Michael Curtiz rendezte ezt a 6 Oscar-díjra jelölt film noir melodrámát, ami egy tipikus rejtélyes gyilkosságról szóló krimi és egy szappanopera elemekkel rendelkező melodráma keveréke, ami az 1945-ös év egyik legnagyobb kritikai és közönség sikere volt Amerikában. A film egyik legérdekesebb eleme - ami nagyon speciális is a film noirok között - az az, hogy a manipulatív femme fatale által tönkretett ember és egyben a film főszereplője egy nő. A Mildred Pierceben szinte az összes karakter szimbolizál valamit a háború utáni USA átalakuló társadalmában. A film központi témái a szeretet, szerelem, siker, pénz, hatalom, a nő társadalmi szerepe és osztályok, és aminek a végén senki nem nyer semmit.

A rendőrség kihallgatja Mildred Pierce-t (Joan Crawford), mivel második férjét, Monte Beragon-t (Zachary Scott) lelőtték és az első férje Burt Pierce (Bruce Bennett) bevallotta a gyilkosságot. Ezután kezdődik a visszapillantás, amiben Mildred visszagondol az életére. Miután Mildred és első férje Bert elválnak, a férje volt üzleti partnere, Wally Fay (Jack Carson) ajánlatot tesz Mildrednek, de ő inkább csak két lányát Veda-t (Ann Blyth) és Kay-t (Jo Ann Marlowe) szeretné rendesen felnevelni. A mind anyagilag mind társadalmilag magasabb osztályba vágyó idősebb lány igényeit nem könnyű kielégítenie, aki elöl Mildred eltitkolja, hogy nem talált más munkát, mint pincérnőit egy étteremben. Miután a kisebbik lánya meghal tüdőgyulladásban, a gyászoló Mildred, hogy lekösse gondolatait, elindít egy vállalkozást és saját éttermet nyit. A rengeteg munkának meg lesz az eredménye és Mildred meggazdagodik, azonban lányának ez már nem elég. Ő társadalmilag is feljebb akar jutni. Lánya kielégíthetetlen ambíciói végül mindannyiuk bukását okozza így vagy úgy...Amerikában a nők helyzete alapjaiban változott meg a múlt század első felében, ami a '30-40-es évek hollywoodi filmjeiben is megjelenik. Ezekben a nők egyre erősebbek, önállóbbak és függetlenebbek, azonban a filmek többsége ezt nem tartja követendő példának, amit legtöbbször azzal fejeznek ki, hogy az ilyen típusú nők valahogy elbuknak a filmek végén. Ez különösen jelentőssé vált a 2. világháború végén, amikor a frontról visszatérő katonák sokkal önállóbb nőket találtak otthon, mint amilyeneket otthagytak a háború előtt, és akik nem szívesen tértek vissza a konyhába, hogy megint a másodhegedűs szerepét játsszák. Erről szól a Mildred Pierce is, ami azonban jóval összetettebb a fenti sémánál, és amiben minden karakter valamilyen társadalmi csoportot szimbolizál.

A film főszereplője az önállósodó és egyre sikeresebb nő Mildred Pierce, aki az alsó-középosztálybeli háziasszonyból egy független elvált nő lesz, aki ráadásul az üzleti életben is megállja a helyét. Ezt nem úszhatta meg 1945-ben, azonban az akkor még szükséges bukását pont a túlságosan is erős anyai ösztöneinek, önfeláldozásának, vak szeretetének köszönheti, és nem a szexuális szabadosságának vagy egyéb erkölcstelenségének, mint általában a korszak filmjeiben az elbukó modern nő karakterei. Ő mindent a családja érdekében és nem önmagáért tett. Veda lánya, a film valódi femme fatale-ja a '40-es évek lázadó fiatalságát szimbolizálja, akiknek nem jó a szüleik életmódja, és mindent akarnak, de azonnal és bármi áron, akiknek maga a lázadás a legfontosabb, nem is annak eredménye vagy a tárgya. Monty Beragon, Mildred második férje az arisztokrácia halálát és társadalmi jelentőségének megszűnését jelképezi. Ekkoriban kezdődött a középosztály megerősödése, és abba alulról és néha felülről is történő belecsúszás. Mildred első férje, Bert pedig az elbizonytalanodó férfiakat reprezentálja, aki nem tudja a tőle társadalmilag elvárt szerepét a családfenntartást és irányítást betölteni, ami tulajdonképpen a film történetét és annak készítői szerint a társadalmi átalakulást is elindítja, aminek az eredménye katasztrofális lesz. A filmben ráadásul van egy nagyon érdekes és abban az időben szokatlan harmadik női karakter is Ida, aki annak az étteremnek a menedzsere, ahol Mildred pincérnőként elhelyezkedik. Ő soha nem volt férjnél, nagyon férfias, és akivel Mildred nagyon szoros baráti (és csak sugalmazva ugyan, de romantikus) kapcsolatot alakít ki, ami sokkal harmonikusabb, mint Mildred bármelyik férfivel való kapcsolata.A harmadik fontos férfi karakter pedig Wally, aki a férfi-női barátság lehetetlenségét szimbolizálja, mert a film szerint annak hátterében mindenképpen szexuális vonzalom áll valamelyik fél részéről. A film ezen karakterek kapcsolatáról és egymásra hatásáról szól ez a noir egy rejtélyes krimi keretébe ágyazva. A film forgatókönyvének alapját James M. Cain azonos című regénye szolgáltatta, amit a forgatókönyvíró Ranald MacDougall jelentősen megváltoztatott és leegyszerűsített, ami azonban még így is elég bonyolult és összetett maradt. A történetet keretezett flashbackben mesélik el, ami a legklasszikusabb noir szerkezet, azonban néha a történet közepén is visszaugrunk a jelenbe.

A karakterek átalakulásának bemutatását szolgálja még a fényképezés és a kosztümök is. Az operatőr Ernest Haller a fent vázolt nem kívánatos társadalmi átalakulást azáltal is érzékelteti, hogy azok a jelenetek, amikor a film elején Mildred családanyaként tevékenykedik a konyhában világosak és napfényesek, viszont ahogy halad előre a történet és lesz belőle sikeres üzletasszony, úgy lesz a film egyre sötétebb, árnyékosabb és félelmetesebb. A jelmeztervező Milo Andreson is nagyban hozzájárul a karakterek alakulásának szemléltetéséhez. Mildred háziasszonyként annak megfelelő, mindenféle kihívástól és szexuális kisugárzástól mentes ruhát, kötényt, lapos sarkú cipőt visel. Amikor pincérnővé válik, tehát elindul az anyagi függetlenedés útján, akkor az öltözéke is ennek megfelelően változik, már sokkal szexisebb a pincérnő ruhájában, mint az otthoni köténykéjében. Amikor pedig sikeres üzletasszony lesz belőle, már nagyon kihívó bundát, szoknyát és magas sarkú cipőket hord.

A filmben a három nő között szoros és bonyolult kapcsolatok vannak, míg a férfiak karakterei között jóval kevesebb, azok inkább csak Mildred karakterén keresztül kerülnek kapcsolatba egymással. Mivel mindegyik vonzódik a maga módján a nőhöz, ezért inkább ellenszenv vagy akár ellenségeskedés áll köztük fenn. Bert annyira utálja Montyt, Mildred második férjét, hogy még a gyilkosságról is azt gondolja, hogy jó ötlet volt, bárki is követte el. Wally, aki eredetileg Bert üzlettársa volt, abban a pillanatban meg akarja szerezni a nőt, ahogy a férje elhagyja, Monty pedig soha nem foglalkozott az előző kettővel, csak Mildreddel és Vedával. Ebből is látható, hogy a filmet alapvetően határozzák meg a női karakterek:A legfontosabb karakter természetesen Mildred Pierce, a családjának elkötelezett és amiatt egész életében szenvedő, szorgalmas és erős nő, akit Joan Crawford alakít. Ő élvezhetné életét és sikereinek eredményét, ha nem kényeztette volna el teljesen idősebbik lányát, Védát, aki válása és a kisebbik lányának halála után a családot jelenti számára. A film furcsa csavara és a fent vázolt "nők vissza a konyhába, különben katasztrófa történik a társadalomban" sémát betartja a film, ugyanakkor meg is töri, és az ellenkezőjére fordítja egy kicsit. Mert Mildred elbukik ugyan, és büntetését a sikerei miatt kapja, mivel ezzel veszélyezteti a fennálló társadalmi rendet, ugyanakkor bukásának közvetlen okozója a családja, a lánya aki és ami Mildred számára mindig is a legfontosabb volt. Soha nem az önmegvalósítás vagy önállóság elnyerése inspirálta, hanem az, hogy lányának, családjának mindent megadjon, akár erején felül is. Nem akart ő igazából független lenni, ezt a folyamatot a férje indította el, Mildred csak alkalmazkodott az új helyzethez. Mégpedig sokkal jobban, mint ex-férje, aki nem igazán találta meg a helyét válása után, amit ráadásul nagyon megbánt. Tehát a film azt is sugalmazza, hogy igazából a férfiaknak előnyös és kényelmes a házasság - és ami nekik előnyös, az a jó az egész társadalomnak -, ugyanakkor persze Mildred is azt a következtetést fogja a film végén levonni, hogy neki is jobb volt az.

Michael Curtiz Bette Davist szerette volna főszereplőnek, aztán Barbara Stanwycket, de egyikük sem tudta elvállalni. Utánuk Olivia de Havilland és Joan Fontaine neve is szóba jött a rendező részéről, tulajdonképpen bárkié, csak nem Joan Crawford-é, de aztán a próbafelvételek meggyőzték Crawford alkalmasságáról. Mind a kettejüknek volt egy olyan rossz híre, hogy nehéz velük együttműködni, ami igaznak is bizonyult, mivel nagyon nagy feszültségek voltak köztük, de a vége mégiscsak egy Oscar-díj lett Joan Crawfordnak. A színésznő nem véletlenül  nyert Oscar-díjat ezért a szerepéért. Egyszerre tud realisztikus és szexis is lenni, bár azért a szexis és erős akarattal rendelkező nő szerepében sokkal hitelesebb, mint háziasszonyként, mindazonáltal nem játssza túl egyiket sem (ezt azért 1945-ös trendhez képest értem). Az olyan irányú frusztrációját is jól érzékelteti, hogy nőként mennyire nehéz a megfelelő, mindenkit kielégítő dolgot tenni, amit ráadásul a hálátlan lánya mindig csak lefitymál is kritizál. Az a lány, akinek a boldogsága volt mindig az önzetlen és önfeláldozó anyja elsődleges szempontja, aki ebben odáig megy, hogy inkább becsukja a szemét, csak ne kelljen Veda és második férje egyre szorosabbá váló kapcsolatát látnia. Mildred Pierce valójában csak egyetlen hibát követett el élete folyamán, de azt folyamatosan: elkényeztette lányát, aki teljesen a fejére nőtt. Mildred idősebb, önző és elkényeztetett lánya Veda, akit Ann Blyth remekül alakított. A hálátlan lány először gazdagságra vágyik, azonban amikor ezt megkapja, már társadalmi státuszt is akar. Amikor azt is megkapja, akkor mostohaapját akarja. Soha, de soha nem elég neki semmi. Ennek valódi oka kisebbrendűségi érzése, alacsony önbizalma és ebből fakadó önutálata, amit nagyképűséggel és csontig hatoló rosszindulattal ellensúlyoz, legfőképpen anyjával szemben. A legfőbb célja nem is a gazdagság, vagy a társadalmi rang, hanem az, hogy anyja önbizalmát és erejét is megtörje, amolyan "ha az én tehenem megdöglött, akkor dögöljön meg a szomszédé is" típusú attitűddel. Ő önzetlen anyjának a totálisan önző ellentettje, aki egy látszólag ártatlan gyerekből lesz egy nagyvilági fiatal nő. Azonban már tinédzser korában előjönnek rajta önzőségének és érzéketlenségének jelei, legelőször, amikor anyja Veda számára nagy nehezen megvett ruháról lenézően beszél.Azonban ekkor még képes kedvességre, bár ez is csak manipuláció tőle, később azonban már azt a fáradtságot sem veszi, hogy látszólag kedves legyen anyjával.

Veda nem egy szokásos femme fatale, de mégiscsak egy végzet asszonya. Ő mindenki életét tönkreteszi maga körül, annak ellenére, hogy fő célpontja nem egy férfi, hanem az anyja. Bár Montyra is kiveti a hálóját, de ez nem is annyira az ő személyének szól, mintsem inkább az anyját akarja ezzel is megalázni. Soha egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy Mildredet rossz érzéssel töltse el és megrendítse önbizalmát. Megveti anyja erőlködését, mert azt lealacsonyítónak tartja, miközben magát valamiféle kifinomult királykisasszonynak tekinti. Ebben anyja, aki mindig a kívánságát leste, persze nagymértékben hibás. Ann Blyth is olyannyira jó volt, hogy őt is Oscarra jelölték.A harmadik női karakter Ida, a kemény, gyakorlatias, ésszerű és férfias üzletvezető, akit Eve Arden játszik remekül. Ő az egyetlen megbízható és kedves pont Mildred életében az árulások és önzőségek világában. Veda férfiassága nem csak személyiségében, fürge észjárásában, kemény és cinikus dumáiban, de munkahelyi vezető pozíciójában is tükröződik. Ő tulajdonképpen egy női ruhába öltözött férfi. Amikor Wally egyszer azt mondja, hogy gyűlöli az összes nőt, hirtelen Ida felé fordul és azt mondja neki, hogy " Hála istennek, te nem vagy az." Ida karaktere, ha férfi lenne, akkor nagy valószínűséggel Mildred szerelme lenne. Persze nőként sem lehetünk benne biztosak, hogy nem az, hiszen vele végig szeretetteljes és harmonikus a kapcsolatuk. (Meleg témát a korszak cenzúrája miatt csak nagyon finoman lehetett a filmekbe vinni, és inkább csak sejtetni lehetett az ilyen jellegű - elsősorban - érzelmi kapcsolatokat.) Először Ida Mildred főnöke az étteremben, azonban az ő helyzetük is változik, amikor a már saját étteremmel rendelkező Mildred válik Ida főnökévé.

Van egy jelenet, amikor Ida partit rendez Mildred számára, aki azonban késik, mert üzleti ügyeket kell késő este intéznie. Mint egy férj, aki elkésik az asszony által szervezett buliról a meló miatt. Itt a kapcsolatuk nagyon hasonlít és majdhogynem leképez egy hetero házasságot, azzal a noiros csavarral, amiben a férj (Ida) elveszti a maszkulinitását, mert Mildred sikeres nővé válik. Az az Ida, aki amúgy üzletvezetőként mindig is a pénzzel foglalkozott, ami ekkoriban kimondottan és kizárólag a férfi feladata volt. Ida ráadásul minden Mildred életében jelen lévő férfivel szemben távolságot tart, végig kitart MIldred mellett, és jó tanácsokkal is ellátja. Ő tisztán látja Veda valódi természetét, és próbálja is Mildredet figyelmeztetni: "Vedat látván, szerintem nagyon jó a krokodiloknak az a szokása, hogy néha megeszik az utódaikat."A férfi karakterek egyszerűbbek egy fokkal, és kevésbé is érdekesek ebben a női melodrámának nevezett filmben. Monty, Mildred második férje nagyon émelyítő playboy, aki megérett a kipusztulásra romlott személyisége és arisztokrata származása miatt is. Zachary Scott is nagyon jó ebben az ellenszenves karakterben, akinek halálát a néző egyáltalán nem sajnálja, hanem inkább csak a problémákat, amit az okoz Mildred számára. Monty ugyanúgy számításból veszi el Mildredet, mint ahogy a nő is emiatt megy hozzá. A férfi a nő pénzét szeretné, míg a Mildred Monty társadalmi státuszát akarja Veda számára. Ezért aztán túl sokat nem is lehet várni ettől a kapcsolattól, bár Montynak valahol imponál a nő talpraesettsége, és vonzódik is a még mindig csinos nőhöz, azonban a férfi romlottsága miatt mégiscsak tönkreteszi anyagilag és érzelmileg is. Ő talán a film leggyengébb karaktere.

Bert Pierce, Mildred első férjének szerepében Bruce Bennett látható. Ő megtestesíti azokat a férfiakat, akik  nem tudják betölteni elvárt apa és családfenntartó szerepüket, akik legalább annyira rosszak, mint a sikeres nők. Ők ketten párban járnak, az első gyengesége miatt válhat a másik erőssé és sikeressé. Ugyanakkor ő annyiban objektívebb és jobb, mint Mildred a film szerint, hogy ő ismeri Veda lányát, akinek valódi tulajdonságaira többször is figyelmezteti Mildredet, aki azonban nem hallgat rá, és nem hajlandó ezt elfogadni. Bert azonban a film végén összeszedi férfiasságát és családja iránti lojalitását, aminek meg is lesz a jutalma: Mildred újra az ő házvezetőnője lesz.Talán a legérdekesebb férfi karakter Wally, akit Jack Carson játszik. Wally Bert üzlettársa volt, azonban titokban vagy nem is annyira titokban mindig is vonzódott Mildredhez. Amint elválnak Berttel, Wally rögtön elkezdi erőszakos szexuális jellegű nyomulását, és akit Mildred alig tud lerázni magáról. Egy idő után egyfajta baráti kapcsolatban nyugszik meg kettejük kapcsolata, amiben Wally segít a nőnek elindítania vállalkozását. Wally laza és szexuálisan elég rámenős nyomulása ellenére valahol tiszteli Mildredet, főleg amikor az már sikeres üzletasszony lesz. Ez annyira férfias dolognak számított akkoriban, hogy Wally szexuális ajánlatai ekkorra már el is tűnnek. Akkor akarja inkább megkapni, vagy gondolja könnyebbnek a nő megszerzését, amikor az maga alatt van, közvetlenül miután férje elhagyja. Mildred az, aki kapcsolatukat mindenképpen baráti mederben akarja tartani, ráadásul ő amúgy sem könnyen csábul el férfi által. Az ő gyengesége a lánya, és nem Wally, vagy akármelyik másik férfi. Minden bunkósága ellenére Wally nem annyira szörnyű karakter, mint a Veda, vagy Monty, bár ő is általában mindent önzőségből csinál - hogy megkapja Mildredet -, azonban ő legalább nem akar másnak látszani, mint ami. Egy faragatlan és durva, ugyanakkor laza fickó, akiben azért maradt még valamennyi emberiesség. 

Michael Curtiz rendezőnek sikerült a modern nő szükségszerűen elbukó témáját csavarokkal és ellentmondásokkal frissítenie, amiben ráadásul nagyon újfajta és érdekes karaktereket is láthatunk, és a klasszikus femme fatale karaktert is nagyon különlegesen használja. A film szinte összes elemét jól használja fel a mondanivaló erősítésére, a jelmeztől a fényképezésen át a karakterekig, miközben a film műfaji kiegyensúlyozottsága is megmarad, ugyanis nagyszerűen sikerült a noir és a melodráma ötvözése is, egyik sem megy a másik rovására. A Mildred Pierce egy nagyon különleges, ugyanakkor mégis stílusos noir, amiben nagyszerű színészi alakításokat láthatunk. Minden film noir rajongónak látnia kell.

Értékelés: 10/10

A film nyitójelenete: