Az 1949-es George Cukor rendezte Ádám Bordája a nemi szerepek és a sztereotípiák vicces tanulmánya, aminek főszereplői Katharine Hepburn és Spencer Tracy. Katharine Hepburn megtestesítette a 20. század öntudatos, független nőjét, aki előszeretettel játszott olyan filmekben, amelyek a nők társadalmi helyzetéről szólnak. Ezen filmek talán legjobbika az Ádám bordája.

"A film noir műfajába azok a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik tartoznak, amelyekben kiemelt szerepet játszik a sötét és pesszimista világkép, cinikus hozzáállás, az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció." - wikipédia.

"Hivatalosan" 1941-1958 közötti időszakról beszélünk, és bár előtte és utána is készítettek film noir jellegű filmeket, de korszakok elejét és végét szereti az emberiség valami fontos alkotással nyitni és zárni, ezért tudjuk ilyen határozottan megjelölni a korszak határait. A máltai sólyomtól (The Maltese Falcon 1941) - Orson Welles Gonosz érintéséig (Touch of Evil 1958). A noir műfajáról kicsit bővebben itt.

Ezt a pszichológiai - színes - film noir melodrámát Pedro Almodovár "a filmtörténet legfélelmetesebb, a féltékenység ördögi természetéről szóló filmnek" nevezte. Eddie Mueller, a Film Noir Foundation elnökének véleménye szerint pedig "ez a valaha készült legsötétebb film noir, szemkápráztató színekben". A film főszerepéért a nehéz sorsú Gene Tierney Oscar-jelölést kapott, akinek éltéről formálta Agatha Christie a Kristálytükör meghasadt c. regényének a főszereplőjét. Első terhessége alatt rubeolával fertőződött meg, amit nagy valószínűséggel egy rajongójától kapott el, aminek következtében koraszülött gyereke szellemileg súlyosan sérülve, süketen, és részben vakon született 1943-ban. Emiatt depressziós lett, ami odáig fajult, hogy 1955-ben a Left Hand Of God c. filmjének forgatása után elmegyógyintézetbe került, ahol elektrosokkal kezelték. Ez derékba törte az akkor 35 éves színésznő pályafutását, és bár a 60-as évek elején visszatért, de karrierjét már nem igazán tudta újraépíteni. Karrierje két leghíresebb filmje a Laura 1944 és a Halálos bűn, amelyekkel nagy betűkkel beírta magát a noirok történelmébe. 

A Bajok Harryvel Hitchcock egy méltánytalanul alábecsült és kevésbé ismert black comedyje, ami a megjelenése idején az USA-ban nem aratott nagy tetszést, a teljes bukástól Európa, legfőképpen Anglia és Franciaország mentette meg, ahol több mint egy éven át játszották. Úgy tűnik Európának jobban bejött ez a fajta fekete humor akkoriban, ugyanis ez esetben nem egy szokványos hitchcocki mystery vagy thriller filmről van szó, hanem egy tőle elég szokatlan vígjátékról. Az amerikai bukásnak valószínűleg az is része lehetett, hogy közvetlenül Harryt megelőzően olyan nagy sikerű klasszikusai jöttek ki tőle, mint a Fogjunk Tolvajt! (Catch a Tief), Hátsó Ablak (Rear Window) vagy éppen a Gyilkosság Telefonhívásra (Dial M For Murder) és a nézők valami ezekhez hasonlót vártak.

Lauren Bacall, The Look (eredeti neve Betty Perske), Hollywood aranykorának egyik legszexepilesebb színésznője 2014. augusztus 12.-én halt meg 90 éves korában. Robin Williams egy nappal korábbi halála miatt érzésem szerint nem kapott akkora figyelmet, mint amekkorát megérdemelt volna. Lauren Bacall az Amerikai Film Institute legnagyobb hollywoodi sztár színésznők listájának 20. helyezettje, aki nem csak jó néhány mára már klasszikussá vált film főszerepét játszotta, de a noir műfajának egyik ikonikus végzet asszonya is volt. Mindemellett pedig Humphrey Bogart negyedik felesége, akivel Hollywood aranykorának egyik legnépszerűbb párját alkották.  

Nem sok olyan film van a filmtörténelemben, aminek nagyobb hatása és befolyása lett volna a modern filmszakmára, mint az M.-nek, és nemcsak a film noirokra nézve. Az M volt Fritz Lang német filmrendező első hangosfilmje, amit még Németországban forgatott, és a film így német nyelvű. Lang az USA-ba emigrálása után a noir műfajának egyik meghatározó alakjává vált. Számos klasszikus film fűződik a nevéhez, amelyek a film noirok legjobbikai közé tartoznak (Scarlet Street, The Woman in the Window, The Big Heat stb). Az M. mondanivalóit és üzeneteit nagyban meghatározta politikai és társadalmi környezete. Németország weimari időszakában járunk, két évvel a náci párt hatalomra jutása előtt ugyan, de népszerűségük és befolyásuk érezhető növekedével a német társadalomban. Fritz Lang, aki zsidó származású volt, nagyon kritikusan szemlélte ezt a társadalmat, ami visszatükröződik a filmben. Felesége, aki részt vett a film forgatókönyvének megírásában, maga is náci szimpatizáns volt, aki később be is lépett a pártba. Lang 1934-ben emigrált, aminek körülményiről egy későbbi interjúban beszélt. Joseph Goebbels náci propaganda miniszter behívatta az irodájába, ahol közölte vele, hogy a The Testament of Dr. Mabuse c. filmjét betiltják. Ugyanakkor -  nagyra értékeli Lang rendezői képességét és munkáját, főleg a Metropolis c. filmet, ami Goebbels egyik kedvence volt -  felajánlotta neki a az UFA német filmstúdió vezetését. Lang még aznap éjjel elhagyta Németországot és Párizsba utazott.

Amennyire egyértelmű volt, hogy melyik film bemutatásával kellene nyitni egy film noir-ral és Hollywood aranykorával foglalkozó blogot, annyira nehéz folytatni ezt a posztot. Mert hát mi újat lehetne mondani egy 73 évvel ezelőtt készült klasszikusról, amit még nem mondtak el róla? Nem sokat. Inkább a lelkesedésemet próbálom megosztani, hátha azok, akik még nem látták, kedvet kapnak a megnézéséhez.

A máltai sólyom több szempontból is mérföldkőnek számít a filmtörténelemben: egyrészről Humphrey Bogart befutása, másrészről pedig a későbbi Oscar-díjas rendező John Huston elindulása a pályán, aki mindjárt ezért az első rendezéséért Oscar-jelölést kapott. És nem utolsó sorban az egész hollywoodi film noir korszak időszámításának kezdőpontja, ami többek között a(z anyagi) függetlensége érdekében bármire képes femme fatale karaterét is megalapozta. A Máltai sólyom előtt is voltak film noirok vagy noiros filmek, azonban A máltai sólyom annyira kőbe véste a címét a filmtörténelemben, hogy hivatalosan ettől számítjuk a noir korszak indulását.

A közismert meghatározás szerint "a film noir műfajába azok a hollywoodi bűnügyi drámák tartoznak, amelyekben meghatározó szerepet játszik a sötét és pesszimista világkép, cinikus hozzáállás, az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció." "Hivatalosan" 1941-1958 közötti időszakról beszélünk, és bár előtte és utána is készítettek film noir jellegű filmeket, de korszakok elejét és végét szereti az emberiség valami fontos alkotással nyitni és zárni, ezért tudjuk ilyen határozottan megjelölni a korszak határait. A máltai sólyomtól (The Maltese Falcon 1941) - Orson Welles Gonosz érintéséig (Touch of Evil 1958).