A film noir műfajából a mai napig táplálkoznak a mai filmkészítők, és szinte nincs olyan híres hollywoodi rendező manapság, aki ne valamelyik klasszikus noir címet felelné a "melyik film inspirálta a legjobban?" kérdésre. Ez nem véletlen, hiszen a noir a tiltott szenvedély, a bűntudat, az erőszak, az éjszaka műfaja, és ezeknél mi lehetne csábítóbb? A klasszikus és legjobb noirokat ugyan a '40-50-es években készítették, ez azonban nem tartott vissza néhány bátor embert attól, hogy akár 30-50 évvel a műfaj lefutása után kipróbálják magukat benne. Nem könnyű feladat, és legtöbbször nem is sikerült túl jól, de azért akad néhány gyöngyszem is ezen filmek között. Ilyen például A Test Melege (Body Heat), az 1981-ben készült neo-noir film Lawrence Kasdan rendezésében, amit akár felfoghatunk az 1944-es Gyilkos Vagyok (Double Indemnity) remakejének is.

A történet egy floridai kisvárosban játszódik tikkasztó hőhullám közepette. Ez a hőség azonban nem akadályozza a laza és sármos ügyvédet, Ned Racine-t (William Hurt) a csajozásban. Látókörébe kerül a vonzó és gyönyörű Matty Walker (Kathleen Turner), aki a férfi korántsem udvarias, de rámenős szövege ellenére flörtölni kezd az ügyvéddel, ugyanakkor azt is a tudtára adja, hogy semmi sem lehet közöttük, mert ő házas, és a férje egy befolyásos, gazdag ember. Matty, a férfi vágyainak és szenvedélyének felfokozása célját szolgáló kezdeti "nehezen megkapható nő vagyok" játéka után egy szexuálisan túlfűtött kapcsolatba kezdenek, amit megkönnyít az a tény, hogy a férj Edmund Walker (Richard Crenna) csak hétvégente jár haza az üzleti útjairól. A nő ráveszi Ned-t a titoktartásra és megígérteti vele, hogy kapcsolatukról senkinek sem beszél, még a barátainak az ügyész Peter Löwensteinnek (Ted Danson) és a rendőr nyomozó Oscar Gracenek (J.A.Preston) sem. A kezdeti szexuális kapcsolat végül szerelembe fordul, amivel egy időben azt is megtudhatjuk, hogy Matty a házassági szerződés értelmében válás esetén egy vasat sem kap, ezért elhatározzák, hogy megölik Matty férjét. A tökéletesnek gondolt gyilkosságot Ned tervezi meg, és hajtja végre. A gyilkosság után azonban Ned folyamatosan szembesül azzal, hogy Matty az ő tudta nélkül veszélyes változtatásokat hajtott végre a tervben, ráadásul az előkerülő nyomok és bizonyítékok egyenes irányban Ned bűnössége felé mutatnak, aminek hatására a férfi kénytelen elgondolkodni azon, hogy mennyit is tud valójában a nőről...Matty, mint minden valamire való femme fatale a történet irányítója a filmben, függetlenül attól, hogy Ned-et, a főszereplő antihős karakterét látjuk többször. Mégis attól a pillanattól kezdve, hogy Matty megjelenik a színen, világos, hogy ő a központi figura. És az is tiszta, hogy a férfi végzetét fogja okozni. A neo-noir filmekben ritka az annyira klasszikus femme fatale karakter, mint Matty, ami még akkor is igaz, ha a film egy remake. Matty, mint minden valamire való végzet asszonya szexuális és egyéb manipulációkkal  behálózza a férfit, aki van akkora balek, hogy azt hiszi, ő a kezdeményező és az aktív fél kettejük kapcsolatában.

Az időjárási körülményeknek nagyon hangsúlyos szerepe van a film szexuálisan túlfűtött atmoszférájának megteremtésében, amit még a karakterek bemutatásában is felhasználnak. A hőségben mindenki szenved a forróságtól, Matty azonban nem izzad, vagy legalábbis jóval kevésbé, mint bárki más, és érezhető, hogy céltudatos koncentrációját semmi nem zavarhatja meg. A legszenvedélyesebb jelenetekben is érzi a néző, hogy a nőnek valami más is jár a fejében. Ugyanakkor a klasszikus végzet asszonyaihoz képest azért éreztem Matty-t egy hajszálnyival kevésbé titokzatosnak - minden titka ellenére -, mert szexuálisan túl sokat látunk belőle. Hol van már a kivillanó harisnyakötők korszaka...A végén persze felmerül a kérdés, hogy a nő érzett-e bármit is Ned iránt? Nos, valószínűleg igen - a maga módján - de ahogy a hőség nem zavarta meg semmiben, úgy a szerelem sem zavarja meg tervei megvalósításában, hogy elérje álmát, amit a film utolsó jelenetében láthatunk. Elégedett volt? Nem, egyértelműen nem, mint ahogy a legtöbb ember nem az, amikor hosszú tervezgetés és erőfeszítések után eléri célját, hiszen mi izgalom és szenvedély vár még rá az életben, főleg annyi és akkora, mint Neddel? Nem sok, és ezt Matty is realizálja magában. Kathleen Turner tökéletes volt első filmszerepében, nem véletlenül vált ezután a film után az egyik legkersettebb sztárrá a '80-as évek elején.. Ned, aki alapjában véve nem egy buta férfi, ugyanakkor annyira nem is okos, mint ahogy azt magáról képzeli. Nem lenne rossz ügyvéd, ha legalább egy csipetnyi ambíciója lenne. Gyors gondolkodású, de hajlamos a részletek felett elsikkadni, nemcsak a munkájában, de a magánéletében is. És bár nem buta, de azért alapvetően a libidója vezérli az életben és nem az agya. Tökéletes noir antihős karakterisztikával rendelkezik, aki mintha csak arra várna, hogy jöjjön egy nő az életébe, aki az orránál fogva vezeti. Ned azt hiszi, hogy ő az, aki megszerezte, "levadászta" a nőt, valójában viszont a nő volt az, aki az elejétől a végéig irányította a kapcsolatukat. Ned ráadásul egy kicsit önhitt is, és azt gondolta, hogy okosabb az átlag bűnözőnél, és megússza a bűncselekményt. Sőt, ami ennél talán még rosszabb, az az, hogy azt sem veszi észre, hogy a terv valójában nem is az ő terve volt, hanem Matty-é. Ezen tulajdonságait veszi észre és használja ki Matty. "You're not too smart, are you? I like that in a man"  "Te nem vagy túl okos, igaz? Szeretem ezt egy férfiben." Bár érzésem szerint annál azért okosabb volt Ned, mint amit Matty gondolt róla, mindazonáltal mégis tökéletes balek lesz. Ned karakterének felépítésében is nagy szerepe van a hőségnek: Mattyvel szemben Ned a legizzadósabb az összes szereplő közül, amivel tovább erősítik a szexuális vágyai által vezérelt férfi képét. A film végén realizálja, hogy saját jellemhibáinak áldozata, ekkorra önhittsége, a részletekre oda nem figyelése már köddé válik. William Hurt szintén remek Ned szerepében, ő és Kasdan a későbbiekben még olyan filmekben forgattak együtt, mint A Nagy Borzongás (The Big Chill) vagy Az Alkalmi Turista (The Accidental Tourist).

Lawrence Kasdan rendezésén egyáltalán nem látszik, hogy ez a film volt az első rendezői munkája olyan forgatókönyvek megírása után, mint a Birodalom Visszavág vagy az Elveszett frigyláda fosztogatói. Ami miatt a Body Heat egy jól sikerült neo-noir film, az leginkább annak köszönhető, hogy a klasszikus film noir elemeknek, mint a rejtély, feszültség és titokzatosság, úgy tud modern külsőt adni, hogy egyik sem megy a másik rovására. A Test melege sötétebbnek ábrázolja az emberi természetet, mint eredetije, a Double Indemnity, és mindenképpen a nagy klasszikus méltó utóda. Talán egy kicsit túl szexisre sikeredett, ami még a 80-as években is merésznek számított, de nem lépi át a jó ízlés határát. 

Értékelés: 9/10

Jelenet a filmből: