Time Goes By

Csengetett, Mylord? (You Rang, M'Lord?) TV sorozat 1990-1993

2020. május 12. 16:08 - Time Goes By

csengetett_mylord_poster.jpgJimmy Perry és David Croft író és rendező szerzőpáros nevéhez több nagysikerű angol sitcom megalkotása fűződik, amelyek közül Magyarországon kissé furcsa módon a saját hazájában kevésbé sikeres Csengetett, Mylord? vált eszméletlen népszerűvé, olyannyira, hogy manapság már hatalmas kultstátusszal rendelkezik hazánkban. A sorozatból mindössze 26 rész készült, igaz, hogy ezek nem a sitcomok esetén megszokott 20-25 perces, hanem inkább drámasorozatokra jellemző 50 perces hosszal rendelkeznek, amelyeket 1990 és 1993 között mutatott be a BBC az első, 1988-as pilot rész után. A Csengetett, Mylord egy olyan társadalmi szatíra, ami görbe tükröt tart mind a felső, mind az alsóosztály elé. A sorozat Lord Meldrum angol arisztokrata családjának és szolgálóinak életét követi nyomon, miközben a néző betekintést kaphat az 1920-as évek brit társadalmába, ahol meglepő, vagy nem meglepő módon, de több karakterben is magára ismerhet egy magyar néző.

Az 1. világháború vége felé két angol katona, a valamiben mindig ügyködő és mások tulajdonát nem tisztelő, szocialista Alf Stokes (Paul Shane), valamint a fellengzős és nagyképű, konzervatív James Twelvetrees (Jeffrey Holland) az erős lövöldözés közepette fedezéket keresnek, ahelyett, hogy parancs szerint az ellenséget támadnák. Egy bombatölcsérben véletlenül belebotlanak egy látszólag halott tisztbe, Teddy Meldrum Méltóságos Úrba (Michael Knowles), az angol arisztokrácia egy ékes példányába. Stokes első reakciójában ki akarja fosztani, azonban a tisztről kiderül, hogy csak eszméletét vesztette, ezért a két, egymást kölcsönösen utáló főhősünk úgy dönt, hogy inkább kórházba viszik. Cselekedetük mögött persze nem humanizmus vagy emberi jószándék húzódik, mintsem inkább az motiválja őket, hogy kikerüljenek a frontzónából és a veszélyes helyzetből. Szerencséjük tovább folytatódik, mivel Teddy felépül és hálája jeléül kijelenti, hogy örökre az adósuk marad. A történet ezután 9 évvel később, 1927-ben Londonban folytatódik a Meldrum-házban, amikor Teddy bátyja, a Meldrum család feje, a zsugori és álszent Lord George Meldrum (Donald Hewlett) új komornyikot keres a személyzet vezetésére. Teddy támogatásával fel is veszi Alf Stokest, aki hamisít magának egy jó referencialevelet. Stokes így lesz a már lakájként Meldruméknál dolgozó Twelvetrees, a férjet kereső középkorú özvegy szakácsnő, Mrs. Lipton (Brenda Cowling), az ironikus megjegyzései miatt állandóan nyaklevest kapó inas, Henry Livingstone (Perry Benson) és a hierarchia legalján álló, mindenki által lenézett és lekezelt mosogató és takarítónő, Mabel Wheeler (Barbara New) főnöke. Teddyről kiderül, hogy sebesülése óta nagy rajongója a mosószappan szagú és fénylő arcú szobalányoknak, aminek az az eredménye, hogy folyamatosan új szobalányt kell felvenni az előző teherbe esett, és emiatt elbocsátott helyett, Alf így munkához juttathatja butácska és csúnyácska, de jóindulatú lányát, Ivyt (Su Pollard), titokban tartván a többiek előtt a köztük lévő családi kapcsolatot amíg csak lehet. A házban további Meldrumok is élnek, először is George két lánya, az állandóan férfiruhába öltöző szocialista leszbikus Cissy (Catherine Rabett) és a sokkal komolytalanabb, Twelvetreeszel csak játszadozó és flörtölő, sznob Poppy (Susie Brann), valamint George kissé szenilis anyósa, az idős Lady Lavender (Mavis Pugh), aki mindig fiatalkori szerelmét, Dolby kapitányt keresi, és véli felfedezni különböző alakokban. Az élesen két részre osztott Meldrum-házban további remek karakterek is felbukkannak időről-időre, mint például Lady Agatha (Angela Scoular), aki a mindig viktoriánus erkölcsökről beszélő, hipokrita George Meldrum nem is annyira titkos szeretője. Vagy éppen Wilson „kapitány” (Bill Pertwee), aki nem igazán kapitány, mintsem inkább egy potyaleső és korrupt rendőrjárőr, aki munkája miatt bejáratos Mrs. Lipton konyhájába, ahol a legjobb falatokat eheti, amíg elnézi a család kisebb-nagyobb stiklijeit.csengetett_mylord_1.jpgJimmy Perry és David Croft nevéhez olyan nagysikerű, ’70 és ’80-as évekbeli angol sorozatok köthetők, mint a Dad’s Army, az It Ain’t Half Hot Mum vagy a Hi-de-Hi!, amelyek Angliában népszerűbbek voltak a Csengetett, Mylordnál, nálunk azonban nem ismertek, mivel a  szocializmus alatt ezeket nem hozták be. Az egyetlen, ami bejött tőlük, az a Csengetett, Mylord, ami a rendszerváltás pillanatában és az utána következő pár évben készült, amit így már nálunk is be lehetett mutatni. Mindenki szerencséjére, ugyanis mint később kiderült, a mai napig is az egyik legnépszerűbb sorozatnak számít Magyarországon, még harminc évvel a bemutatása után is. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy a Csengetett, Mylord egyike azon sorozatoknak, amit manapság is folyamatosan adnak valamelyik csatornán, nem beszélve a 2018-as, magyar rajongók által szervezett budapesti Csengett, Mylord találkozóról, amire a sorozat még életben lévő fontosabb szereplőit is sikerült elhozni. 

De mi az oka ennek a hatalmas népszerűségnek? Ezt fejtegette a találkozó után az egyik angol újságíró is, betudva ezt a rendszerváltás idejének, annak, hogy a magyar nézők ki voltak éhezve a nyugati sorozatokra, és alapból nagy volt az érdeklődés a kommunizmus alatt kiradírozott arisztokrácia világa iránt, miközben a szolgálók életérzésével valamifajta sorsközösséget fedezhetett fel a magyar közönség. Mindez igaz is - nem véletlenül Mabel és Stokes a legtöbb magyar rajongó kedvenc karaktere a sorozatból -, azonban a hatalmas sikerhez az is kellett, hogy a Csengetett, Mylord egy minden porcikájában tökéletes karaktervezérelt sitcom. Kiváló forgatókönyv, szórakoztató szituációk, imádnivaló karakterek, remekül idézhető és szereplőkhöz köthető ironikus egysorosok, sitcomoknál nagyon ritka összetettség és mélység, ami főleg a karakterek közötti kapcsolatok és általában véve a korabeli angol társadalom ábrázolásánál jön elő. És nem utolsósorban rendelkezik egy remek színészcsapattal, akik elképesztően vicces játékukkal életre keltik a forgatókönyv karikatúra jellegű karaktereit, amelyek ennek a társadalmi szatírának, paródiának a motorját adják. (Kivételesen a sorozat erősségei közé sorolható a magyar szinkron minősége is.) csengetett_mylord_3.jpgMindezek mellett a sorozat egyik legnagyobb ereje abban áll, hogy a karakterei karikatúraszerűek, amelyek egy-egy társadalmi osztályt, csoportot, réteget reprezentálnak, ugyanakkor mégis mélyek és összetettek. Mindegyikőjük teljes, apró részletekig menően kidolgozott, komplex személyiséggel rendelkezik. Minden szereplő „hibás” valamilyen szempontból, ugyanakkor mégis szerethetőek a maguk emberi gyengeségeivel együtt, és a történet előrehaladtával kiderül, hogy a Meldrum-ház - ami a korabeli angol társadalmat jelképezi – , minden lakójának helyzetüktől függetlenül nagyon hasonló vágyai, álmai vannak, hiszen mindegyikőjüket az emberi természet általános rugói működtetik.

A társadalmi szatíra lényege, hogy bemutassa az (egyébként mai napig is) erősen osztályalapon működő korabeli, poszt-viktoriánus brit társadalmat, jó néhány ütést bevíve mind az alsó, mind a felső osztálynak, megjelenítve a különböző osztályokhoz kötött sztereotípiákat, mint például a szexuálisan perverz és általában véve is deviáns arisztokrácia, amit nem csak Teddy szolgálólányok iránti vonzalma jelez, de Cissy leszbikussága és arisztokrata származása ellenére a szocializmus iránti vonzalma is. George karakterében pedig a zsugori gazdag ember és a hipokrita konzervatív arisztokrata jelenik meg, aki állandóan a régi, szigorúbb erkölcsök után sóhajtozik, miközben ő az, aki viszonyt folytat egy férjes asszonnyal. De a munkásosztály sem különb, amit a szocialista Stokes alacsony moralitása jelez, aki nem tiszteli a magántulajdont, magyarán aki számára a lopás teljesen természetes és aminek érdekében folyamatosan ügyködik, ravaszkodik, konspirál. De azok a szolgálók sem jobbak, akik jobban ragaszkodnak az osztályalapú hierarchikus társadalomhoz, mint maga az arisztokrácia, amit Twelvetrees és Mrs. Lipton karakterei jelképeznek. A merev és a hagyományokhoz már-már fétisszerűen ragaszkodó konzervatív Twelvetrees munkásosztálybeli helyzete ellenére gyakran a felsőosztálybeliek érdekeit védi, azokkal érez inkább valamiféle közösséget és nem valódi sorstársaival. Mrs. Lipton pedig szinte szadisztikus élvezettel nyomja el a társadalom és a ranglétra legalacsonyabb helyén álló Mabelt. A szakácsnő az a típusú alsó osztálybeli ember, akinek nem szabad egy csipetnyi hatalmat adni, mert ha van neki egy kicsi, azzal tutira visszaél.    

Nem Henry, te nem nyitsz ajtót. Mr. Twelvetrees nyitja az ajtót. Ha ő nincs itt, akkor Ivy nyitja az ajtót. Ha Ivy sincs itt, akkor én nyitom az ajtót.csengetett_mylord_2.jpgA történet számtalan, általában a karakterizálásból fakadó visszatérő témával, összeütközéssel rendelkezik, amelyek végigvonulnak az egész sorozaton. Ilyen Stokes és Twelvetrees közötti folyamatos erkölcsi csata, ami eltérő - szocialista illetve konzervatív – gondolkodásmódjukból, személyiségükből és viselkedésükből fakad. De ilyen Lord Meldrum és Lady Agatha házasságtörő kapcsolata is, amiről mindenki tud, csak a férj nem biztos benne, és aki előtt mindenképpen titokban szeretnék tartani. Vagy Teddy megállíthatatlan vonzalma a fényesre suvickolt arcú szolgálólányok iránt, ami mostanra már öt zabigyereket eredményezett, és ami miatt George állandóan a család malajziai gumifa ültetvényeire akarja küldeni. De természetesen a konzervatív James sem mentes a tabu jellegű romantikus érzelmektől, hiszen őt meg nagyon vonzzák a arisztokrata nők, legelsősorban is Miss Poppy, de Lady Agatha sem hagyja hidegen, miközben nem foglalkozik a belé halálosan szerelmes Ivyval, aki iránt meg szegény Henry érdeklődne, de a lány nem szentel neki figyelmet. Aztán persze ott van Mrs. Lipton Stokesszal, majd a későbbiekben Wilson rendőrjárőrrel való szerelmi kapcsolata is. Mindezek között pedig Lady Lavender keresi folyamatosan régi szerelmét, Dolby kapitányt...

A Csengetett, Mylord azzal a fajta – sajnos kihalófélben lévő – finom, csipkelődő, de nem bántó humorral rendelkezik, aminek alapját az angol humorra jellemző önirónia adja, ami által nevetni tudunk a saját gyengeségeinken. A sorozatban a humor forrása három összetevőből ered. Az alap a különböző váratlan és sokszor kínos jellegű szituációk, amelyekben a karikatúraszerű szereplők állandóan találják magukat, a forgatókönyv számtalan vicces és jól idézhető egysorosa, valamint a mindezek hatásosságát felerősítő kiváló színészi játék. A sorozat minden rajongójának meg van a maga kedvenc karaktere (az enyém Stokes és Mabel), ugyanakkor azt megmondani, hogy melyik színész játszott a legjobban lehetetlen, ugyanis mindannyian eszméletlenül jók voltak szerepeikben.

Bár a sorozat minden állandó szereplője viszonylag egyforma játékidővel rendelkezik, de talán mégis kijelenthető, hogy a három legfontosabb szereplő Alf Stokes, James Twelvetrees és Ivy.csengetett_mylord_4.jpgA már sajnos meghalt Paul Shanes játszotta Alf Stokest, a gazdája előtt magát roppant megbízható és lojális alkalmazottnak megjelenítő, valójában végtelenül stiklis, kapzsi szocialista komornyikot, akinek az egyik legfőbb mozgatórugója, hogy meglopja munkaadóját. Alf megveti, ugyanakkor irigyli is a Meldrum-családot társadalmi és gazdasági helyzete miatt. A luxus és gazdag életre vágyó szocialista komornyikra jellemző, hogy amikor forradalomról ábrándozik, akkor nem az egyenlő esélyű társadalomra gondol, hanem sokkal inkább egy olyan új világra, ahol a most alul lévők kerülnek felülre.

Alf Stokes: „Majd mi leszünk odafent, ők meg majd idelent

Persze nagyon emberi ezen vágya, hiszen ki ne ábrándozna könnyű életről, ahol a gazdagságért nem dolgozni kell, hanem csak úgy az ölünkbe hullik, pontosabban szólva büntetlenül el lehet venni másoktól. Stokes emberi minőségét azonban feljavítják az egyéb tulajdonságai, és javára írhatjuk, hogy végtelen önzősége mellett valóban szívén viseli az azonos társadalmi osztályba tartozók sorsát, és Ivynek is megpróbál a maga módján jó apja lenni, függetlenül attól, hogy feleségétől már külön él. Ráadásul nem igazán kérhetjük számon alacsony fokú moralitását, hiszen egy erkölcstelen környezetben, a Meldrum-házban, vagyis az erősen osztályalapon működő korabeli angol társadalomban kell boldogulnia, ami által amolyan ügyeskedő kisemberré válik, aki a társadalom, a rendszer által számára szűkösre szabott keretek között próbál elevickélni. Azt hiszem Alf Stokes a sorozat egyik olyan karaktere, ami nagyon megfoghatta a magyar nézőket, hiszen annyi, de annyi Alf Stokes, azaz ügyeskedő kisember élt Magyarországon a szocializmus idején a Kádár-korszakban és a rendszerváltás utáni ’90-es évek poszt-kádári világban, mint talán sehol máshol a világon. És még most is. Talán ez az a karakter Mabel mellett, amivel a magyar közönség a leginkább azonosulni tudott.

Szerintem a sorozat írói nem is tudják, hogy mennyire telibe találták Alf Stokes figuráját, mivel ezen az ügyeskedő kisember karakteren keresztül kapásból a kommunista/szocialista rendszer és a Meldrum-ház közötti párhuzamra asszociál egy közép-kelet európai, különösen egy magyar néző, ami alapján bátran kijelenthető, hogy a poszt-viktoriánus kor erősen osztályalapú brit társadalma meglepő módon (vagy még inkább egyáltalán nem meglepő módon) nem állt olyan távol az elviekben osztály nélküli kommunista rendszertől, ami valójában nem volt osztályok nélküli, csak másfajta társadalmi osztályokkal működött, amiben a kiváltságokkal rendelkező arisztokráciát a kommunista pártvezetők és ideológusok, az ún. "élcsapat" képviselték. Ahogy ugye Stokes is elképzelte az igazságos világot: majd mi leszünk odafent, ők meg idelent...csengetett_mylord_5.jpgJeffrey Hollandot láthatjuk James Twelvetrees konzervatív, sznob lakáj karakterében, aki Alf Stokes tökéletes ellentéte. James szigorú, egyenes és őszinte, azaz erkölcsileg magasabb szinten áll, mint a komornyik, azonban egyéb hibái, fellengzőssége, „osztályárulása”, sorstársaival szembeni empátiahiánya, a többi szolgálóval szembeni nagyképűsége, főleg a nála alacsonyabb rangban lévő Henryvel és Mabellel szemben erkölcsileg lehúzzák, így aztán pontosan ugyanazon a szinten mozog, mint Alf. Ezért aztán az sem meglepő, hogy ők ketten remekül kiegészítik egymást és minden köztük lévő utálat ellenére a zűrösebb, mindkettejük számára kellemetlen helyzetekben kiválóan összedolgoznak. De persze azért James sem egy szívtelen ember, sőt. Még neki, a merev és az érzelmeit folyton elrejteni szándékozó férfinek is meg vannak a maga romantikus érzelmei, azonban jellemző „osztályáruló” karakterére, hogy a szerelmet „perverz” módon – Teddyhez hasonlóan, csak ellentétes irányban – más társadalmi osztályú hölgyeknél, elsősorban Miss Poppynál keresi, és nem viszonozza Ivy érzelmeit, ugyanakkor mégis kedveli a jó szándékú lányt, akinek kedvéért még Stokesnak is falaz párszor.

Su Pollard alakította csúnyácska, butuska, naiv, de jószívű szolgálólányt, Ivyt, Alf lányát, akinek élete három dolog körül forog: állandó edzésben van, hogy el tudjon ugorni Lady Lavender által hozzá vágott ételek elől, hogy maradjon tiszta köténye, miközben fél szemét folyamatosan az apján kell tartania, mivel annak állandóan a lopáson jár az esze, amelyekben a lány nem akar részt venni, azonban a nagydumás komornyik mindig rábeszéli a közreműködésre, miközben minden áhítatát James Twelvetreesre vetíti. Munkába állása elején nincs könnyű helyzetben, hiszen vissza kell vernie Teddy érdeklődését, aki a későbbiekben Ivy nagy szerencséjére beleszeret egy másik szolgálólányba. A tapasztalatlan és naiv lány Teddy közeledésével ellentétben Cissy kacsintgatásait félreérti, és a barátságosság jelének veszi, ám legnagyobb meglepetésére ezt a többiek cáfolják, alaposabb magyarázatot azonban nem kap rá, apja mindig ugyanazzal a mondattal rázza le, ha nem akar neki elmagyarázni valamit:

Alf Stokes Ivynak: „Ne törődj vele, csak tedd, amit mondanak!”csengetett_mylord_12.jpgRajtuk kívül még három tagja van a személyzetnek, a Meldrum-ház alsó osztályának:

A már elhunyt Brenda Cowling játszotta Mrs. Blanche Liptont, a ház középkorú özvegyasszony szakácsnőjét, akinek az egyik legfőbb vágya, hogy újra férjhez mehessen. Ezen tulajdonsága miatt aztán egy olyan szélhámos alak, mint Alf Stokes könnyedén kihasználhatja, aki állandóan pénzért pumpolja, amit egészen addig tud folytatni, amíg Mrs. Lipton elhiszi, hogy el akarja venni feleségül. A szakácsnő imádja az osztályalapú hierarchikus társadalmat és jellemző rá, hogy barátságos a vele egyenrangúakhoz és a nála magasabb szinten állókhoz, azonban roppant csípős és lekezelő, ha alacsonyabb rangúval kommunikál, különös tekintettel Mabelre, a mosogatónőre. Mrs. Lipton ezenkívül híres a legendás meggyes lepényéről, amit Wilson kapitány előszeretettel fogyaszt el nap, mint nap.

Perry Benson alakította Henry Livingstone-t – a névrokonság csak véletlen - , az inassá lett korábbi árva gyereket, aki a hierarchiában az utolsó előtti, és csak Mabelt, a mosogatónőt előzi meg. Pedig Henry nem hülye gyerek, sőt, esetenként kifejezetten éleslátó (ellentétben a többiekkel), amely tulajdonságát általában ironikus megjegyzésekkel fejezi ki, amiket azonban a felette álló szolgálók nem viselnek túl jól, így ezen megjegyzések eredménye általában egy-egy tockos lesz. Henry leginkább csak Ivyt kedveli, akitől - ellentétben a többiekkel – soha nem kap nyaklevest, de a lány szíve ettől még sajnos másé.

Sokak nagy kedvence, a mindenki által lenézett és lekezelt öreg mosogatónő, Mabel az alsók között is a legalsó.  A karakter társadalmi kirekesztettségét az is mutatja, hogy ő az egyetlen nem a Meldrum-házban lakó szolgáló. Családi hátteréről annyit megtudunk, hogy ő tartja el munkanélküli és alkoholista férjét, akivel valahol London legszegényebb részén laknak. Ő annyira alacsony társadalmi helyzetű, hogy még a többi szolgálóval sem ehet egy asztalnál, mindig csak a nyálát nyelve nézi, ahogy a többiek esznek Mrs. Lipton remek főztjéből, miközben azt mondogatja, hogy „Nem is tudom, hogy mikor ettem ilyet utoljára…”. Szavai azonban nem hatják meg a szakácsnőt, aki mindig csak az ehetetlen maradékot adja neki, miközben úgy csinál, mintha valami hatalmas szívességet vagy jótettet hajtana végre. De Mabel számára is eljön a tökéletes nap a cselédbál estéjén, amikor végre kedvére ehet. Nem véletlen, hogy Mabel Alf Stokes mellett a másik karakter, amivel a kommunizmus alól éppen szabaduló magyar közönség önironikusan a legjobban azonosulni tudott. Mabelt alakító Barbara New színésznő nagyon szerette Magyarországot. Minden évben Budapestre járt nyaralni, és magyarul tanult a forgatások alatt, sajnos már ő sincs köztünk.

De ne feledkezzünk meg az arisztokrácia tagjairól sem.csengetett_mylord_9.jpgA család fejét, Lord George Meldrumot a már szintén elhunyt Donald Hewlett játszotta. Lord Meldrum társadalmi osztályának igen tisztelt, és igen álszent konzervatív tagja, aki mindig a régi viktoriánus erkölcsöket emlegeti, miközben házasságtörő kapcsolatot folytat a férjes Lady Agathaval. (Olyan mellékes dolgokról ne is beszéljünk, hogy a család rabszolga kereskedelemmel alapozta meg vagyonát, amivel manapság egy gumigyárat működtetnek, aminek a fő terméke a koton.) Lord Meldrum hipokritaságát már csak a zsugorisága múlja felül. Nem csak szolgálóit, de gyárbeli alkalmazottait is nagyon rosszul fizeti, akiknek a végsőkig el kell mennie ahhoz, hogy fizetésemelést csikarjanak ki tőle, de még így sem sikerült volna mindez a munkásoknak a lojálisnak hitt komornyikja nélkül. De George is egy szerethető karakter hiszen családtagjaival törődik, szellemes, szerető apa, elnéző testvér, akinek bár elege van öccse szolgálólányok iránti vonzalmából, már csak azért is, mert egy-egy felcsinált lány hallgatása és távozása legalább öt fontjába kerül, de ügyeit mégiscsak mindig elsimítja. Lánya, Cissy leszbikusságáról sem akar tudomást venni, hiszen akkor konfrontálódnia kellene szeretett lányával, inkább elkerüli a témát. Főleg reggelinél. Meg vasárnap. Mint ahogy lánya szocializmushoz való vonzalmáról sem akar túl sokat hallani. Cissy két legfontosabb jellemzője és vonzalma közül nehéz lenne megmondani, hogy melyiket tartja perverzebbnek. Talán a szocializmust. Amivel egyet is érthetünk. Szeretőjéhez, Lady Agathához őszintén vonzódik, csak hát azok a fránya viktoriánus erkölcsi szabályok ne lennének! Na de ezért is van olyan remek hazudozási képességekkel megáldott komornyikja, mint Alf Stokes, aki folyamatosan falaz neki ebben az ügyben a nő férje, Sir, Ralph Shawcross előtt.

Michael Knowles alakította George öccsét, a sorozat talán legperverzebb szereplőjét, Teddy Meldrumot, a mosószappan szagú és fényesre suvickolt arcú szolgálólányok legnagyobb rajongóját, akinél háborús sérülése váltotta ki ezt a megmagyarázhatatlan és perverz vonzalmat. Teddy nem rendelkezik saját jövedelemmel, ezért még mindig bátyja házában él, és legnagyobb problémája, hogy elkerülje a bátyja által erőltetett házasságkötést a gazdag örökösnővel, Madge Cartwrighttal, már csak azért is, mert halálosan szerelmes a Lady szolgálólányába, Roseba.csengetett_mylord_11.jpgGeorge idősebb lánya, Cissyt egy erős egyéniségű, kissé perverznek tűnő, állandóan férfiruhába öltöző, férfi sportokat űző, politizáló arisztokrata és leszbikus nő, - és mint ilyen korabeli "progresszív" ideológiai harcos, azaz más szóval kommunista -, aki a szívén viseli annak a munkásosztálynak a sorsát, amiről valójában semmit nem tud, és amihez semmi nem fűzi, azonban mégis úgy gondolja, hogy ő a legmegfelelőbb képviselője a Munkáspártnak. (Esetében a perverz jelzőt nem szexuális, hanem sokkal inkább a politikai vonzalma miatt lehet használni.) Mindenesetre az ő leszbikus karaktere miatt úgy tűnik., hogy a politikai korrektség már a ’90-es évek legelején is felütötte a fejét ebben a BBC sorozatban, ami nem csak abból áll, hogy Cissy Meldrum volt az első leszbikus karakter egy mainstream tévésorozat esetén, de az is, hogy az egyik legszimpatikusabb karakter, akit mind a családtagjai, mind a személyzet tagjainak sorsa őszintén érdekel. Catherine Rabett játszotta a Munkáspárti, monoklit viselő, leszbikus szocialista arisztokratát, a dadaista költészet rajongóját, a szobalányokra kacsintgató Cissyt.  

Húga, Miss Poppy, tökéletesen az ellentettje, és a sorozat talán a legellenszenvesebb karaktere. A komolytalan, elkényeztetett, sznob és az alacsonyabb osztálybelieket lenéző, szegény Jamesszel is csak szórakozó lányt Susie Brann alakította. De megbűnhődik valamelyest ezen tulajdonságai miatt, amikor majdnem bedől be egy hozományvadász szélhámosnak, majd anyagi nehézségek miatt hozzá kell mennie egy gazdag idiótához, akivel nyilvánvalóan soha nem lesz boldog.

Mavis Pught láthatjuk a szenilis, és állandóan régi szerelmét kereső Lady Lavender Southwick, azaz George anyósa szerepében, aki papagájával éldegél a ház egyik szobájában és aki a családi vállalat egyik legfőbb részvényese. Kedvenc szórakozása, hogy az ételt a mindenkori szobalányhoz vágja. Lady Lavender azonban excentrikussága miatt roppant kedvelhető karakter, akiről kiderül, hogy fiatalkorában számtalan férfivel volt kapcsolata Dolby kapitány mellett, többek között Dalmácia koronahercegével, Borisszal is. Szellemi állapotát jelzi, hogy Ivyt Ethelnek hívja, arról pedig fogalma sincs, hogy Teddy kicsoda, és amikor megtudja, hogy Meldrumnak hívják, akkor kijelenti, hogy „Micsoda véletlen! A vejemet is Meldrumnak hívják!.”csengetett_mylord_15.jpgNagyon kevés olyan sorozat létezik – főleg a sitcomok között – amelyik annyira elkapja azt a világot, annak stílusát és hangulatát, amit bemutatni szándékozik, mint A Csengetett, Mylord. Mindez a tökéletesen megírt forgatókönyvének, azon belül is remek karikatúraszerű, ugyanakkor mégis összetett karakterizálásának köszönhető leginkább, amelyen keresztül remekül szórakozunk a sorozat által különös gonddal, részletezve bemutatott társadalmi és morális témákon, miközben a néző intellektusa sem marad szárazon. Az apró részletekre figyelés a sorozat minden elemében megfigyelhető, legyen az egy karakter, az öltözéke, vagy különböző társadalmi osztályú emberek szobája, lakókörnyezete, miközben az egész sorozatból árad a melegség és báj, ami elbűvöli az embert. Főleg azt a magyar nézőt, aki ezt a ’90-es évek legelején, a megjelenésekor látta, hiszen jó pár párhuzam felfedezhető a sorozatban látott, valamint az általunk megélt társadalmak, karakterek között. És bár Angliában már rég elfelejtették ezt a sorozatot, mi azért szívesen emlékszünk rá még 30 év után is, és nézzük meg időről-időre újra és újra, hiszen hova is vezetne egy olyan világ, amiben nincs Csengetett, Mylord?

Értékelés: 10/10

Mrs. Lipton Wellington-bélszínt süt Wilson kapitánynak:

47 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://timegoesby.blog.hu/api/trackback/id/tr5915685260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lenörd hofstadter 2020.05.13. 08:44:47

Ugyan én is imádom ezt a sorozatot, de nem ártana valami külföldi helyi átlátótól egy sorozatismétlési ismertető, mert nem kunszt sikeresnek lenni egy olyan országban ahol a csatornáknak a megvásárolható évi 50-100 új sorozat helyett van 2-3 akár évtizedekkel ezelőtti sorozatuk és alap az, hogy a 2. - 3. évad után nem veszik meg a többit, ez megy végtelenítve éveken keresztül, és allelujázva tapsolnak maguknak, hogy mennyire nézett az ami helyett nincs más.
Ez ráadásul annyira rövid, hogy talán a múlt héten somta fejbe az öreget a szakácsnő, tegnap este már megint Mörtöl rábeszélése volt.

funfun 2020.05.13. 10:20:57

Mr. Stokes-nak nem volt előző munkaadója, akit megzsarolt volna, mivel a lányával cirkuszban dolgoztak. Egyszerűen hamisított egyet.
A tiszteletreméltó Teddy sem a háborús sérülése után lett szobalány rajongó. Mrs. Lipton meséli, mikor még kisfiú volt és elverte a fenekét, Teddy nem sírt, inkább mosoly volt az arcán.
James kizárólagos szerelme Miss Poppy volt. Lady Agatha csak szerette volna James-t (is) megkaparintani, de teljesen zavarba jött James a lady közeledésétől, ami miatt rendre panaszkodott is Mr. Stokes-nak.
Wilson kapitány rangjáról (constable) nemrég olvastam, hogy jobb híján fordították kapitánynak, az eredeti szövegben semmi rangkórság nincs. Tehát nevezhetjük simán fordítási hibának.

Szerintem az, hogy bizonyos 80-as évekbeli sorozatok nem kerültek be Magyarországra, nem feltétlenül írhatók a rendszer számlájára, sokkal inkább anyagi okai is lehettek. Ahogy ma sem kerül be minden, még nagy mozifilmek sem. Amúgy az sem állja meg a helyét szerintem, hogy valami tudatos cenzúra lett volna a be nem hozás mögött, hiszen voltak szép számmal már a 70-es években is nyugati, amerikai sorozatok, még a Minden lében két kanál is, amiben ugye a magyar származású Curtis volt az egyik főszereplő. Szóval nem kellene mindent a szocializmus számlájára írni.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 10:41:21

@funfun: Teddyről többen is azt állítják, ha jól emlékszem először George, hogy a fura vonzalma a cselédlányok iránt akkor kezdődött, amikor hazatért a frontról, és az is kiderül, hogy az öt felcsinált lány az elmúlt 9 év eredménye, tehát azóta, hogy hazatért a háborúból. Annak, hogy Teddy mosolygott, amikor elverték a fenekét, más fajta perverzió áll a hátterében. :)
James lehet, hogy zavarba jött Lady Agatha közeledésétől, mint ahogy Miss Poppyétól is, ugyanakkor elmondása szerint is a "műveltebb, tanultabb nőkhöz" vonzódik, ami akkor a felső osztálybeli nőket jelentette és nem a cselédlányokat. Ez úgy emlékszem, hogy egy Teddyvel folytatott beszélgetésben hangzott el, ahol értetlenkedtek egymás fura vonzalmán a más osztálybeli nők iránt. James esetében az, hogy zavarba jött ezektől a nőktől, nem annak a jele, hogy ne vonzódna hozzájuk, sőt, ennek az ellenkezője igaz, mivel pont azért jön zavarba, mert ilyenkor lehull a páncélja és nem tudja elrejteni az egyébként társadalmi okok miatt is elrejtendő érzelmeit.
Wilson kapitány csak magyar szinkrionban kapitány, eredetileg constable, ami rang nélküli járőrt jelent, az angol verzióban mindig így szólítják, de sztm le is írtam, hogy nem "kapitány". Először magyarul láttam a sorozatot 30 évvel ezelőtt, viszont évekkel ezelőtt már angolul nézem , és lehet több más ilyen jellegű eltérés, de a magyar verzióra teljes egészében nem emlékszem, szóval lehetséges, hogy a fordítás miatt van pár különbség.
Stokesot ajánlólevele miatt most újranézem az első részt, és reflektálok rá, valami miatt határozottan úgy emlékeztem, hogy zsarolással kapta. A lányáét már ő írta, az tuti.

"Szerintem az, hogy bizonyos 80-as évekbeli sorozatok nem kerültek be Magyarországra, nem feltétlenül írhatók a rendszer számlájára, sokkal inkább anyagi okai is lehettek."
Voltak anyagi okai is, de ha lett volna pénz, ez a sorozat akkor sem jöhetett volna be, ugyanis a szocialisták/kommunisták egy csomó fricskát kapnak a csengetett, Mylordban, azt meg az elvtársak nem viselték el. Amely sorozatok illetve amerikai filmej bejöttek a 70-es évektől kezdve, azok mind vagy erős baloldali üzenetekkel rendelkeztek vagy ideológia és politika menetesek voltak., Ezt külön felállított cenzúra bizottság vizsgálta, és nem csúszhatott át olyan, ami a szocializmust bármilyen szempontból is kritizálta. Szóval igen, a szocializmus számlájára lehet írni, ezt is, meg minden szart.

proskit 2020.05.13. 10:44:57

Ebben az írásban 15-ször szerepel a "szocialista" szó, ami a történet szempontjából közel sem ennyire fontos tényező. A történet a karikatúraszerűen eltúlzott sztereotípiák tömegére épít. Ezeknek csak az egyik eleme a szocialista szál. A "kommunista/kommunizmus" szó további 8-szor bukkan fel, ami aztán végképp egy totális tévút. A sorozat akkori népszerűségét a rendszerváltás közhangulatával magyarázni szintén hatalmas tévedés. Ha ez igaz lenne, akkor mára már mindenki elfelejtette volna. A magyarok nem voltak kiéhezve a nyugati filmekre és sorozatokra, hiszen ezeket késve és limitáltan ugyan, de megkapták. (Columbo, Kojak, Derrick, Star Wars stb). A Csengetett Mylord MÁIG TARTÓ magyarországi elsöprő népszerűségére egyszerűen nincs magyarázat. Felesleges teóriákat gyártani.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 10:51:58

@proskit: "A történet a karikatúraszerűen eltúlzott sztereotípiák tömegére épít. Ezeknek csak az egyik eleme a szocialista szál."
ez így van, ugyanakkor fontos szál, hiszen ez Stokes és Cissy egyik legfontosabb tulajdonsága és motivációja, a másik pedig a konzervatívok kifigurázása James és George karakterén keresztül. Szerintem mindegyiket egyformán kifejtettem posztban és a konzervatív szót is jó párszor leírtam, de neked csak a szocialisták kifigurázása fáj, miért van ez? :)

"A sorozat akkori népszerűségét a rendszerváltás közhangulatával magyarázni szintén hatalmas tévedés."
Ez a Guardianben megjelent cikk angol írójának véleménye volt, amiről írtam ugye, hogy valamilyen szintű, de nem teljes magyarázat. Szövegértés. Teóriákat meg miért ne lehetne gyártani? már ha teóriának veszzük azt, hogy azért népszerű, mert ahogy írtam is "minden porcikájában tökéletes karaktervezérelt sitcom."

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 11:47:46

@funfun: Stokes valóban maga írta a saját levelét is, ezt kijavítom a posztban. Egyébként már a pilot részben is szó van arról, hogy Teddy vonzalma a cselédlányok iránt a háború fura hatása. George mondja Stokesnak, amikor felveszi Ivyt szogálólánynak, hogy lehet, hogy furának hangozhat az a kérés, hogy egy csúnyácska lányt keres a pozicíóra, de van valaki a házban (célozván it Teddyre), aki miatt ez szükséges. Majd azt mondja, hogy "Tudja, ez az átkozott háború miatt van", amivel Stokes egyetére, mondván, hogy "mindannyiónra hatással volt, Uram." De ezen kívül is többször más részekben is hallhatunk arról, hogy Teddynél a háború hozta elő ezt a fura perverziót.

diktatúrarettegő 2020.05.13. 11:52:02

Egyébként úgy általában, mindenkiben van egy kicsi mindegyik karakterből. (Az arányok persze mindenkinél másak:))
Úgyhogy ha nevetünk rajtuk, kicsit magunkon is nevetünk.

diktatúrarettegő 2020.05.13. 11:52:05

A sorozatban a magyarok számára az a legjobb, hogy mint egy ruha, pont ráhúzható a magyar társadalomra. A méret pont jó, és a fazon is tökéletesen illik ránk.

"Szerintem a sorozat írói nem is tudják, hogy mennyire telibe találták Alf Stokes figuráját, mivel ezen az ügyeskedő kisember karakteren keresztül kapásból a kommunista/szocialista rendszer és a Meldrum-ház közötti párhuzamra asszociál egy közép-kelet európai, különösen egy magyar magyar néző, ami alapján bátran kijelenthető, hogy a poszt-viktoriánus kor erősen osztályalapú brit társadalma meglepő módon (vagy egyáltalán nem meglepő módon) nem állt olyan távol az elviekben osztály nélküli kommunista rendszertől, ami valójában nem volt osztályok nélküli, csak másfajta társadalmi osztályokkal működött, amiben a kiváltságokkal rendelkező arisztokráciát a kommunista pártvezetők és ideológusok, az ún. "élcsapat" képviselték. Ahogy ugye Stokes is elképzelte az igazságos világot, majd mi leszünk odafent, ők meg idelent..."

Így van, csak egy kicsit más volt a "fejlődés" történet. A Meldrum-ok és a, Stokes-ok "építették" a szocializmust, és többnyire pozícióban is maradtak a rendszerváltás után is (Stokes és Meldrum karöltve "privatizál":))).
A Twelvetrees-ek a szocializmusban a technokratákat képviselték, akik nélkül az egyébként gyenge hatékonyságú gyárak is működésképtelenné váltak volna.
A rendszerváltás után meg többnyire kényszerből tettek úgy, ahogy a sorozat végén történt, mivel a privatizációból nagyrészt kimaradtak. Többségük a jobboldalon kötött ki.

Cissy figurája meg egyszerűen tipikus.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 11:59:16

@inteligens elenzéki: Ez így van, a magyarok többsége sztm. leginkább Stokes, Mabel, Mrs. Lipton és Twelvetrees keveréke, ami mellett pesrze van bennünk egy kis potyaleső Wilson kapitány és hipokrita George is. :)

diktatúrarettegő 2020.05.13. 12:10:21

@Time Goes By:

"Ez így van, a magyarok többsége sztm. leginkább Stokes, Mabel, Mrs. Lipton és Twelvetrees keveréke, ami mellett pesrze van bennünk egy kis potyaleső Wilson kapitány és hipokrita George is. :) "

Tegyük gyorsan hozzá, amely tulajdonságok persze bármely más nációról is elmondhatóak.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 12:13:45

@inteligens elenzéki: Persze, abszolút, hát végülis ez a sorozat az angolokról szól. :) Csak a mix arányai mások nációk szintjén is, hasonlóan az egyénekhez, és aminek nyilvánvalóan az eltérő történelmi tapasztalatok és múlt áll a hátterében.

papa5 2020.05.13. 12:23:33

A '90-es évek elején nem láttam a sorozatot, csak az utóbbi években kapcsolódtam rá, kitűnő, élvezetes iróniával, tökéletes jellemrajzokkal operál a sorozat! Többször megnéztem már, és mindig találtam benne valamilyen üdítő újdonságot, vidám perceket tud szerezni!

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 13:19:02

@papa5: "Többször megnéztem már, és mindig találtam benne valamilyen üdítő újdonságot"
Abszolút, ezzel én is így vagyok, és ez is jelzi, hogy milyen szuper kis sorozat.

proskit 2020.05.13. 15:22:26

@Time Goes By:
"Szövegértés."
Nézd, ilyen dölyfös kioktatásra nem igazán van szükség. Gondolkodtam rajta, hogy a Guardian cikkre hivatkozzak, de végül a terjedelem miatt nem tettem. Ha elolvasod eredetiben, akkor szerepel benne, hogy a rendszerváltás-teóriát nem a cikk szerzője találta ki, hanem egy Csepelyi Adrienn nevű asszonyság véleményét közvetíti. Nos, az interneten elérhető adatok szerint ez az Adrienn 5-6 éves volt a rendszerváltáskor, tehát az időszakot jellemző társadalmi helyzetet legjobb esetben is csak mások elmesélése alapján ismeri. Van egy olyan érzésem, hogy te is. Cáfold, ha nem.

"Szerintem mindegyiket egyformán kifejtettem posztban és a konzervatív szót is jó párszor leírtam, de neked csak a szocialisták kifigurázása fáj, miért van ez? :)"
Nos, a "konzervatív" nem kizárólag politikai kategória, míg a "szocialista" teljes egészében az. Ez a sorozat társadalomkritika, nem pedig a politikai irányzatok kritikája. Meldrum esetében is sokkal helyesebb lenne kizárólag a "hipokrata" kifejezést használni, "konzervatív" nélkül. A komikumot Cissy esetében sem az adja, hogy ő szocialista, hanem a naivan idealista tájékozatlanság, ahogyan a politikához viszonyul. Stokes pedig egyszerűen egy botcsinálta anarchista. Ez szintén társadalmi, és nem politikai kérdés. A politikai szál az egész sorozatban marginális, bármely szereplő tekintetében. A komikumot a társadalmi feszültségek adják, nem a politikaiak. A politikai irányultság kizárólag a kitűnő személyiségrajzok további árnyalását szolgálja. Ezért is írtam, hogy a kommunizmust felemlegetni már végképp tévút. A 20-as években játszódó BBC sorozatba 20-50 évvel későbbi magyarországi politikai vonatkozásokat, hovatovább párhuzamokat belelátni egyszerűen ábrándozás.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 15:49:02

@proskit: A dölyfös kioktatás a dölyfös belépésed eredménye. Tudod, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten.

Mivel a Guardian írójának nem sok fogalma volt az egészről, ezért elfogadta riportalanya véleményét, amit az angol újságíró nem cáfolt, hanem elfogadta, mint lehetséges magyarázatot, aminek igenis van alapja, de nem teljes körű magyarázat. Teljessé az teszi, hogy tökéletes párhuzamokat lehet vonni a megjelenésének idejének magyar társadalma és a sorozatban látható között, valamint a sorozatban látható egyes társadalmi csoportokat szimbolizáló karikatúraszerű karaktereket is be lehet azonosítani az akori magyar társadalomon belül.

Teljesen feleslgesen választod szét a politikai és társadalmi kategóriát ez esetben, ugyanis angolszász országokban a társadalmi kategória is "politika", amely szót sokkal szélesebbkörűen értve használnak. Minden ami a társadalommal kapcsolatos, akár szociológiai kérdéseket és témákat is ide értve - nem beszélve a nagyon is politikai jellegű osztálykérdésekről - politikának nevezenk. Nálunk ugye kifejezetten csak a pártpolitikai dolgokat értik politika alatt, mint te is, elletétben az angolszász szóhasználattal. Itt viszont egy angol filmről van szó, így a "politika" sokkal általánosabb jelentéssel bír, szóval ne válaszd külön a konzervatív és szocialista szavak, mint fogalmak eredeti besorolását.

Stokes pedig nem anarchista, hanem tipikus korabeli magát szocialistának valló, valójában kommunista, hiszen hatalomátvételről ábrándozik és nem a hatalom megszüntetéséről. (Mi leszünk fenn, ők meg lent...A napjaik meg vannak számolva stb...)
A kommunistáknak, főleg a 20-as években volt egy olyan rétege, mint amit Cissy képvisel, a naiv idealista álmodozók (ma sincs hiány belőlük), az már más kérdés, hogy aztán a megvalósult kommunizmusban ezek nagyrészt eltűntek, eltüntették őket, ami remekül mutatja azt, hogy a kommunizmustól és szocializmustól valójában milyen távol állt ez a fajta idealizmus. Ugyanakkor az ilyen típusú idióták bűnét nem kisebbíti az a tény, hogy a nagy részük maguk is az előzőleg általuk is támogatott ideológia és rendszer áldozatává váltak, mert korábbi tevékenységükkel elősegítették ezek hatalomra jutását.

Bár nem kell neked cáfolnom semmit, de nem 5-6 éves voltam rendszerváltáskor, hanem már nagykorú és saját bőrömön, valamint családom bőrén keresztül is éreztem, tudtam, hogy mit jelent a szocialista rendszer. És ha a továbbikaban is arra utazol, hogy megpróbálod kisebbíteni a kommunista/szocialista rendszer bűneit, akkor moderálásra kerülsz.

octy 2020.05.13. 15:49:53

@proskit: hát ez egyszerűen frappáns! :) Szerintem sincs köze a rendszerváltáshoz a sorozat népszerűségének. Inkább a társadalom és az emberi jellemek hasonlósága miatt érezzük a magunkénak. Hogy nem menjek messzire egy másik példával: Bud Spencer és Terence Hill filmek népszerűsége.
Azokat és ezt a sorozatot is imádom nézni akárhány ismétlése van.

octy 2020.05.13. 15:49:51

Én folyton nézem mert mindig megy valahol csak kicsit össze-vissza. Nekem is rémlik hogy Stokes mesél valakinek arról, hogy megzsarolt valakit akinél előzőleg dolgozott de valamilyen stikli - talán lopás - miatt el kellett jönnie, hogy kiteregeti a piszkos szerelmi afférjait ha nem ad jó ajánlólevelet.
Emlékeim szerint a sajátját szerezte így.
Ivy ajánlólevelét már ő hamisította.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 16:01:14

@octy: "Szerintem sincs köze a rendszerváltáshoz a sorozat népszerűségének."
Akkor sztm nem teljesen kaptad a sorozat lényegét a különböző társadalmi osztályokról és az azokban előforduló embertípusokról. Vagy nem voltál még elég idős a 90-es évek elején ahhoz, hogy ezt érzékelni tudtad volna. Bud Spencer és Terence HIll filmek egy platformon említése ezzel a sorozattal nagyon nagy hiba, azok ugyanis nem szatírák, hanem csak szimpla idiótaságok, amelyek semmilyen társadalmi mondanivalóval, vagy akármilyen mélyebbnek nevezhető réteggel nem rendelkeznek.

Stokes ajánlólevelének kérdése miatt most újranéztem az első részt, amiben valóban úgy tűnik, hogy ő írta, de valamiért nekem is az volt az emlékeimben, hogy volt szó ajánlólevél hamisításról, és ha ezzel más is így van, akkor nem csak képzelődtem. :)

Ha valaki ajánlólevél ügyben tudja a tutit, akkor írjon, mert bár nem lenne ellenemre az egész sorozat újra-újranézése, de erre nem biztos, hogy lesz sajna időm. :)

diktatúrarettegő 2020.05.13. 16:01:55

@proskit:

"Stokes pedig egyszerűen egy botcsinálta anarchista."

Lehet. Azonban én személy szerint nagyon sok Stokes szerű egyéniséget ismerek, és ismertem. (A rendszerváltáskor már 9 éve dolgoztam). Nos, van egy rossz hírem ezek a "Stokes"-ok 90 %-ban szoci vagy libsi szavazók lettek. Lehet persze, hogy véletlenül mindig ilyenekkel futottam össze, közel 40 éve tartó országjárásom alatt, nem tudom. Lehet, de nem valószínű. Sokkal valószínűbb hogy ez a karakter a "szociálisan ÉRZÉKENY" muhaha.
Vigyázat, nem azt mondtam, hogy a ballibsi szavazó mind ilyen, de az a karakter, amit Stokes jelenít meg, nagyon a ballibsi felé hajlik. Abban igazad van, hogy ez elsősorban társadalmi, szociálpszichológiai kérdés, de a gyakorlatban messze befolyásolja ezeket az embereket a politikai döntéshozásukban.
De egyszerűen nem lehet megkerülni a politikai oldalát sem a dolognak. Mindjárt itt van a "diktatúrázás" . Muhhaaahaa, akár Stokes is mondhatta volna, mikor ellökték a zsírosbödöntől. :)))

Nem véletlen ennek tükrében sem, a sorozat hihetetlen itteni sikere.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 16:04:41

@octy: "de valamiért nekem is az volt az emlékeimben, hogy volt szó ajánlólevél hamisításról,"
Jav. : zsarolásr akartam itt írni a hamisítás helyett

octy 2020.05.13. 16:17:06

Istenem de jó lenne ha nem kezdődne el mindenhol a libsizés meg fideszesezés. Vannak olyan emberek akik azt képzelik a kis világukban, hogy az országban csak fideszes meg 'libsi' van.
Pedig vannak normális emberek is.

octy 2020.05.13. 16:17:10

@Time Goes By: Nagyon jól tudtam hogy mi a rendszerváltás lényege és azt is, mi volt az amiben előtte éltem. De akkor sem ezért szeretem ezt a sorozatot és szerintem mások sem.
A BS&TH filmeket idiótaságnak nevezni: hát ezzel megbántottál, pedig nagyon jó véleménnyel voltam rólad mikor elolvastam az írásodat.
Így viszont úgy látom, nem nagyon bírod az ellenvéleményt vagy kritikát és a másik hozzászólóval való vitában vastagon benne vagy te is mert nem tudtad rendesen lereagálni, hanem egyből támadásnak vetted.

Ez itt egy 'ügyfélszolgálat', csak szólok. Azáltal, hogy lehet kommentelni. Nem mindenki képes arra hogy kezelje az emberek panaszát, eltérő véleményét és úgy reagálja le hogy ne fajuljon el negatív irányba. Te sem úgy reagáltad le és most esetemben szintén nem.

Sebaj, én tudom, hogy azok a filmek nem idiótaságok, akinek nem tetszik, ne nézze. Én pontosan tudom hogy miért szeretem azokat a filmeket és nem azért, mert idióta vagyok hanem mert adott egyfajta élményt. Amire valaki vagy vevő, vagy nem. Csak úgy mint a Mylord sorozat.

Javasolnék 1 hét munkát egy szolgáltató ügyfélszolgálatán mint tréning.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 16:21:44

@octy: BS és TH filmek 13 éven és/vagy 90 IQ alattiaknak ajánlható, ezen nincs mit szépíteni. Az, hogy te ezen a véleményemen besértődtél nem az én hibám, mint ahogy az sem, hogy nem érted a Csengettt, Mylord léynegét, még azok után sem, hogy a posztban sztm érthetően leírtam. De mondjuk ez nem is csoda, ha BS és Th filmek a kedvenceid. További jó ügyfélszolgálatos munkát :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.05.13. 17:46:54

na jó volt olvasni erről, meg is leptél vele, hogy írtál róla, anno a Filmbookra akartam ebből egy ismertetőt
lényegében elég sok mindent leírtál

amúgy nekem is Stokes az abszolút kedvencem, de nekem leginkább azért mert minden hájjal megkent agyafúrt csávó, aki azért a főnökét is rengetegszer húzta ki a csávából, és ő meg úgy gondolja, hogy leveszi a neki illő sápot amit azzal igazol hogy a főnöke nem igazán fizeti meg (amikor tényleges lopásról lenne szó, lásd a "műbútorasztalos" epizódot, azzal azért nem ért egyet).

a másik kedvencem Henry aki egy az egyben olyan mint a Family Guy Brian-je (illetve Brian olyan mint Henry) és a legepésebb szarkasztikus/ironikus beszólásokat produkálja, amit a többség annyira hülye, hogy nem is fogkják fel éppen leszólta őket :D

de persze Mablet is szeretem

Mrs. Lipton gyűlöletes karakter a szememben "De nem a te szájadban Ivy" pontosan azért mert ha van egy kis hatalma máris a csicskáztatásra használja, tökéletes párja Wilson kapitány, a potyázó, korrupt, megvesztegethető rendőr, tele rosszindulattal és lenézéssel. Semmi érdeke nem származna belőle, de azért is Mabel ellen szavaz nehogy már kiránmdulni menjen "szegény pára" Szerencsére agyfúrt Stokes kimenti.

"Ó nem jó... maga nem a személyzet tagja, nem szavazhat."

Poppy is egy undok béka, tele rosszindulattal "Megyek felébresztem apát!" semmi pozitívum nincs benne, tényleg ahogy fogalmaznak egy alapos fenekelés kellene neki.

Megfelelő párja Teddy, aki szinténe egy alattomos (és nyilván beteg) ember, ha jól tudom azért írták neki a Rose szálat hogy érdekesebbé tegyék, mert Iyv-val nem tudták kellőképpen hosszúra húzni a storyt. Ha a kisujját se kéne megmozdítania akkor sem tenne semmit, hogy segítsen a rászorulón.

Cissyt szerintem csöppet félreértelmezed mert alapvetően az arisztokrata devianciáját akarták vele bemutatni, a PC akkoriban szerencsére nem fertőzte így meg a TV-t mint manapság. És kacsingatás is egész pontosan csak az első epizódban van, amikor még oda is szól Teddynek "Győzzön a jobb." után a eléggé letompították ezt a vonalát és megmaradtak a táncikálással Pénelopéval. Pontosan azért írták neki a munkáspárti meggyöződést hogy színesebbé tegyék, mert a leszbizésre nem igazán volt vevő a BBC. Az hogy semmit se tudna a munkásokról, lehet az elején így van, de azért az ő karakterének nem az a fontos elsősorban hogy nem tud új ruhákat venni ha apa bezárja a gyárat, hanem hogy százak kerülnek az utcára.

Kár hogy a szinkronra nem tértél ki, ami egészen zsniális, a fordítás is helyenként nagy bravúr leszámítva azt a melléfogást hogy a 24 részből sikerült 18 + 6-ot megvenni és a kettő vétel közt eltelét egy laza húsz év, az öreg hangok meg meghaltak itthon.

Igazából ha van valami idegesítő benne, hogy tényleg orrvérzésig adják mint a Columbot vagy az említett BS & TH filmeket, és ilyesmivel lehet kilúgozni megölni valamit. Számomra inkább az az érdekes, hogy amikor először láttam ezt kb 10 éves voltam és egyszerre szívtam magamba a Monty Pythonnal, Smith & Jones-al, és se az apám, se az anyám nem nézte, nem értette min röhögök ennyit.

Most meg eltelt 30 év, és állandóan nézik (az elmúlt tíz évben már biztos).

Továbbá az még mindig rejtély hogy a hazai (avgy akár a kinti) DVD kiadás miért csonkolt, milyen jogi háttér rejtőzik itt.

"BS és TH filmek 13 éven és/vagy 90 IQ alattiaknak ajánlható, ezen nincs mit szépíteni."

Ezzel nem értek egyet, a 17 filmjükből nagyon sok jó is van, egy másikfajta humort képvisel.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 18:12:25

@scal:
Cissy karakterében nem értünk egyet
"mert alapvetően az arisztokrata devianciáját akarták vele bemutatni, a PC akkoriban szerencsére nem fertőzte így meg a TV-t mint manapság."
Cissy karaktere tökéletes szatírája a múlt század elejének idealista (ma úgy nevezik, hogy "progresszív" ) típusú kommunistájának, akik általában valamely elefántcsonttoronyban élték privilégizált életüket, és tetszelegtek a "modern" és "haladó" ember szerepében, akik között nem volt ritka az a példány, akinek két jellemző tulajdonsága a feminizmus és/vagy leszbikusság illetve az arisztokrata, vagy legalábbis jobb társadalmi hátterű származás. A feminizmus a múlt század elején a nők választójogáért való küzdelmeken keresztül kaptak erőre, amely időszak egybeesik a sorozat történetének időszakával. Cissy arisztokrata karakterének devianciája elsősorban nem (csak) a melegségében nyilvánul meg, hanem sokkal inkább politikai gondolkodásmódjában, aki arisztokrata származása ellenére kommunista, amely ideológia első számú ellensége pont az arisztokrata származásúak, " a régi rend uralkodó osztálya" volt. Ez Cissy igazi perverziója.
A pol korrektséget pedig, mint mindetn valahol el kellett kezdeni, nos egy mainstream angol tv sorozatban Cissy karaktere volt az első, ami ráadásul egy szimpi karakter, és ami addig nem volt jellemző a filmekben. Szóval Cissy devianciája a kommunistasága, a leszbikussága pedig egyrészt fontos a tökéletes a karakterizáláshoz, másrészt pedig PC.

A szinkron szememben tabu, az, hogy egyáltalán megemlítettem ebben a posztban, annak az az oka, hogy itt kivételesen jó volt, és nem vesztett vele a sorozat, vagy nem sokat, bár nem emlékszem a magyar szövegre tökéletesen, az utóbbi években mindig angolul néztem bele. Szóval ezért itt most tolerálom a szinkront, de ennyi beszélgetés elég volt erről a témáról. Mint ahogy Bs és Th filmekre sem vesztegetem az időmet.

diktatúrarettegő 2020.05.13. 18:30:02

Nekem az a poén is nagyon tetszett (többek között) amikor az öreg Meldrum folyton hívogatta a szeretőjét Agathat, csak néha nem ő vette fel, hanem a férje. Ilyen esetre megvolt a fedősztorija, már nem emlékszem, asszem valami teniszklubtól vagyok duma volt, de mindegy is.
Aztán egyszer Agatha férje megemlítette Meldrum-nak, hogy valaki folyton hívogatja a feleségét, valami hivatalból "Tenisz klub" javította ki Meldrum, aztán be is húzta a nyakát, mert rádöbbent, hogy elszólta magát, lebukás.
Erre Agatha férje visszakérdez "magát is hívogatják ?" :))))) Kész :))) dőltem a röhögéstől. És a sorozat tele van ilyen poénokkal. Ezerszer meg tudnám nézni.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.13. 18:39:31

@inteligens elenzéki: Az egyik kedvenc részem mindjárt a sorozat pilotja, aminek elején a háborúban megalapozzák Stokes és Twelvetrees szocialista és konzervatív karakterét, aminél tökéletesebb és viccesebb karakterizálást és szereplő bemutatást nem láttam még sitcomokban.
A másik, amikor George kérésére Stokes Ivyval kilopatja lady Lavender pénzzel teli bőröndjét, majd kilop belőle egy adag pénzt és egy vázába rejti, nem számítva arra, hogy a Lord elajándékozza a vázát árverésre két másik teljesen azonos vázával, Stokes pedig kénytelen megvenni az összeset, de több pénzt költ a visszavásárlásukra, mint amennyit ellopott és vázába rejtett...(S2E4)

rajen 2020.05.13. 21:57:18

Szerző! Szerző!! Brilliáns, izgató! Köszönöm, nagyon jól megírt elemzés lett!

A sorozatélményhez nekem külön hozzátettek a félrefordítások, évekig gondolkodtam azon, milyen étel a "nyúlgerinc", meg, hogy miért mondja azt a Lord Ivy-ra, hogy "Sötét ez a nő, pedig primitív." :)

Cicaszemű 2020.05.14. 01:16:22

A sorozatot láttam vagy 20x, szinte minden szó fordulat megvan. :)
Jól össze rakott , alapos kis cikk lett. Gratulálok. :)

Commandante Jayasuriya 2020.05.14. 08:35:09

A Wilson rendőrjárőr kapitányi rangra emelése messze nem félrefordítás, hanem pontosan az alsóbb osztályokban lévők rangkódságát, és a társadalmi rangsorban alattuk elhelykedőkkel szemben érzett felsőbbrendűség megnyilvánulását jelzi. Egy úri ház szakácsnője számára rangon aluli egy közrendőr közeledése, ezért ezzel az önbecsapással magasabb rangba helyzi a megszólìtásban, amivel nem csak az önbecsülését tupírozza fel egy kicsit, hanem saját magát is felljebb pozicionálja a házban kialakított társadalmi ranglétrán. Ez sem szól másról, mint arról, hogy a film készítői ebben a formában is kifigurázzák az álszentséget, az emberekben élő sznobizmust, hiszen ennek a filmnek a humora erre épül, és ilyen árnyalatnyi finomságokkal is kihasználják a filmben szerepeltetett karakterekben rejlő lehetőségeket.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.14. 08:43:02

@Commandante Jayasuriya: Ez jól hangzik, akár igaz is lehetne, de a helyzet az, hogy szimplán félrefordítás, mivel eredetiben végig "constable" Wilsonnak szólítja mindenki, a constable pedig a legalacsonyabb rendőrrang volt Angliában, amit "járőrként" kellett volna fordítani.

gigabursch 2020.05.14. 14:17:50

@proskit:
Pont az a magyarázat rá, mint Hofira:
A mai napig életszerű és szórakoztató.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.05.14. 14:14:23

nagyon nagy kedvenc a mai napig!

minden sora klasszikus.

gigabursch 2020.05.14. 14:14:26

@Time Goes By:
Ebben biztos vagy?
A mai 40-es generációig fentről bezárólag értelmiségi tömegeknek adott szórakoztatást és ad ma is.
Biztos mind hülyék...

pepin_nymburk 2020.05.14. 14:31:54

@scal: nem telt el 20 év a 2 adag beszerzése között, szerintem max 7-8 év. Sajnos ez is elég arra, hogy idősebb színészek elhunyjanak közben.

Commandante Jayasuriya 2020.05.15. 08:59:20

@Time Goes By:
Nem ismerem az eredeti angol szöveget, de ha félrefordítás lenne, akkor az a ritka eset áll fenn, hogy még jobban ráerősített a film készítőinek a szándékára. Én egyébként ebben az esetben nem gondolom, hogy véletlen lenne, mert abban az időben, amikor a sorozat magyar nyelvű változatát készítették, még nem fél nap alatt dobták össze egy egész estés film szinkronmunkáját, és többnyire profik végezték a forditói munkát is. Nem a Google fordítógéppel készítették a magyar szöveget, ahogyan azt manapság látjuk néhány ker. T.V. - s sorozatnál. Egyébként sem hiszem, hogy mind a 26 rész fordításánál folyamatosan elkövették volna ezt az egyébként cseppet sem zavaró, sőt a film mondanivalójához tökéletesen igazodó "félrefordítást".

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.15. 09:41:59

@Commandante Jayasuriya: És akkor ezzel ki is lyukadtunk a szokásos szinkront dícsérő és ellenző vitánál, amit már számtalanszor végigjátszottam és ami már unalmas. Hardcore anti-szinkron párti vagyok és már a moderációs elveknél is odaírtam, hogy szinkront éltető hozzászólásoknak elvi okok miatt nem adok teret a blogomon. A te előző hozzászólásodnak helyet adtam, mert az nem a szokásos unalmas és téves érvek mentén indult és érdekesnek tűnt, azonban a második hozzászólásodra csak kilyukadtál oda, ahova mindig kilyukadnak a szinkronpártiak, miszerint a magyar szinkron és benne a szöveg is jobb, mint az eredeti, amit általában azok ismételgetnek, akik nem is ismerik az eredeti szöveget, mint ahogy te sem ismered a saját bevallásod szerint.

De akkor utoljára erről a témáról. Két eset lehetséges a Csengetett, Mylord esetében a kapitány vs constable fordítása esetén:

1. sima félrefordítás: a tények makacs dolgok elvátrsak. Az eredetiben végig kizárólag a consatble szó szerepel, ami a legalacsonyabb rangú rendőr, és nem kapitány. Néha előfordul, hogy magyarosítnai kell egy-egy szót, mert magyarul a szó szerinti fordítás nem lehetséges, vagy nagyon hülyén hangzik. Ez esetben oké lenne a félrefordítás, amit nem is félrefordításnak neveznék, hanem magyarosításnak, ami esetenként amolyan szükséges szükséges rossz., de ennek nem az a célja, hogy új jelentést pakoljon az eredetihez. A constable esetén viszont nem ez a helyzet, hiszen ott van az a szavunk erre a szóra, hogy "járőr". Egyszerű fordítás esetén hiba, nagy hiba ezt kapitánynak fordítani.

2. a magyar szöveg írói már megint okosabbak akartak lenni az erdeti angol szöveg íróinál és szándékosan változtatták kapitánnyá a járőrt, mert elméleted szerint úgy gondolták, hogy az jobb és így adnak neki valami új réteget, ami magyarázatod szerint az alacsony rangúak rangkórságát hivatott jelezni - ami ugye kizárt, mert az arisztokraták szájába is a kapitány szót tették a fordítók, tehát valószínűleg nem ez áll a dolog hátterében. De ha így lett volna, akkor pedig elkövették az egyik olyan bűnt, ami miatt is rendkívül utálom a szinkront általában. Nem szabdna a magyar szövegnek lehetőség szerint semmit változtatani az eredeti filmen. Nem ez a funkciója. Mint ahogy a Mona Lisára se festünk a háttérbe még egy napot, mert a mai nézőnek úgy jobban tetszene vagy a kép így többet adna. Nem, azt lehetőség szerint úgy kell megőrizni, tolmácsolni és átadni, ahogy az eredeti alkotói szándékoztak. Ha tehát mégis szándékos félrefordításról van szó, az még rosszabb, mint a sima félrefordítás. (A magyarosítás pedig ugye itt nem lehetett igazán szempont.)
A szocializmusban volt nagyon gyakori, hogy direkt, akkor általában politikiai, ideológiai okokból szándékosan félrefordítottak filmszöveget, így baszták el teljesen pl. a Casablancat is, azzal, hogy a film leghíresebb sorait teljesen félrefordították. Mivel itt a 90-es évek elejéről van szó, ezért ez már nyilván nem politikai eredtű változtatás, de még azért benne lehetett a szinkron szöveg íróiban reflexből az, hogy önhatalmúlag megváltoztasság az eredeti. Tilos. Ennél még a Google translate felirat is jobb, mert abban legalább nincs benne az a szándék, hogy szebbre fessük a Mona Lisát.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.15. 10:04:33

@Nemvagyegyedul: Ha jól olvasom, akkor szept. 25-26. És ez már teljesen tuti biztos?
Majd írhatnál egy emlékeztető üzenetet, ha már lehet online jegyet vásárolni, mert gyorsnak kell lenni. :)

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.15. 10:24:01

@Commandante Jayasuriya: Most látom, hogy nagy sietségemben egy csomót mellégépeltem, ezért bocs.

Commandante Jayasuriya 2020.05.19. 17:21:44

@Time Goes By:
Elég érdes hangnemet használsz velem szemben, nem igazán értem, hogy minek köszönhetem!
Én nem a szinkront dicsértem, hanem a fordításról beszélek, annak is egy momentumáról. Egyszerűen csak annyit mondok, hogy ez esetben a szerinted nem megengedhető szándékos, vagy félrefordítás nem vált kárára a filmnek, sőt ráerősített az eredeti mondanivalójára. Nem érdemes kiselőadást tartanod a nem létező szocializmus kori történésekről, mert éltem már abban az időben, amikor politikai okokból betiltottak elkészült alkotásokat, félrefordítottak filmcímeket, és a filmek szinkronját is több bizottsági szűrőn engedték át, mielőtt a mozikba kerülhettek. Van némi tudásom a dologról, ugyanis a hetvenes évek végén, és a nyolcvanas évek elején a FŐMO - nál, a fiatalabbak kedvéért lefordítom, a Fővárosi Moziüzemi Vállalatnál dolgoztam, úgyhogy láttam, és a saját munkámban is szereztem tapasztalatokat arról, hogy mi, és hogyan került ki a mozikba.
Azt csak halkan jegyzem meg, hogy a tévé, és mozifilmeknél a világ számos országában a vallási, politikai, kulturális különbözőségek miatt gyakran élnek a változtatás lehetőségével, tehát egyes filmek, és a sorozatok a világ különböző régióiban számos számunkra ismeretlen változatban kerülnek a filmszínházakba, vagy a képernyőkre. A rendszerváltás előtti időszakban, ahogyan most is, a nyugati világban természetesen a gyártó, és az eredeti forgalmazó készítette el ezeket a változatokat, a szinkronizált filmeknél az esetleges szövegváltoztatásokhoz a különböző szerzői jogok miatt minden esetben a gyártó stúdiók engedélye, és jóváhagyása szükséges. Ma már a korábban a szerzői jogokra fittyet hányó vasfüggöny mögötti országokat is köti az EU tagsághoz szükséges jogharmonizáció, és a szerzői jogokkal kapcsolatos különböző nemzetközi egyezmények.
A Mona Lisa - ra, és a képzőművészetre hivatkozó hasonlatod némileg tévút, mert aki valamennyire jártas a képzőművészeben, az tudja, hogy a festők gyakran változtattak a festményeiken, a képek restaurálása során alkalmazott ultrahangos rétegvizsgálatok során gyakran találnak a legnagyobb festők vásznain olyan korábbi rétegeket, amiket az általunk is ismert festményekkel tüntettek el, vagy a nagy festők tanítványai fejeztek be egy alkotást a mester korábbi művei nyomán.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.19. 17:32:34

@Commandante Jayasuriya: A hangnem annak szól, hogy hasonló viták ezrein mentem át, és már unom. Az jó, ha tisztában vagy azzal, hogy a múlt rendszerben politikai, ideológiai szempontok alapján kezelték a szinkront (a filmekhez hasonlóan), pont ezért nincs létjogosultsága annak, amit az ezt megelőző hozzászólásodban írtál, de most nem megyek ezen újra végig. Annyi összefoglalóan, hogy a régi magyar szinkron dícséretében minidg benne van az előző rendszer hülységeinek, bűneinek elmismásolása, mert azt a tévképzetet kelti, keltheti az akkor még nem élt emberek fejében, hogy az egy hű, de fasza rendszer volt, hiszen még a szinkron is jobb volt.
A festő pedig a saját művét, a saját alkotását változtatja, nem másét, ellentétben a szinkronnal...szóval az érved teljesen téves ez esetben. alma és körte.

ZorPrime 2020.05.20. 08:30:37

Szerintem a Fekete Viperáról is írhatna a tisztelt bloggazda, az valami zseniális! :)

Skeez 2020.06.19. 23:42:51

Csak annyit tennék hozzá, hogy Croft és Lloyd ötlete volt a Halló, halló! is.