Time Goes By

Csoda a Morgan-pataknál (The Miracle of Morgan's Creek) 1943

2019. december 26. 10:45 - Time Goes By

Igencsak merész témával és történettel rendelkezik ez az egy Oscar-díjra jelölt karácsonyi screwball komédia, ami jelenleg az 54. helyen áll a legjobb amerikai vígjátékok listáján. Preston Struges rendezte ezt a gyors ütemű, lendületes és csattogós dialógusokkal rendelkező vígjátékot, amiben az őrületes buli után egy fiatal lány totál részegen hozzámegy egy frontra induló katonához úgy, hogy mindketten hamis nevet használnak, majd később kiderül, hogy terhes.

A 2. világháború idején Morgan Creek kisváros lakosai búcsút mondanak a háborúba induló katonáknak. A fiatal és kikapós Trudy Kockenlocker (Betty Hutton) gyenge pontja az egyenruhás férfiak, és hazafias kötelességének érzi, hogy a katonákat boldogan küldje a háborúba. Ezt a "kötelességét" rendőr apja, a szigorú, de lányait nagy szeretettel nevelő Constable Kockenlocker (William Demerest) igencsak ellenzi, azonban Trudy így is mindig ellóg a búcsúbulikra. Trudy  szövetségese és gyerekkori barátja, Norval Jones (Eddie Bracken) titokban szerelmes a lányba, aki azonban csak barátként tekint rá, pedig szegény Norval mindent megtenne érte. Az egyik buli utáni reggelen a részegségből józanodó Trudy nem emlékezik arra, hogy mi történt előző éjszaka, az azonban rémlik neki, hogy valakihez férjhez ment. Valami Ignatz Tatzkywatzkyhoz. Vagy valami ilyesmihez, azonban teljesen mindegy, hogy hívják az illetőt, mert álnevet használtak mindketten. Ráadásul mint később kiderül, teherbe is esett. Trudy pragmatikus húga és bizalmasa, Emmy (Diana Lynn) elhatározza, hogy segít nővérének kikeveredni ebből a botrányos és nehéz helyzetből, amire a legjobb megoldásnak azt tartják, ha valamilyen trükkel ráveszik Norvalt arra, hogy elvegye Trudyt. Amikor a fiú rájön a tervre, előáll egy másikkal, de az csődöt mond, amikor Trudy apja is értesül lánya állapotáról. Ennek következtében Norvalt hamarosan 19 különböző törvénysértéssel vádolják meg, majd nemsokára szökött bűnöző lesz belőle…Talán már a történet rövid összefoglalójából is sejthető, hogy a filmnek meggyűltek a bajai az ekkor érvényben lévő hollywoodi cenzúrával. A Paramount filmstúdió egy hét oldalas levélben kényszerült magyarázkodni a történet különböző, akkoriban botrányosnak számító eleme miatt. A fiatal nő részegsége, a házasságon kívüli szex és terhesség, a bűncselekménynek számító hamis néven kötött házasság, mind, mind nagyon megbotránkoztatóak voltak egyenként is, nem hogy együttesen. Sőt, egyes cenzorok annyira prűdek voltak, hogy még elképzelni sem akarták a házasságon kívüli szexet és terhességet, inkább a Szűz Mária és Jézus szűzi fogantatásának paródiáját látták a filmben, ami talán még rosszabb reakciókat váltott ki, mint a „sima” házasságon kívüli terhesség. Nem is beszélve a frontra induló hős amerikai katonák erkölcstelen mulatozásáról és viselkedéséről, ami meg a Hadügyminisztériumban vágta ki a biztosítékot 1943-ban, a második világháború időszakában, amikor azt várták Hollywoodtól, hogy az amerikai hadsereget és a katonákat csak pozitívan ábrázolják a filmekben.

A stúdió azzal magyarázta a kifogásokat, hogy azt akarják a filmben bemutatni, hogy mi is történik akkor, ha egy fiatal nő teljesen felelőtlenül viselkedik és összekeveri a patriotizmust a promiszkuitással. Mintegy tanulságképpen. Oktatási szándékkal. Úgy tűnik, hogy ez a magyarázat kielégítette a cenzúrát, mert a film végül csak megjelent. Mindenesetre a sok kifogásolt elem miatt Preston Struges forgatókönyvírónak és rendezőnek egy olyan szkripttel kellett elkezdeni a forgatást, amiből 10 elfogadott oldal állt rendelkezésre - amit egyébként végül Oscar-díjra jelöltek.A legnagyobb problémát a házasságon kívüli terhesség okozta. A témával kapcsolatban a cenzúra mindig megkövetelte, hogy az ilyen jellegű női karakter valahogy megbűnhődjön a film végén. Na de ez egy screwball komédia, amibe nem illik a drámai büntetés. A házasságon kívüli szex azért okozott kevesebb problémát, mert azt a történet során egy házassággal könnyen orvosolni lehetett, mint ahogy az számos filmben megtörtént már eddig is. Arra viszont nem nagyon volt példa, hogy egy házasságon kívül fogant gyereket és annak anyját egy férfi örömmel és repesve bevállalja, mint férj és apa, mint ahogy Norval teszi majd. Mai szemmel nézve ez már nem nagy cucc, de ezt elég nehéz volt eladni a korabeli közönségnek.

A film nagyszerűen használja fel és mutatja be az amerikai kisvárosi környezetet. A történet nem véletlenül nem a „bűnös” nagyvárosban játszódik, ahol gyakrabban megtörténhet a filmben látható „erkölcstelenség” és könnyebben „elbújhat” a nő, hanem egy konzervatívabb kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit, és nincs menedék a szárnyra kapó pletykák elől. A film ezzel a helyszín választással nem csak Trudy helyzetét nehezítette, mivel itt nem titkolózhat hosszútávon, egy idő után egészen biztosan kiderül az állapota, de egyben az erkölcsi felelősséget sem hagyja elveszni, így annak súlya végig ott nehezedik a nőn.

A kép alatti rövid bekezdés spoilert tartalmaz. A film a végén látható, talán még mai szemmel nézve is pikánsnak számító csavarral ráadásul minden eddigin túllép. Trudy ugyanis hatosikreknek ad életet, amivel a film játékosan azt sugallja, hogy hat különböző katonával is szexelt. Hm… 

Ebben a háborús időszakban mindenki azon versengett az amerikai társadalomban, hogy ki a nagyobb hazafi, ki tesz többet az ország győzelméért. Trudy megmutatta mekkora patriótává válhat egy fiatal nő, aki aztán tényleg mindent megtett a maga módján a háború sikeres megvívásáért, boldoggá téve a frontra induló katonákat. Ebben a háborús korszakban jellemző volt a frontra és sok esetben a halálba induló katonák, valamint a Trudyhoz hasonló lányok soraiban a hirtelen, pár napos vagy akár órás (hm…) ismeretség után kötött ún. háborús házasságok is. A film készítői ezt a felfokozott hazafias állapotot és a háborús házasságokat gúnyolták roppant szatirikus módon ebben a fergeteges screwball komédiában. 

A film azt is érzékelteti, hogy a feminizmus ebben a korban még nem rúgott nagyot a labdába. A poszt végén látható jelenetben Trudy a húgával elmegy egy ügyvédhez, akitől tanácsot kér, hogy mit is lehet tenni ebben a helyzetben, egy olyan házasság esetén, amiben hamis neveket adtak meg és amire még csak nem is emlékezik tisztán. Az ügyvéd válasza jól mutatja a társadalom akkori véleményét a házasságról és terhességről: 

A házasság megtörténte mindig a nő felelőssége. Ha a nő nem ezt tenné, akkor már rég nem létezne a házasság intézménye. Nincs olyan férfi, aki veszélyeztetné a jelenét és megmérgezné a jövőjét sikítozó porontyokkal a háza körül, hacsak nem kényszerítik rá. A nő dolga, hogy leüsse, gúzsba kösse és odavonszolja két tanú elé azonnal, vagy még ennél is gyorsabban. Minden ezutáni idő már túl késő.A film színészi játéka elég old school, ami esetenként ripacsságot okoz, azonban a remek időzítések miatt, mégis szórakoztatóak maradnak a színészek.

Betty Hutton játszotta a szórakozásra vágyó, könnyűvérű, de roppant hazafias Trudyt, az idősebb Kockenlocker lányt. Bár kezdetben nem érdekli a tornából felmentett Norval, akire elviekben barátként tekint, valójában mindig is kihasználta a fiú/férfi barátságát, azonban a terhesség hatására megváltozik a kissé szerencsétlen férfihez való hozzáállása. Persze ennek először nem a hirtelen jött szerelem az oka, mintsem inkább az állapota miatti aggodalom, és lényegében nem lát más lehetőséget arra, hogy újra „szalonképes” legyen társadalmilag, mint szegény Norvallal kötött házasság. Aztán ahogy Norval egyre nagyobb slamasztikába kerül a nő manipulációi miatt, úgy kezdi egyre jobban, valóban megbecsülni a férfit. Betty Hutton már itt, az első főszerepében is rendelkezett azzal a kisugárzással, hogy a (legalábbis kezdetben) önző és manipulatív viselkedése ellenére a néző megkedvelje, és drukkoljon neki, hogy kimásszon nehéz helyzetéből, miközben az is látszik rajta, hogy karaktere minden naivitása ellenére „benne van a játékban”.    

Trudy régóta szenvedő barátja, Norval tűnik Morgan Creek legnagyobb balekjának. Ő megtestesíti azokat a szerencsétlen férfiakat, akik bármit megtennének a szerelmükért. Miközben ezek a nők le se hm… ejtik egészen addig, amíg valami miatt szükségük nem lesz rá. Norval naiv és hiszékeny, ugyanakkor mindig talpig becsületes. A film egyik iróniája, hogy a társadalom pont őt vádolja tucatnyi törvény megszegésével. Eddie Bracken játssza a film férfi főszerepét, a dadogó, nem éppen férfias, de mindig, minden körülmények között tisztességes Norvalt. Ő sajnos végtelenül túljátssza karakterét, emiatt nehéz együtt érezni karakterével. Viszont a dadogást a remek időzítések miatt néhány esetben kifejezetten ügyesen és viccesen alkalmazza.Trudy apját, a kemény rendőrt William Demarest alakította, aki egy kicsit foglalkozási ártalomnak is betudott, egy kicsit a korabeli patriarchális társadalom által közvetített lány gyerekek lekezelésből fakadó, egy kicsit pedig az özvegyapák rémületéből és félelméből táplálkozó keménységgel próbálja nevelni imádott lányait, azzal a céllal, hogy nehogy bekövetkezzen a  legrosszabb, ami anyai irányítás nélkül felnövő lányok esetében lehetséges: a házasság előtti szex és terhesség. Aztán amikor bekövetkezik a legrosszabb, akkor kiderül, hogy nincs olyan, amit meg ne tenne lányaiért. William Demarest játéka szerintem még manapság is nagyon szórakoztató, számos remek megnyilvánulása van a filmben, különösen akkor, amikor a kisebbik lánnyal hadakozik, miközben állandóan arra panaszkodik, hogy neki „csak” két lánya van.

A mellékszereplők Demaresthez hasonlóan jó alakításokat nyújtottak, kezdve mindjárt a kisebbik Kockenlocker lányt játszó Diana Lynn-nel. Emmy legalább annyira erős akaratú, mint nővére, de ez egyelőre még nem fiúbarátok kezelésében mutatkozik meg nála, mintsem inkább apjával szemben. Van két nagyszerű telefonos jelenete Brian Donlevynek és Akim Tamiroffnak is, akik McGinty szenátort és a Főnököt játsszák.  

Preston Struges forgatókönyvíró és rendező, a korabeli vígjátékok és screwballok tehetséges specialistája volt. Bár a Csoda a Morgan-pataknál már csak műfajánál és színészi játékánál fogva is öregnek tűnhet időnként, azonban ennek ellenére a maga korában roppant merész, pikáns szexuális témával rendelkező film, ami a mai napig is egy fergeteges, vidám és nem utolsósorban szórakoztató screwball komédiának számít. A film nagyon humanistán közelíti meg a megjelenése idején még tabutémának számító és óriási botrányt jelentő házasságon kívüli terhesség témáját, miközben erősen szatirikusan mutatja be a prűd társadalom reakcióit.

Értékelés: 7,5/10

Részlet a filmből:

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://timegoesby.blog.hu/api/trackback/id/tr8715351296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2019.12.26. 23:23:35

Az álszent képmutatás amerikai hagyomány. Nem számít, ha agyak és belek fröccsennek a főszereplőre, miközben kiírt egy kisebb helyőrséget, de ha egy mellbimbó kivillan, az már a Sátán erkölcstelen fertője és csak kizárüólag fizetős csatornákon mutogatható.

A Gonosz érintése azzal kezdődik, hogy Orson Welles 300 pontos listát állított, mely részletek ellenkezése ellenére kerültek/maradtak a végül moziba került verzióba(n). Mindig is gond volt ezekkel a listákkal :)
süti beállítások módosítása