Észrevettem én is. Gondolkodtam is menet közben hogy 1950-ben már be tudtak tenni a kocsi hátuljába egy kamerát? De nagyon látszik hogy hol van vetítés, meg az mindig is gagyi volt. Nagyon nagy ötlet, annyira nagy, hogy Hitchcock biztos tépte a maradék haját, hogy nem neki jutott eszébe.
Tényleg nagyon jó film, bár a végére elvesztette az erőt, és igazából az a baja, hogy nem mozgat annyi szereplőt mint egy Agatha Christie regény, szóval olyan sokat mellé se lehet lőni vajon ki a gyilkos.
Ellenben sikerült meglepnie amit mindig díjazok, komolyna azt hittem itt már csak flashbackben fogjuk látni a főhősnőt.
Viszont ezzel a meleg szállal vitatkoznék. Ez nem csak a Te vesszőparipád? Csomó írásodban visszajön és itt se érzem érvényesnek. Nekem pl fel se merült volna. Miért lenne egy homokos féltékeny a "barátnőjére" persze lehet csak a javát akarná, de ezért nem ölné meg, és egy idő után valakire csak az áldását adná.
Én inkább azt láttam itt hogy van a férfi akit tisztel a nő meg felnéz rá az intellektusa miatt, de egyáltalán nem úgy tekint rá mint egy férfire akivel le is feküdne, - és ez lassan megkeseríti belülről - és itt jönnek képbe az egyéb maszkulinabb de intellektuálisan alacsonyabb színvonalat képviselő hím egyedek :D
Aztán ott van az intelligens férfi aki elkezd hibázni/kétségbeesetten viselkedni egy nő miatt. Ezt még a Trónok harca is kijátszotta (Kisujj). De ez is egy sztereotipia valószínűleg már ekkor az volt.
Hogy a fürdőzős jelenet ezt sugallná e, nem tudom, ennyi erővel egy férfi zuhanyzó is sugallhatja ezt.
Igen, tényleg wwz-s kicsit, meg snowpierceres, de azért elég sajátos is ahhoz, hogy élvezni lehessen. Nem váltja meg a műfajt, de kikapcsolódni tökéletes. Még egy kis társadalomrajz, kritika is belefért.
Erős, nagyon hangulatos, dark film arról, hogy a nagy wall streeti cégek pont úgy működnek, mint a cosa nostra, illetve, hogy az üzleti döntéseknél a közgáz, a matek csak egy rész, egy nem is nagy rész igazából.
A stáb nagyon jó, a zene, a kképek minimálisak, egy épületben, egy irodában játszódik a film gyakorlatilag majdnem végig, de a színészek elviszik a hátukon, nem is a nagy alakításokkal, vagy durva szövegekkel, hanem az egész "egyértelmű hétköznapiasságával".
egyrészről ugye a klasszikusokat szokták idézni, ami hízelgő - feltéve, ha odaírják azt, hogy honnan idéznek, ami ezesetben nem történt meg. :( de majd mindjárt írok ennek a blognak.
Köszi az infót, mostanában nem nagyon van időm sajnos blogokat olvasni.
"... az összes női karaktere közül mégiscsak a Vertigo főszereplőnője az, aki a legszimpatikusabb és legártatlanabb lesz Hitchcock női karakterei között, annak ellenére, hogy egyben a legbűnösebb is. " Amikor szó szerint ugyanezt olvastam ma az Index blogrovatában, beugrott, hogy ezt már olvastam valahol... :-) (vagy inkább :-( ?)
@moodPedro: Igen, a film elején egy kedves kis dallamot hallunk a stájerciterán (maga a hangszer az osztrákokkal szembeni béna sztereotípiáinkat hozza elő), de amikor egyre sötétebb dolgok derülnek ki, ugyanaz a dallam már egészen más karakterben hallatszik. Meg kéne nézni újra a filmet, de bennem ez így maradt meg.
A kelet-német hajó tök jó...mármint úgy értem, hogy amikor a stáb észreveszi, hogy figyelik őket, akkor hirtelen mindenki odasereglenett a korláthoz és visszabámult. :)
Ismét egy elképesztően nagy ritkaságra sikerült bukkannom az interneten! A Lufthansa - ami a film stábjának és minden kellékének hivatalos szállítója volt - készített egy dokumentumfilmet a Hamis áruló készítéséről és persze a Lufthansa által elvégzett feladatokról, kihívásokról a forgatás közben. A nagyon sok érdekes behind the scenes jelenet mellett (kedvencem, amikor George Seaton instruálja Holdent és Palmert) az igazi Eric Erickson is felbukkan, valamint Hamburgról és Nyugat-Berlinről (ahol William Holden vezet körbe minket) gyönyörű felvételek is láthatóak. A Spree partján való forgatás pedig a kelet-berlini határőrök figyelmét is felkeltette. :)
Itt megtekinthető a videó: www.youtube.com/watch?v=qMHvHLeGkYE
Frenetikus film a média beteg működéséről, hogy nem számít más csak a sztori, és a tragédiák a legjobb sztorik. Aktuálisabb ma, mint valaha, és a film megállja a helyét ma is, sőt! Az alakítások, a képek! Kötelező!
Hihetetlenül okos, kifinomult módon nyitják ki a történetet, olyan elmés, ma is élvezhető, párbeszédekkel teszik mozgalmassá az egy szobában játszódó cselekményt, hogy öröm nézni.
És ez csak az eleje, az első fele filmnek!
Hitchcock rendezése patent, a fényképezés zseniális, a film forgatókönyve kb sorvezető azóta is sok, különböző stílusú filmnek. Grace Kelly nem csak szép, de remekül is alakít James Stewart pedig elviszi a hátán a filmet.
Időtlen ugyanakkor nem minden hibától mentes klasszikus. Operatőri, világosítási remekmű a film nálam elsősorban. Nagyon jó megoldások, szép képek, árnyékok véges végig amíg a film tart. Öröm nézni, akár hang nélkül is.
1. Keresztapa 1.
2. Keresztapa 2.
3. Nagymenők
4. Aljas utcák
5. A sebhelyesarcú (1983)
6. Volt egyszer egy Amerika
7. Bronxi mese
8. Keresztapa 3.
9. A Valachi-ügy
10. Aki legyőzte Al Caponét
@JcWh: ááá, szóval erről a Bogartról én jutottam eszedbe? na köszi szépen. :) de legalább nem volt unalmas ez a forgatás, és még 70 évvel később is lehet, róla dumálni. Bogie nélkül nem lenne sztori. :)
Tervben van a blog folytatása, csak most pár hónapja megint jó munkásember lettem, ami elveszi az időmet meg energiámat, de valamikor szeretném folytatni, ha többel nem is, hát heti egy poszttal.
Újra elővéve William Holden életrajzi könyveit leragadtam a Sabrina forgatásánál, ahol sokszor felnevettem és Bogartról eszembe jutottál. :)
Nem semmi Bogart mekkora feszültséget gerjesztett a forgatáson, senkit nem kímélt meg. Billy Wilderrel és Audrey Hepburnnel nyíltan bunkó volt, imitálta a hangjukat és kifigurázta őket, meg mindenféle szart kavart a hátuk mögött. Wildert mindenki előtt lenácizta és Jawohl-lal válaszolt a rendezői utasításokra. :D Holdent pedig a háta mögött jóképűségéért csúfolta (irigykedett?) azt mondva, hogyha ő ilyen jóképű lenne, nem lenne kérdéses, hogy Bacall miért szeretett volna belé. :D Holden látható alkoholizmusát is néha kifigurázta, ami azért egy kicsit vicces, mert Bogart sem vetette meg a piát.
Holden nem mindig hagyta annyiban Bogart viselkedését (főleg ha Audrey-ról volt szó). Sokszor le kellett fogni, hogy ne ugorjon neki Bogartnak, amikor nyíltan gúnyt űzött Audrey-ból. Máskor pedig bosszút állva égő cigarettával, füstöt fújva Bogart arcába, egy papírt hangosan gyűrögetve járkált körbe Bogart jelenetének forgatása közben, amire Bogart őrjöngve Wilderhez ment, hogy állítsa le Holdent. :D Sőt - ami Holdentől nagyon távol állt egyébként - újságírók előtt is bírálta Bogartot, szofisztikáltan megfogalmazva, de gyakorlatilag Hollywood életében egy rohadt almának írta körbe Bogartot. :D
Azért nincs annyi anyag ebben a történetben, mint a Davis-Crawford viszályban, de hozzáadva az Invisible Stripes alatti incidenseket, kijöhetne egy kisebb Bogart-Holden viszály is. :D Bár van egy olyan érzésem Bogart karrierje alatt több emberrel veszhetett össze csúnyán, viszont Holdenre abszolúte nem volt jellemző ez. Ő jól megtalálta általában a hangot a co-sztárokkal vagy ha nem akkor csak szimplán nem kommunikált velük.
(P.S. Remélem még fogunk hallani felőled. :) )
Engem, őszintén szólva nem zavar, hogy néha látszik a háttérvetítés. Végülis vagy belemegyünk Hitchcock játékába, vagy nem. (A Spellbound végén is van egy feszült jelenet, amit már szinte provokatívan "bénán" fényképeztek, sztem ugyanebből a megfontolásból.) A film egy kicsit arra játszik rá, hogy az egyéni problémáink mellett vannak közös "alapparáink", akkoriban éppen az atomháborútól féltek, mostanában a pusztító járványok kerültek előtérbe. Jó, hogy nincs a film végén feloldás vagy magyarázat, a para örökké velünk marad. Amúgy én bírom Hitchcock humorát, ami egy ilyen típusú filmben is megvan. A kedvenc jelenetem, amikor a madárkereskedésben egy kis madárka kiszabadul a kalitkából, próbálják hárman is elkapni, csak a nyújtózkodó kezüket látjuk, a madárka meg hülyét csinál belőlük. :) Szóval nálam 10/10-es a film.
"A nagy zabálás alapvetően a kapitalizmust, a nyugat felszínes fogyasztói és jóléti társadalmát és erkölcsi züllöttségét ítéli el " Szerintem a film a rendező részéről inkább egy (bizarr) szerelmi vallomás az általa is szeretett fogyasztói társadalomhoz, még ha a jövőt tragikusnak is látja. A film előtt egy évvel jelent meg a világvisszhangot kiváltó "A növekedés határai" c. könyv. Amúgy a film elején van egy, szinte profetikusnak ható jelenet, amikor egy kínai akarja megvenni a házat, a főhősök pedig elzavarják - nem adjuk, ez a mienk, mi építettük magunknak, mi fogjuk itt halálra zabálni magunkat...
A noir kézikönyv minden tételét felsorakoztató, sztárokkal rendesen megtűzdelt, időtálló klasszikus ami ma is olyan jó, olyan friss, mintha nem 70 éves lenne, hanem "7 napos".
Feszes, kompakt film, látszik, hogy erős alapja van. A színészek nagyon jók a kisebb szerepekben is. Hiába 50+ éves, ma is élvezhető, jól őregedett alkotás.
Ami nagyon érdekes az a tárgyalóterem berendezése. Nem a megszokott amerikai stílusú terem, figyelni kell, ki kicsoda.
Time Goes By
Utolsó kommentek:
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2022.02.08. 20:17:19
Bejegyzés: Fegyverbolondok (Gun Crazy) 1950
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2022.02.08. 20:17:15
Ellenben sikerült meglepnie amit mindig díjazok, komolyna azt hittem itt már csak flashbackben fogjuk látni a főhősnőt.
Viszont ezzel a meleg szállal vitatkoznék. Ez nem csak a Te vesszőparipád? Csomó írásodban visszajön és itt se érzem érvényesnek. Nekem pl fel se merült volna. Miért lenne egy homokos féltékeny a "barátnőjére" persze lehet csak a javát akarná, de ezért nem ölné meg, és egy idő után valakire csak az áldását adná.
Én inkább azt láttam itt hogy van a férfi akit tisztel a nő meg felnéz rá az intellektusa miatt, de egyáltalán nem úgy tekint rá mint egy férfire akivel le is feküdne, - és ez lassan megkeseríti belülről - és itt jönnek képbe az egyéb maszkulinabb de intellektuálisan alacsonyabb színvonalat képviselő hím egyedek :D
Aztán ott van az intelligens férfi aki elkezd hibázni/kétségbeesetten viselkedni egy nő miatt. Ezt még a Trónok harca is kijátszotta (Kisujj). De ez is egy sztereotipia valószínűleg már ekkor az volt.
Hogy a fürdőzős jelenet ezt sugallná e, nem tudom, ennyi erővel egy férfi zuhanyzó is sugallhatja ezt.
Bejegyzés: Valakit megöltek (Laura) 1944
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.12.15. 14:46:14
Bejegyzés: Vonat Busanba: Zombi expressz (Busanhaeng) (Train to Busan) 2016
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.11.29. 16:28:40
A stáb nagyon jó, a zene, a kképek minimálisak, egy épületben, egy irodában játszódik a film gyakorlatilag majdnem végig, de a színészek elviszik a hátukon, nem is a nagy alakításokkal, vagy durva szövegekkel, hanem az egész "egyértelmű hétköznapiasságával".
Bejegyzés: Krízispont (Margin Call) 2011
Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2021.11.07. 19:32:45
Köszi az infót, mostanában nem nagyon van időm sajnos blogokat olvasni.
Bejegyzés: Szédülés (Vertigo) 1958
tt611 2021.11.07. 19:30:16
cimlap.blog.hu/#bloghu/365nap365film/2021/11/06/86_szedules_vertigo
Bejegyzés: Szédülés (Vertigo) 1958
tt611 2021.09.01. 15:25:46
Bejegyzés: A harmadik ember (The Third Man) 1949
Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2021.08.15. 11:55:20
Bejegyzés: A hamis áruló (The Counterfeit Traitor) 1962
JcWh 2021.08.15. 11:30:58
Itt megtekinthető a videó:
www.youtube.com/watch?v=qMHvHLeGkYE
Bejegyzés: A hamis áruló (The Counterfeit Traitor) 1962
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.07.27. 12:07:14
Bejegyzés: A nagy karnevál (Ace in the Hole) 1951
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.07.19. 14:01:33
És ez csak az eleje, az első fele filmnek!
Hitchcock rendezése patent, a fényképezés zseniális, a film forgatókönyve kb sorvezető azóta is sok, különböző stílusú filmnek. Grace Kelly nem csak szép, de remekül is alakít James Stewart pedig elviszi a hátán a filmet.
Bejegyzés: Hátsó ablak (Rear Window) 1954
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.06.08. 11:26:53
Bejegyzés: Aranypolgár (Citizen Kane) 1941
josé73 2021.06.08. 10:24:25
1. Keresztapa 1.
2. Keresztapa 2.
3. Nagymenők
4. Aljas utcák
5. A sebhelyesarcú (1983)
6. Volt egyszer egy Amerika
7. Bronxi mese
8. Keresztapa 3.
9. A Valachi-ügy
10. Aki legyőzte Al Caponét
Bejegyzés: Top 10 amerikai gengszterfilm
JcWh 2021.06.04. 18:04:30
Na, ez jó hír. Örülök, hogy nem tettél le az írásról. :)
Bejegyzés: Sabrina 1954
Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2021.06.04. 15:58:05
Tervben van a blog folytatása, csak most pár hónapja megint jó munkásember lettem, ami elveszi az időmet meg energiámat, de valamikor szeretném folytatni, ha többel nem is, hát heti egy poszttal.
Bejegyzés: Sabrina 1954
JcWh 2021.06.04. 15:50:29
Nem semmi Bogart mekkora feszültséget gerjesztett a forgatáson, senkit nem kímélt meg. Billy Wilderrel és Audrey Hepburnnel nyíltan bunkó volt, imitálta a hangjukat és kifigurázta őket, meg mindenféle szart kavart a hátuk mögött. Wildert mindenki előtt lenácizta és Jawohl-lal válaszolt a rendezői utasításokra. :D Holdent pedig a háta mögött jóképűségéért csúfolta (irigykedett?) azt mondva, hogyha ő ilyen jóképű lenne, nem lenne kérdéses, hogy Bacall miért szeretett volna belé. :D Holden látható alkoholizmusát is néha kifigurázta, ami azért egy kicsit vicces, mert Bogart sem vetette meg a piát.
Holden nem mindig hagyta annyiban Bogart viselkedését (főleg ha Audrey-ról volt szó). Sokszor le kellett fogni, hogy ne ugorjon neki Bogartnak, amikor nyíltan gúnyt űzött Audrey-ból. Máskor pedig bosszút állva égő cigarettával, füstöt fújva Bogart arcába, egy papírt hangosan gyűrögetve járkált körbe Bogart jelenetének forgatása közben, amire Bogart őrjöngve Wilderhez ment, hogy állítsa le Holdent. :D Sőt - ami Holdentől nagyon távol állt egyébként - újságírók előtt is bírálta Bogartot, szofisztikáltan megfogalmazva, de gyakorlatilag Hollywood életében egy rohadt almának írta körbe Bogartot. :D
Azért nincs annyi anyag ebben a történetben, mint a Davis-Crawford viszályban, de hozzáadva az Invisible Stripes alatti incidenseket, kijöhetne egy kisebb Bogart-Holden viszály is. :D Bár van egy olyan érzésem Bogart karrierje alatt több emberrel veszhetett össze csúnyán, viszont Holdenre abszolúte nem volt jellemző ez. Ő jól megtalálta általában a hangot a co-sztárokkal vagy ha nem akkor csak szimplán nem kommunikált velük.
(P.S. Remélem még fogunk hallani felőled. :) )
Bejegyzés: Sabrina 1954
tt611 2021.06.01. 20:19:27
Bejegyzés: Madarak (The Birds) 1963
tt611 2021.05.25. 15:51:32
Bejegyzés: A nagy zabálás (La Grande Bouffe) 1973
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.04.19. 15:26:29
Bejegyzés: Alkony sugárút (Sunset Boulevard) 1950
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.04.12. 13:46:38
Ami nagyon érdekes az a tárgyalóterem berendezése. Nem a megszokott amerikai stílusú terem, figyelni kell, ki kicsoda.
Bejegyzés: A vád tanúja (Witness for the Prosecution) 1957