5 Oscar-díjra jelölték ezt a karácsonyi fantasy drámát és komédiát, amit a méltán világhírű Frank Capra rendezett. És ahogy ez már számtalan esetben előfordult, ez a film sem megjelenésekor, hanem később vált roppant népszerűvé, aminek köszönhetően manapság már az Amerikai Film Intézet számos legjobb listáján is szerepel. Az élet csodaszépet tartják minden idők leginspirálóbb filmjének, aminek főszereplője George Bailey a 9. a legnagyobb hősök, míg villain karaktere, Mr. Potter 6. a "legjobb" legrosszabb fickók rangsorában. És nem utolsósorban 2007-ben a 20. legjobb amerikai filmként tartották számon, amit manapság is szinte minden karácsonykor lead valamelyik amerikai tévécsatorna. Az élet csodaszép egy nagyon erős atmoszférájú, gyönyörűen fényképezett, kiválóan rendezett és játszott film, amiben Capra remekül váltogatta sötétebb, pesszimista és a szentimentálisabb, optimista tónust.
Karácsony este egy amerikai kisvárosba, Bedford Fallsba érkezik Clarence (Henry Travers) másodosztályú védőangyal, akinek le kell beszélnie a végsőkig kétségbeesett George Baileyt (James Stewart) az öngyilkosságról, mert csak ebben az esetben kaphatja meg a szárnyait és válhat igazi angyallá. George Bailey egész életében a kisvárosban élő emberek és családja javát szolgálta, még olyan áron is, hogy lemondott saját álmairól. 12 éves korában megmentette öccse életét, valamint a helyi gyógyszertárost attól, hogy véletlenül megmérgezze a rosszul összeállított gyógyszerével a betegeket, majd édesapja halála után átvette annak kis bankját, hogy megkönnyítse a városka lakóinak életét, ahelyett, hogy egyetemre ment volna és beutazta volna a világot, mint ahogy azt eredetileg tervezte. Ha Bailey nem folytatta volna apja munkáját, akkor a városka lakói teljesen kiszolgáltatottak lettek volna a város kapzsi és hataloméhes gazdag emberének, Mr. Potternek (Lionel Barrymore). George időközben feleségül vette Mary Hatch-et (Donna Reed) és négy gyerekük született, amivel aztán életét végképp a kisvároshoz köti. Amikor nagybátyja, Billy (Thomas Mitchell) elveszít 8000 dollárt - és amit Mr. Potter talált meg és lopott el - a bankjuk nem csak a csőd szélére kerül, de még súlyos börtönbüntetés is fenyegeti. George úgy gondolja, hogy sokkal hasznosabb lehet a családjának holtan, mint élve, ezért az öngyilkosságon kezd el gondolkodni, sőt az jut az eszébe, hogy mennyivel jobb lett volna, ha meg sem születik. Clarence megmutatja neki, hogy mi történt volna és mi történne jelenleg, ha George - akinek élete számtalan más ember életére hatással volt - soha nem élt volna..
Az élet csodaszép messze kiemelkedik a szívmelengető és pozitív üzenetet küldő karácsonyi vagy más spirituális és inspiráló filmek sorából. A film kiáll a hagyományos emberi és családi értékek mellett, és ami a csodálatos élet alatt nem a gazdagságot vagy a hatalmat érti, hanem azt, ha valaki jobbá tudja tenni a környezetében élő emberek életét. Nagyon idealista, ami miatt végtelenül életszerűtlen is, na de nézzük el ezt a tulajdonságát, mivel mégiscsak az a fajta felnőtteknek szóló mese ez az emberiségről és a világról, amilyet az emberek általában hallani akarnak karácsonykor, és amely arról szól, hogy mi teszi, teheti valójában boldoggá őket.
Ez a Billy Wilder rendezte 10 Oscar-díj jelölést besöprő film egy kaján, szatirikus dráma, aminek alapvetően a szomorúság áll a középpontjában, és ami nagyon jól egyensúlyoz a komédia és a dráma között, nem tolódva el egyik irányban sem. A karácsony időszakában játszódó film a szexuális témája miatt (ami manapság már fel sem tűnik senkinek) nagyban hozzájárult a cenzúra nem sokkal későbbi eltörléséhez az ugyanebben az évben megjelent Psychoval egyetemben. Ebben a filmben ugyanis nős férfiak járnak szexuális légyottokra beosztottjuk apartmanjába.
C.C. Bud Baxter (Jack Lemmon) a főnökei körében nagyon népszerű, ugyanakkor magányos hivatalnok egy hatalmas biztosítási cégnél. Szamárlétrán való gyors előrejutását az okozza, hogy van egy nagyon jó helyen lévő lakása, amit alkalmi légyottokra szokott főnökeinek kölcsönadni. Munkahelyén megtetszik neki a liftes lány, Fran Kubelik (Shirley MacLaine), de a lány a nős Jeff Sheldrake (Fred MacMurray) titkos szeretője - Bud főnöke - , aki azzal csábította el a lányt, hogy majd elválik feleségétől. Mint ahogy egy csomó más nőt is. Fran is Baxter lakásában találkozik Sheldrake-kel, majd az egyik találka után öngyilkosságot kísérel meg. A kísérlet nem sikerül, és pár napig, amíg jobban nem lesz, Baxternél marad, ami alatt a férfi beleszeret. Ezután Baxternek döntenie kell a szerelme és a kitűnő állása között...
A legénylakás a vígjátékok egy kicsivel sötétebb oldalát mutatja, sokkal több emberi témát és problémát előhozva, mint egy könnyed vígjátékban. A főszereplő egy gyenge férfi, aki ezzel egy időben nagyon élvezi a remek munkahelyét és könnyű előrejutását. A szerelem hatására természetesen összeszedi magát, és erkölcsi érzéke is megerősödik, miközben a lány is elfelejti azt a férfit, aki miatt meg akart halni. Egyike az utolsó nagy fekete-fehér a filmeknek, amivel Shirley MacLaine világhírű sztárrá vált.
Ernst Lubitsch rendezte ezt a karácsonykor játszódó romantikus komédiát, aminek forgatókönyve az 1937-es László Miklós által írt Illatszertár c. színdarabon alapul. A forgatókönyvben nem változtatták meg a történet helyszínét és karaktereinek nemzetiségét, így abban a különlegességben lesz részünk, hogy a legamerikaiabbnak tartott színész, James Stewart magyarként egy budapesti boltban dolgozik. A Saroküzlet szolgált az 1998-as You've Got a Mail c. Tom Hanks film alapjául.
A nőtlen Králik Alfréd (James Stewart) Matuschek Hugó (Frank Morgan) boltjában dolgozik és az üzlet legtapasztaltabb eladójának számít. Matuschek felveszi Novák Klárát (Margaret Sullivan) eladónak, azonban Králikkal nem igazán jönnek ki egymással. Ezalatt megtudjuk azt is, hogy a magányos Králik újsághirdetés útján egy számára még ismeretlen nővel levelezik, akit el akar venni feleségül, mert úgy érzi, hogy levelezőpartnerében megtalálta a lelki társát. Matuschek, aki addig szinte a fiaként tekintett Králikra, kirúgja egy félreértés miatt. Králik közben rájön arra, hogy titokzatos levelező partnere nem más, mint Novák Klára. Kilétét azonban még nem akarja felfedni a lány előtt, mert az szintén teljesen bele van esve ismeretlen levelező partnerébe, így egy csepp figyelmet sem szentel Alfrédnak...
A levelezéssel való ismerkedésnek meg van az az előnye, hogy mindenki maga dönti el mennyit és mit mutat meg a levelező partnerének. Persze az ember hajlamos a jobbik oldalát bemutatni ilyenkor és rosszabbikat a homályban hagyni. A film két főszereplő Alfréd és Klára is ezt teszi, ugyanakkor ők ismerik a másik rosszabbik oldalát is anélkül, hogy tudnának róla, hiszen nap, mint nap együtt dolgoznak, ahol mindketten bemutatják a másiknak az önzőbbik felüket is. A film iróniája, hogy minél jobban utálják egymást, annál szerelmesebbek a rejtélyes levelezőpartnerükbe...
Bár ez nem hollywoodi film, hanem egy brit klasszikus, azonban lehagyhatatlan bármilyen karácsonyi listáról. Egyértelműen ez a fantasy dráma Charles Dickens 1843-ban íródott örök érvényű klasszikus regényének, A Christmas Carol legjobb filmes adaptációja, ami a brit verzióval szemben Amerikában a regénnyel megegyező címmel jelent meg. Ezt megelőzően és ezt követően is számtalanszor feldolgozták már ezt a történetet, mégpedig olyannyira sokszor, hogy talán ez a legtöbbet megfilmesített irodalmi alkotás, amiről mindent elmond, hogy csak a némafilmes időszakban 7 verzió készült belőle. A Scrooge nem egyébről, mint a csodáról szól, aminek lehetősége minden emberben megbújik valahol, annak ellenére, hogy vannak akikben nagyon jól elrejtőzött. És mikor máskor van a legnagyobb esélye az emberiségből előbújó csoda bekövetkeztére, ha nem karácsonykor?
Ebenezer Scrooge (Alastair Sim) megkeseredett kapzsi vénember, aki semmi másra nem tud gondolni, mint a pénzre. Számára a karácsony nem egyéb, mint humbug. Barátja és partnere, Jacob Marley már hét éve meghalt, azonban szelleme (Michael Hordern) a tudomására hozza, hogy karácsonykor három másik szellem fogja meglátogatni. Az Elmúlt Karácsonyok Szelleme (Michael Dolan) felidézi Scrooge életének főbb eseményeit a boldogtalan gyerekkorával kezdődően, a boldog inas évein keresztül eljegyzéséig egy csinos nővel. A nő azonban szakít vele, amikor személyisége negatív irányban kezd változni a növekvő kapzsisága miatt. A Jelen Karácsonyának Szelleme (Francis de Wolf) megmutatja neki, hogy unokaöccse, Fred (Brian Worth) és alkalmazottja, Bob Cratchit (Mervyn Johns) milyen boldogan ünneplik szeretteikkel a karácsonyt, miközben Scrooge teljesen magányosan tölti az ünnepeket. Az Eljövendő Karácsonyok Szelleme (C. Konarski) pedig megmutatja neki, hogy mit fog maga után hagyni halála után. Scrooget annyira felzaklatja a látottak, hogy elhatározza, hogy megváltozik. A kérdés, hogy vajon ad-e még egy lehetőséget erre az élet?
A filmet látván arra gondol az ember, hogy bárcsak velünk is történne olyan csoda, hogy reggelre felébredve új emberekké válunk. A Karácsonyi történet szerint a csoda mindenkiben benne van, hiszen ha a hidegszívű és kapzsi Scrooreban is megvan a változás képessége, akkor mindenkiben. Bár mi szilveszterenként szoktunk új évi fogadalmakat tenni, és a következő évtől várjuk a csodát, ez Scroogeval karácsonykor, az igazi csoda napján történik...
A Nem vagyunk angyalok Humphrey Bogart ritka komédiáinak - és színes filmjeinek - egyike, amiben igazán remek szereposztás látható, a film rendezőjéről Michael Curtizről nem is beszélve, akivel már a Casablancában is együtt dolgozott. A Nem vagyunk angyalok magában hordozza a karácsonyi filmek műfajára jellemző szívmelengető hangulatot, ugyanakkor még sem nevezhető konvencionális karácsonyi filmnek a fekete és esetenként kissé morbid humora miatt.
Három rab, Joseph (Humphrey Bogart), Albert (Aldo Ray) és Jules (Peter Ustinov) megszöknek a hírhedt Ördög Szigeten lévő börtönből, és azt tervezik, hogy kirabolnak egy boltot, ahol ruhát és pénzt szereznek, hogy elhajózhassanak egy másik helyre. Tetőjavítóknak adják ki magukat annak érdekében, hogy tervüket megvalósítsák, azonban szembesülniük kell azzal, hogy a boltot működtető Ducotel család koránt sincs anyagilag kedvező helyzetben. A három rab a karácsonyt a családnál töltik, ahol annyira jól érzik magukat, hogy elhatározzák, inkább mégsem rabolják ki és ölik meg őket, hanem inkább segítenek a problémáik megoldásában. A Ducotel házaspár, Amelie (Joan Bennett) és Felix (Leo G. Carroll) 18 éves lánya Isabelle (Gloria Talbott) Paul Trochardba (John Baer) szerelmes, aki azonban egy másik lányt akar feleségül venni. A bolt tulajdonosa Anrdé Trochard (Basil Rathbone), Paul nagybátyja ráadásul egy teljes ellenőrzést akar tartani a boltban azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a családot kitehesse a házból és az üzletből...
A We're no Angels egyszerre egy tipikus karácsonyi csoda jellegű film, annak számos kliséjével együtt, azonban mégis kitűnik a műfaj darabjai közül számos kissé extrém tulajdonságával. A film története ugyan karácsonykor játszódik, de sem a helyszíne, sem a főszereplői nem mondhatóak éppen megszokottnak egy karácsonyi filmben. Itt ugyanis nem takar mindent hó vagy látható hóvirág az ablakon, ráadásul a főszereplői elítélt bűnözők. Ugyanakkor pont ebből fakad a karácsonyi filmek általános mondanivalója, miszerint a jóság ott is jelen van, ahol ezt a legkevésbé várnánk, és onnan kaphatunk csodaszámba menő segítséget, ahonnan nem is számítunk. A film humora is egy kicsit más, mint a többi karácsonyi filmmé: helyenként száraz, néhol screwball comedy jellegű, esetenként pedig nagyon fekete, amelyek által nagyszerűen egyensúlyoz a klasszikus karácsonyi valamint black comdeyk határán.
George Seaton filmjét nem véletlenül tartják a számon a legismertebb karácsonyi klasszikusok között, hiszen hány film mondhatja el magáról azt, hogy a Mikulása Oscar-díjat nyert? Márpedig ez megtörtént, köszönhetően a Edmund Gwennek nagyszerű alakításának. Persze rajta kívül is sok-sok kiváló eleme van ennek a karácsonyi családi komédiának, ami jelenleg az 5. helyen áll a legjobb fantasy filmek listáján, valamint 9.-nek rangsorolják a leginspirálóbb filmek között. Az idők folyamán számos remake készült belőle, azonban mint annyi más film esetén, itt sem tudták soha lepipálni Hollywood aranykorában készült eredeti klasszikust.
A Macy'c áruházlánc egyik igazgatója, a nagyon öntudatos Doris Walker (Maureen O'Hara) az utolsó pillanatban alkalmazza a részegsége miatt kirúgott áruházi mikulás helyett Kris Kringlet (Edmund Gwenn) a szerepre, akiről szinte lerí, hogy tökéletes az állásra. Sőt, mi több: azt állítja, hogy ő az igazi Mikulás. Kris Kringle nagyon népszerűnek bizonyul, ráadásul nagyon sok nyelven beszél, és úgy tűnik, hogy ismeri minden gyerek titkos vágyát. Doris szomszédja, az ügyvéd Fred Gailey (John Payne) elviszi Krishez Doris kislányát Susant (Natalie Wood), akit az anyja úgy nevelt, hogy ne higgyen a tündérmesékben. A kislány meginog, és egyre biztosabb lesz abban, hogy Kris igazat mond, és ő a Mikulás. A csodákban nem hivő Doris egy pszichiáterre, Granville Sawyerre (Porter Hall) bízza a férfi vizsgálatát attól való félelme miatt, hogy esetleg elmebeteg és bánt majd valakit az áruházban, na meg azért, hogy lánya előtt igazolja magát. A dolog odáig fajul, hogy Kris Kringle a bíróságon köt ki, amiért ragaszkodik ahhoz, hogy ő a Mikulás. A tárgyaláson egy kisebb csoda történik, mert Fred, Kris ügyvédjeként bebizonyítja, hogy az öreg nem elmebeteg...
Nem véletlenül ez a gyerekek kedvenc régi klasszikus karácsonyi filmje, hiszen ez szól leginkább nekik, róluk, ami persze nem azt jelenti, hogy a felnőttek ne élvezhetnék a filmet karácsonyi családi tévézés közben, hiszen a film egy olyan ártatlan korba viszi őket is vissza, ami által felidézhetik azt, hogy milyen is volt az életük, amikor a legnagyobb problémájuk az volt, hogy létezik-e Mikulás vagy sem. A film legnagyobb erőssége azonban mégiscsak az, hogy minden ártatlan bája, szentimentalizmusa és az ilyen típusú filmeknél szinte szükségszerűen jelenlévő némi giccs ellenére, meglepő módon bizonyos szempontból nézve kifejezetten modernek számít, ugyanis olyan témákat és attitüdöket is megjelenít, amelyek manapság is előbújnak karácsonykor. Sőt, erősebben, mint bármikor korábban.
Ennek az öt Oscar-díjra jelölt romantikus komédiának a legfőbb üzenete általában jellemző a többi karácsonyi filmre is: tudjunk különbséget tenni fontos és kevésbé fontos dolgok között. A film főszereplője a hasonló jellegű könnyed, "érezd jól magad" típusú filmekben mindig kiváló alakítást nyújtó Cary Grant, aki itt egy angyal formájában érkezik közénk, hogy hozzásegítsen pár embert ahhoz, hogy élete megfelelő kerékvágásba terelődjön.
Henry Brougham (David Niven) tiszteletest püspöknek nevezik ki, akinek új helyén a legnagyobb kihívása az, hogy összegyűjtsön megfelelő mennyiségű adományt az épülő új katedrálishoz. Felesége Julia (Loretta Young) magányosnak érzi magát a munkájába temetkező férje mellett, ráadásul régi otthonuk és környezete is hiányzik neki. Egyik este a tiszteletes azért imádkozik, hogy az égiek megsegítsék nehéz feladatának sikeres elvégzésében, amikor is váratlanul egy idegen férfi jelenik meg dolgozószobájában. Ez a férfi pedig nem más, mint Dudley (Cary Grant) a laza és könnyed angyal, aki el is mondja a püspöknek, hogy ő a válasz az imáira. A püspök kissé kételkedve fogadja a jó hírt, majd a későbbiekben egyre féltékenyebbé válik, mivel a sármos és jóképű Dudley egyre több időt tölt elhanyagolt feleségével. Henrynek a munkájával is meggyűlik a baja, hiszen a lehetséges legnagyobb adományozó Mrs. Hamilton (Gladys Cooper) számos nem vagy csak nehezen teljesíthető feltételt szab adományához, amelyekbe a püspök csak úgy egyezhet bele, ha megtagadja saját elveit. De szerencséjére - amivel ő nincs egészen tisztában - Dudleynak is meg van a maga terve a pénz megszerzéséhez...
A film úgy tud bájosan nosztalgikus lenni, hogy közben nem megy át (nagyon nagy) giccsbe, persze a koráról nem szabad elfeledkezni, mindezt az 1947-es ízlés szerint kell érteni. Mindazonáltal atmoszférájánál és témájának megközelítésének módja miatt egészen frissnek ható film volt ez megjelenésekor és humánus, könnyed bájából nem sokat vesztett azóta sem. A legélvezetesebb része természetesen Cary Grant és karaktere, ahogy a hazugságok hálóját szövi és aki bármit megtesz azért, hogy a dolgokat olyan irányba terelje, amit kívánatosnak tart. A szereplők (és a nézők) legfontosabb feladata, hogy felismerjék a különbséget aközött, hogy mit akarunk, és mire van szükségünk. A film spirituális témája ellenére nem erőlteti le a néző torkán az üzenetét, amivel élvezetesebbé teszi a filmet műfajának sok tagjával szemben.
Egy csomó régi klasszikus film foglalkozott a cenzúra ellenére olyan témákkal, ami korának társadalmában még tabu vagy nem szívesen beszélt témának számított. Így tesz ez a háborús szerelmi történet is, aminek témái között a mentális probléma és a nemi erőszak is feltűnik.
Két idegen, Mary Marshall (Ginger Rogers) és Zachary Morgan (Joseph Cotten) beszélgetésbe elegyednek a vonaton, és rögtön megtetszenek egymásnak. Azonban mindkettejüknek van valami takargatnivalója, amit attól való félelmükben, hogy esetleg elijesztik vele a másikat, inkább eltitkolnak. Mary Marshall hat éves börtönbüntetését tölti amiatt, mert megölte főnökét, aki meg akarta erőszakolni, és most három év után egy hetes eltávozásán van éppen. A férfi pedig háborús poszttraumás mentális problémáktól, pánik rohamoktól szenved, és őt a katonai kórházból engedték el karácsonyi eltávra. Barátságuk nagyon gyorsan szerelemmé alakul, azonban a nőnek hamarosan vissza kell mennie a börtönbe. Végül elmondják egymásnak titkaikat...
Élethelyzetükből fakadó problémáikon kívül mindketten érzelmi válságban is vannak, ugyanis Zachary attól is fél, hogy soha nem fog meggyógyulni, míg Mary attól fél, hogy nemcsak Zachary, de egyetlen hozzá hasonló kedves férfi sem fogja elfogadni börtönviselt múltját. Végül mindketten legyőzik félelmüket, és kapcsolatuk tényleg bizalmassá válik. A forgatókönyv minden gyengesége ellenére a két főszereplőnek, különösen Joseph Cottennek köszönhetően a film nagyon jól működik, ami nemcsak a főszereplőket, de a nézők érzelmeit is megérinti.
Bár én nem vagyok oda a musical műfajáért, azonban nagyon népszerűek voltak ezek a filmek a '40-50-es években, ezért ezen a listán sem megkerülhetőek. Nem állítom, hogy túl sok musicalt láttam volna, azonban ezt a 4 Oscarra-jelöltet igen, amit a 10. legjobb amerikai musicalnek tartanak, és két dala is megtalálható a legjobb filmdalok 100-as listáján.
A történet 1903-ban játszódik, és főszereplői a középosztálybeli jómódú Smith család tagjai: az apa Alonzo (Leon Ames), az anya Anna (Mary Astor), és öt gyerekük, köztük a 17 éves Esther (Judy Garland) és a kicsi Tootie (Margaret O'Brien). Eshter beleszeret a szomszédba költöző fiúba, Johnba (Tom Drake), azonban ő szinte tudomást sem vesz először a lányról. Ráadásul a család döbbenten értesül arról, hogy Mr. Smith új állást kapott - New Yorkban - , ami azt jelenti, hogy mindannyijuknak el kell hagyniuk szeretett otthonukat...
Mint általában a musicaleknek, ennek a filmnek is egyszerű és nagyon lightos története van, amely inkább csak arra szolgál, hogy keretet adjon a daloknak. A filmben több, mindenféle korú, de erős akaratú női karakter található, ami miatt női musicalnek is nevezik. A Találkotunk St. Louisban nosztalgikus kinézete és ártatlansága a legjellemzőbb tulajdonsága, na és persze Judy Garland, aki köré építették ezt a musicalt (is), nagyszerű előadó művész volt. Már csak miatta is érdemes megnézni ezt a filmet. 
A Csoda a Morgan-pataknál forgatókönyve nem véletlenül kapott Oscar-jelölést. Ez a gyors tempójú screwball komédia remek dialógusokkal és a maga korában igen csak merésznek mondható szexuális töltettel rendelkezett.
A 2. világháború idején Morgan Creek lakosai búcsút mondanak a háborúba induló katonáknak. Trudy Kockenlocker (Betty Hutton) gyenge pontja az egyenruhások, aki hazafias kötelességének érzi, hogy a katonákat boldogan küldje a háborúba. Ezt a "kötelességét" szigorú rendőr apja Constable Kockenlocker (William Demerest) nagymértékben ellenzi, azonban Trudy így is mindig ellóg a búcsúbulikra. Trudy társa és szövetségese gyerekkori barátja, Norval Jones (Eddie Bracken), aki saját maga is szeretne katonának állni, azonban egészségügyi problémái miatt nem teheti, ráadásul Trudyért is bármit megtenne, hiszen nagyon szerelmes a lányba. Az egyik búcsúbuli utáni reggelen Trudy nem emlékezik arra, hogy mi történt előző éjszaka, mert beütötte a fejét, az azonban rémlik neki, hogy valakihez férjhez ment. Ráadásul mint később kiderül, azon az éjszakán teherbe is esett. Trudy pragmatikus testvére és bizalmasa, Emmy (Diana Lynn) elhatározza, hogy segít testvérének kikeveredni ebből a botrányos állapotból, amire ő a legjobb megoldásnak azt tartja, ha valamilyen trükkel ráveszi Norvalt, hogy vegye el Trudyt. A fiú, amikor rájön a tervre, előáll egy másikkal, ami azonban csődöt mond, amikor az Trudy apja is értesül lánya állapotára. Ennek következtében Norvalt hamarosan 19 különböző törvénysértéssel vádolják meg, majd nemsokára szökött bűnöző lesz belőle. Közben Trudy hatos ikereknek ad életet, majd a jön pár telefonhívás, ami után mindenki számára boldog happy enddel ér véget a film...
A színészi játékra lehet, hogy azt mondjuk ma már, hogy kicsit túlzó, ezért néha egy kicsit öregnek tűnik a film, annak ellenére, hogy merész szexuális témáival messze megelőzte a maga korát. Mindezektől függetlenül a Csoda a Morgan-pataknál egy fergetegesen vidám screwball komédia, aminek a vége elképzelhetetlen happy end nélkül...
