Ernst Lubitsch rendezte ezt a karácsonykor játszódó romantikus komédiát, aminek forgatókönyve egy magyar színdarabon, az 1937-es László Miklós által írt Illatszertáron alapul. A forgatókönyvben nem változtatták meg a történet helyszínét és karaktereinek nemzetiségét, így abban a különlegességben lesz részünk, hogy a legamerikaiabbnak tartott színész, James Stewart magyarként egy budapesti boltban dolgozik. A Saroküzlet szolgált az 1998-as You've Got a Mail c. Tom Hanks film alapjául, így talán nem meglepő, hogy a történet középpontjában egy olyan férfi és nő áll, akik kezdetben kölcsönösen utálják egymást, miközben egymás titkos levelező partnerei, anélkül, hogy tudomásuk lenne erről.
A nőtlen Králik Alfréd (James Stewart) Matuschek Hugó (Frank Morgan) boltjában dolgozik és az üzlet legtapasztaltabb eladójának számít. Matuchsek felveszi Novák Klárát (Margaret Sullivan) eladónak, aki azonban Králikkal nem igazán jön ki. Ezalatt megtudjuk azt is, hogy a magányos Králik újsághirdetés útján egy számára még ismeretlen nővel levelezik, akit azonban így is el akar venni feleségül, mert úgy érzi, hogy levelezőpartnerében megtalálta a lelki társát. Matuschek, aki addig szinte a fiaként tekintett rá, kirúgja Králikot egy félreértés miatt, aki közben rájön arra, hogy titokzatos levelező partnere nem más, mint Novák Klára. Kilétét azonban még nem akarja felfedni a lány előtt, mivel Klára figyelmét teljesen leköti ismeretlen levelező partnere, akibe ő is bele esik ismeretlenül, így egy csepp figyelmet sem szentel Alfrédnek...Hollywoodban nagyon sok romantikus komédiát készítettek az idők folyamán, amelyek nagyjából ugyanazt a sémát alkalmazzák: kezdetben két egymást utáló ember végül mindenféle kalandok és nehézségek legyőzése után szerelembe esnek egymással, és minden jó, ha a vége jó. A Saroküzlet is ezt követi, azonban mégis kitűnik az ilyen jellegű filmek közül. Ernst Lubitsch havas, karácsony tájt játszódó filmje a téli időszak ellenére nagyon meleg hangulatú, igazi klasszikus és időtlen romantikus történet. Annak igazából nem sok jelentősége van, hogy a történet Magyarországon játszódik. A helyszín tulajdonképpen semleges a filmben, ugyanakkor mégiscsak kuriózumnak számított ez 1940-ben, amikor nagyon-nagyon ritka volt az olyan komédia, ami nem az USA-ban játszódott, ráadásul a Saroküzlet tele van amerikaiak számára idegen hangzású (nem angol) nevekkel. Néhol érezhetően nehézkesen mondják ki a neveket a színészek, ennek ellenére ragaszkodtak azokhoz a film készítői. A Saroküzlet nagy része egy kis budapesti üzletben játszódik, ahol a szerelmi szál mellett az alkalmazottak mindennapjaiba is betekintést kapunk.
László Miklós színművéből Samson Raphaelson írta a film forgatókönyvét, ami szellemes és gyengéd, anélkül, hogy túl komolyan venné önmagát. Ennek megfelelően a film humora nem rosszindulatú, éles vagy cinikus, hanem inkább csendes és szelíd. A forgatókönyv műfajának megfelelően nagyon hihetetlen, de ezt senki ne kérje számon egy romantikus komédiától, hiszen nem az a lényeg, hogy elhiggyük a történetet, hanem próbáljunk inkább csak az édes-bús hangulatában elmerülni. Ráadásul a történet valószínűtlensége ellenére teljesen életszerűnek tűnő fő és mellékkaraktereket láthatunk, annak ellenére, hogy némelyikük nagyon ki van hegyezve.Egy ismeretlennel való levelezés a papír és toll időszakában is ugyanolyan izgalmas volt, mint az e-mailek korában. A levelezéssel való ismerkedésnek ugyanis mindig meg volt/van az az előnye, hogy mindenki maga dönti el mennyit és mit mutat meg a levelező partnerének. Persze az ember hajlamos a jobbik oldalát bemutatni ilyenkor és rosszabbikat a homályban hagyni. A film két főszereplője Alfréd és Klára is ezt teszi, ugyanakkor ők ismerik a másik rosszabbik oldalát is anélkül, hogy tudnának róla, hiszen nap, mint nap együtt dolgoznak, ahol mindketten bemutatják akarva-akaratlanul a másiknak az önzőbbik felüket is. Ők azonban abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a levelezésen keresztül a gyengéd és kedves részük is napvilágra kerül, amit valószínűleg soha nem ismernének meg munkatársi kapcsolatukon keresztül. A munkahelyen mindenféle problémák adódnak kettejük között, amelyek egyik része személyiségükből, a másik pedig szakmai féltékenységből fakad. Mivel Alfréd már régóta dolgozik az üzletben, ezért feljogosítva érzi magát, hogy dirigáljon az új alkalmazottnak, aki viszont ezt nem viseli jól, mivel szakmailag ő is ugyanolyan jónak tartja magát, ráadásul mindketten jó adag büszkeséggel és makacssággal vannak megáldva. Ezeknek köszönhetően a feszültség és ellenszenv folyamatosan növekszik közöttük, ami a kettejük közötti állandó szájkaratéban nyilvánul meg, aminek persze az is az oka, hogy valójában vágynak a másik elismerésére. Mindkettejük karaktere valahol nagyon magányos és szomorú, és ez a kétségbeesettség is a magyarázata annak, hogy miért is lesznek annyira szerelmesek egy ismeretlenbe. Mintha el sem tudnák képzelni azt, hogy lehetnek annyira szerencsések, hogy a közvetlen közelükben is megtalálhatnák azt, aki boldoggá tudja őket tenni. Annyira elmerülnek a fantáziavilágukban, hogy az életben körbe se néznek igazán maguk körül, pedig ha ezt tennék, akkor láthatnák, hogy vágyaik tárgya ott ugrál körülöttük minden nap. A film iróniája az, ahogy egyre jobban utálják egymást az életben, úgy lesznek egyre szerelmesebbek a levelezőpartnerükbe.A két főszereplő James Stewart és Margaret Sullavan egyéb elfoglaltságai miatt el kellett halasztani a film forgatását, azonban mind a rendező, mind a két színész ragaszkodott ahhoz, hogy ők játsszák Alfrédet és Klárát. Ők már több közös filmet is készítettek együtt, de ez volt az egyetlen, amiben karaktereik kapcsolata happy enddel végződik. Pletykák szerint James Stewart több, mint kollégát látott Margaret Sullavanben. Később megnősült, és állítólag felesége, akivel az életét leélte, nagyon hasonlított Margaretre. Mindketten kiválóan játszanak itt, nagyon összeszokott és remekül együttműködő párost alkottak.
A mellékkarakterek között a fontosabbak Pirovics, Králik állandóan ideges és munkája elvesztése miatt folyamatosan aggódó idősebb munkatársa és barátja, a kifutó fiúból eladóvá váló okoskodó és hencegő Pepi, a nyájas és kétszínű Vadas, Králik riválisa, na és persze az egyik legfontosabb: Matuschek, az üzlet tulajdonosa és mindenki főnöke, aki egy jószívű ember, ugyanakkor hajlamos impulzívan és meggondolatlanul dönteni.
A rendező Ernst Lubitsch kiváló munkát végzett. A film édes-bús, ugyanakkor mégis kedves és meleg hangulata igazi karácsonyi filmmé teszi a Saroküzletet, amely tartalmaz mindent, amit egy jó romantikus komédiának tartalmaznia kell. Ha esetleg valaki unja már az Igazából szerelmet, akkor javaslom ezt a kedves és szórakoztató filmet helyette karácsony este.
