földön, már csak azért is, mert ezután a hiba után lett szerelmes, amit szeretne most megélni. A Földön mindeközben Dr. Reeves (Roger Livesey) súlyos agyrázkódást diagnosztizál Peternél, és úgy gondolja, hogy ez hallucinációt okozhat a pilótánál, ezért sürgősen meg kell operálni. A Más Világ hivatalnokai úgy döntenek, hogy megnyitják Peter ügyéről a tárgyalást, ami majd eldönti sorsát...A Diadalmas szerelem nagyon sok műfajt ölel fel, többek között a fantasy, a háborús, a romantikus filmek és a komédia műfajának elemeit is tartalmazza, aminek eredményeképpen egy nagyon egyedi és bájos, a Powell-Pressburger szerzőpárosra jellemző humanista film lesz az eredménye. Még úgy is, hogy elkészítésének egy kicsit propaganda célja is volt, mégpedig az, hogy erősítsék a háború után az angol-amerikai szövetséget, amire majd a hidegháború korszakába is nagy szüksége lesz mindkét országnak. Pressburger Imre József egy miskolci zsidó családban született és Temesváron járt középiskolába, majd egyetemi tanulmányait Prágában és Stuttgartban végezte. Magyarországon újságíróként, majd a 1926-tól Berlinben már forgatókönyvíróként dolgozott. A nácik elől először Párizsba, majd 1935-ben Angliába menekült, ahol Powellel számos, ma már klasszikussá vált filmet készített, amelyek egyik legjobbja ez a film. A Diadalmas szerelem három fontos témát érint, az élet értelmét, a szerelmet és propagandát az angol-amerikai angolszász szövetség erősítése érdekében.

A film propaganda része annyiban nagyon nem szokványos, hogy nem az ellenségről szól, hanem sokkal inkább a két szövetségesről magáról, illetve a köztük lévő kapcsolatról, amit ezzel a filmmel próbáltak erősíteni. A szövetségesek közötti viszony ugyanis nem volt felhőtlen 1946-ban. Az angolok úgy érezték, hogy az amerikaiak megpróbálják a győztes háború után a sikerek nagy részét lenyúlni, miközben ők, az angolok sokkal hamarabb léptek háborúba, sokkal többet szenvedtek a bombázások és az éhezés miatt, és nekik már akkor is szembe kellett szállniuk az ellenséggel, amikor az még ereje és hatalma csúcspontján volt, míg az amerikaiak már csak a jelentősen meggyengült németekkel kellett Európában szembenézniük. Nem véletlenül hívták az angolok "túl fizetett, túl szexualizált későn jövőknek" az amerikaiakat. Ez is az oka annak, hogy a Diadalmas szerelemben nem egy amerikai nyeri el egy angol nő kezét (mint ahogy az a valóságban történt általában), hanem pont fordítva, egy hős angol katona "jutalma" lesz a csinos amerikai nő. Az amerikai szempont miatt pedig beleszőtték az Amerikai Függetlenségi Háború okozta történelmi sérelmeket. A film talán túl sok időt tölt ezzel a témával, túlságosan specifikus részletekbe megy bele, ami más nemzetbelieknek nem tűnik igazán fontosnak vagy érdekesnek, ahelyett, hogy elvonatkoztathatóbbá tették volna ezt a témát.A Diadalmas szerelem lényege és igazi bája nyilván nem a propaganda részében lelhető fel, hanem abban, ahogy a Földi lét legfontosabb kérdéseire keresi a választ. A film egy nagyon fura, akár spirituálisnak is nevezhető utazásra viszi a nézőjét főszereplőjével együtt. Peterrel hasonlóan mi, nézők is összezavarodunk egy kicsit ez alatt az utazás alatt és próbáljuk megérteni, hogy hol vagyunk, mi történik velünk, körülöttünk, miközben rengeteg dráma, humor, érzelem ér minket, hasonlóan a földi léthez. A filmben egyébként direkt nem használják a Mennyország szót, annak ellenére, hogy a legtöbb ember nyilván erre asszociál. E mögött az a szándék húzódott, hogy a téma bemutatása túllépjen a vallási jellegen, és egy általánosabb, humanistább megközelítésben kutassa a halált és az élet értelemét. Miközben persze a pilóta fejsérülésén keresztül nyilvánvalóan nyitva hagyja a kérdést, hogy ebből mennyi a fantázia és mennyi hallucináció műve. Ezt majd mindenki eldönti magában, miközben garantáltan jól szórakozik a vallásos és az ateista egyaránt. (Mindazonáltal a film mintha azt sugallja, hogy ez a Más Világ nem hallucináció eredménye, ugyanis látható pár olyan más világi jelenet, amiben Peter nem szerepel, tehát tőle függetlenül is létezik.)

A film humanista megközelítését erősíti a vallásossal szemben az is, hogy ellentétben a hasonló témájú filmekkel, itt a földi életet látjuk színesben, míg a Más Világét fekete-fehérben, ahol egyébként nagyon bürokratikusnak tűnik az élet. Ezzel a bürokratikus élettel áll szemben kontrasztként az emberiség számára legnagyobb erőt, vagy akár az élet értelmét jelentő szerelem, ami valójában megszínesíti az ember életét, szívét, lelkét. Ez alapján ebben a filmben a Földön található a Mennyország, és nem a Más Világon, aminek megélése egyébként ugyanúgy rajtunk múlik, mint ahogy a vallásos Mennyország elérése is. De  film két világa értelmezhető úgy is, hogy csakis rajtunk embereken múlik, hogy melyiket valósítjuk meg a Földön. Nem csak a Más Világ bürokráciája, de még a bürokratái által elkövetett hiba is nagyon földinek és emberinek tűnik: szem elöl vesztette a ködben, ami egy kicsit kifogásnak tűnik a munkáját nem teljes figyelemmel ellátó 71-es Kalauztól. Nem véletlenül hangzik el a filmben, hogy "bármilyen hasonlóság ismert vagy ismeretlen világhoz csakis a véletlen műve".  Egy kis angolszász szurkapiszka is megjelenik a francia 71-es Conductor karakterében, aki az angol időjárásra fogja a hibáját:

"Lejárt az időd. Csak szem elől tévesztettelek a nevetséges angol időjárásotok miatt."Az film nagyon életközpontú, amiben a szerzőpáros életszerete is megnyilvánul, és ami általában jellemzi a filmjeiket. Peter makacs vágya és ragaszkodása az élethez egy végtelenül jó természettel párosul, amivel a halált is elfogadja, mint az élet szükségszerű velejáróját, de életösztöne annyira erős, hogy az utolsó pillanatig harcol azért, ami lényegében élteti: a szerelemért. A filmben számos meghalt embert láthatunk a Más Világon, akik a halálukat teljesen természetesen - mintegy az élet folytatásaként - kezelik, amivel a film egy kis vigaszt is kívánt nyújtani a háború rengeteg áldozatának családjának, az itt maradottaknak.

A film színészei is nagyszerűek voltak. David Niven Peter szerepében egy nagyon udvarias, humoros és érzelmileg visszafogott romantikus hős. Egyszóval egy nagyon angol karakter, aki még a halála pillanatában is megtartja híres angol távolságtartását, hűvösségét. "Viszlát Bob, egy perc múlva találkozunk"-mondja a gépből való kiugrása előtt a már meghalt bajtársának. David Niven nagyszerű a halálközeli élményt éppen megtapasztaló és szerelembe eső nagyon angol karakterben, aki realizálja azt, hogy sorsa nem csak a saját kezében van, miközben próbálja megérteni  az élet értelmét.

Kim Hunter játszotta Junet, Peter amerikai szerelmét, aki a legjobb talán a film első jelenetében volt, amikor irányítóközpontban a könnyeit visszafojtva próbálja Peter életének utolsó pillanatait megkönnyíteni.Mellettük számtalan kiváló mellékszereplő látható, többek között Raymond Massey angolgyűlölő amerikaiként, aki a tárgyaláson az angol Peter ellen a vádat képviselő ügyész, vagy éppen Roger Livesey Dr. Reevesként, aki pedig Peter orvosa a Földön és egyben ügyvédje is a Más Világon. Nagyon szórakoztató még francia forradalomban lefejezett arisztokrata Conductor 71-t alakító Marius Goring, aki folyamatosan manipulálja az ő hibájából a Földön maradt Petert, annak érdekében, hogy a Más Világra csalhassa, és ezzel helyrehozhassa hibáját.  

Az operatőr Jack Cardiff volt, aki több Powell-Pressburger (pl. Piros cipellők) és John Huston filmben is dolgozott (pl. Afrika királynője) a későbbiekben, és akinek egészen rendkívüli munkája egy nagyon látványos és stílusos filmmé tette a Diadalmas szerelmet. A látványvilágot nem csak a nagyon vibrálóan színes Technicolor és az azzal éles kontrasztban álló fekete-fehér jelenetek váltogatása határozza meg, hanem Alfred Junge modern díszleteinek fényképezésének estenként nagyon kreatív módja is, mint amikor a Más Világról tekintenek a Földre, vagy a Más Világra vezető lépcső használata és fényképezése, amiben egy kicsit visszaköszön a német expresszionizmus is, és ami emiatt nem véletlenül emlékezteti a nézőt Fritz Lang Metropolisára.   William Powell és Emeric Pressburger páros számos mára már klasszikussá vált filmet készített, amelyek között a legtöbben a Piros cipellőket (1948) tartják a legjobbnak, azonban az én kedvencem ez a filmjük.  A Diadalmas szerelem egy végtelenül szellemes, intelligens, érdekes témával foglalkozó, nagyon látványos, a Más Világos jeleneteiben a német expresszinizmust időző, remekül eljátszott film, aminek egyetlen gyengébb pontja a propaganda része, amivel ráadásul elég sok időt is eltölt. A Diadalmas szerelem ennek ellenére egy nagyon bájos, egyedi, fantáziadús és szórakoztató film, ami minden meseszerűsége ellenére sem válik giccsessé, és amit mindenkinek lehet ajánlani. 

Értékelés: 9/10 

A film első jelenete, amikor Peter kiugrik az égő gépből: 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://timegoesby.blog.hu/api/trackback/id/tr9013415475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.12.07. 14:12:26

Innen a kedvencem az első jelenet, amikor David Niven még zuhanófélben is azon van, hogy befűzzön egy nőt :D Szerintem nem is igazi szerelem kettejüké, talán csak a ragaszkodásuk az élethez.

Amúgy érdekes, hogy sok nagy magyar filmes valahogy mintha nem lenne számon tartva. Mindenki tudja, hogy Tony Curtis vagy Paul Newman egyik felmenője magyar, talán még Korda vagy Kertész neve benne van a köztudatban, de Pressburgerrel én is csak most találkoztam, pedig a brit és az egyetemes filmművészet fontos alakja.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.12.07. 14:21:27

@Liberális Artúr: Igen, fura, hogy mi alapján őrződik meg valakinek a neve, másé meg nem, aki talán még jobban rászolgált volna. ebben sztm benne van egy kicsit az Amerika központúság filmek esetén (mondom én hehe), meg persze a 40 év elzártság, ami alatt a híreket nagyon szelektíven engedték be.

"Szerintem nem is igazi szerelem kettejüké, talán csak a ragaszkodásuk az élethez."
Igen, mint szinte minden, ez is nagyon szimbolikus ebben a filmben, és leegyszerűsítve a képlet úgy néz ki, hogy szerelem=élet.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.05.10. 13:15:14

Csatlakozni tudok a már-már rajongó hangvételű véleményedhez. Bár már tudom, hogy Pressburgeréktől minden esetben - jó eséllyel - valami remekművet kap az ember, itt még ezt is überelni tudták. A lista eddigi 191 filmje közül ez mindenképpen a legjobbak közé sorolódott nálam. Mondjuk az első ötben biztosan benne van. David Niven-t eddig is szerettem, Kim Hunter kevésbé jött be, de tőlük függetlenül is szinte katartikus élményt okozott ez a film... (Nekem egyébként az ügyész volt a kedvenc karakterem a filmben, ja meg a bolondos francia 71-es is jó volt...)