A William Wyler rendezte és 7 Oscar-jelölést szerző 1940-es film noir jellegű melodrámát, ami Somerset Maugham azonos c. színművéből készült Bette Davis főszereplésével. Az író malajziai utazása során találkozott egy brit ügyvéddel, aki elmesélt neki egy botrányos ügyet, ami 1911-ben történt Kuala Lumpurban. Egy neves iskola igazgatójának William Proudlock felesége, Ethel az otthonukban lelőtte az egyik férfi ismerősét, William Stewartot. Habár a nő azt állította, hogy a Stewart meg akarta erőszakolni és ezért kellett önvédelemből megölnie, a bíróság bűnösnek találta és halálra ítélte, azonban öt hónap börtön után szabadon engedték. Ez az eset ihlette Somerset Maughamet darabjának megírására, amiből aztán a film forgatókönyve készült.
A történet Brit Malajziában játszódik, és azzal kezdődik, hogy Leslie Crosbie (Bette Davis), egy gumifa ültetvény vezetőjének felesége lelövi Geoffrey Hammondot. Amikor a férje, Robert (Herbert Marshall) hazaér az ügyvédjével, Howard Joyce-szal (James Stephenson) a nő azt állítja, hogy önvédelemből kellett megölnie, mert a férfi megpróbálta megerőszakolni. Az angol közösség tagjai és a férje elhiszik a nő sztoriját, mivel nincs semmi okuk, hogy mást gondoljanak, ennek ellenére a nő ellen vádat emelnek gyilkosság vádjával. A társaság tagjai és a férje teljes mértékben támogatják Lesliet, ugyanakkor az ügyvéd egyik helyi beosztottja Ong Chi Seng (Sen Yung) a főnöke tudomására hozza, hogy létezik egy levél, amit a nő írt Hammondnak, és amiből kiderül, hogy a nő invitálta a férfit a házához azon a végzetes éjszakán. A levél eredetije a megölt férfi ázsiai származású özvegyénél (Gale Sondergaard) van, aki eladná nekik- rengeteg pénzért cserébe. Miután az ügyvéd megkérdezi Lesliet a levélről, a nő bevallja, hogy ő írta, de manipulálja és meggyőzi Joycet, hogy a gyilkosság valóban önvédelemből történt, és az ügyvéd segítségét kéri a levél visszavásárlásában. Joyce beleegyezik, bár ezzel a saját szabadságát és karrierjét kockáztatja. Meggyőzi a nő férjét a levél visszavásárlásának fontosságáról, de közben mellébeszél, és nem árulja el Robertnek annak tartalmát, sem azt, hogy az összeg felemészti az egész vagyonát. Lesliet ezután felmentik a bíróságon, majd a társaság partit rendez a tiszteletére, ahol a férj arról a tervéről beszél, hogy Szumátrán akar venni ültetvényeket. Az ügyvéd és a felesége arra kényszerül, hogy elárulják neki: erre már nem maradt pénze. A férj ezek után követeli, hogy elolvashassa a levelet...Bár A levél még a hivatalos noir korszak előtt készült, a film mégiscsak ebbe a műfajba sorolandó, főként annak nagyon noiros femme fatale és antihős karakterei, fordulatos története és árnyékos fényképezése miatt.
A film középpontjában Leslie Crosbie, egy olyan nő áll, aki minden férfit manipulálni tud maga körül. A manipulációjának jellege azonban egy kicsit különbözik a későbbi klasszikus film noirok végzet asszonyainak a mesterkedéseitől: ő nem annyira szexualitásával, mintsem inkább az ártatlanság maszkjában, a törékeny és megvédendő nő szerepében hat a férfiakra. Az álarc nemcsak Bette Davis remek játékából és a történetből jön át, hanem három dolog is szimbolizálja a filmben: a hold, a kötés, na és persze a levél. A film a telihold fényével és elhalványulásával kezdődik, amikor lelövi a szeretőjét és végződik a halálával. Az általa elkövetett gyilkosságnál telihold fénye világítja meg, ami által a néző rögtön láthatja valódi személyét: a korántsem törékeny hideg, higgadt gyilkost. Majd amikor a lövés hallatán emberek gyűlnek a nő és a holttest köré, a felhők eltakarják a holdat, jelképezve azt, hogy innentől kezdve Leslie Crosbie felvette a maszkját, amivel eltakarja valódi énjét. Ugyanakkor a film végén a hold és a felhők mozgása már ellene játszik: most már az ő gyilkosait védik. A filmben Leslie Crosbie kötöget, mégpedig sokat, ahogy az egy jó, szelíd és egy kicsit talán unalmas feleségtől elvárt. A valódi személyisége a levélből derül ki, a gyilkossági vád mellett ezért is olyan fontos számára annak visszaszerzése. Bette Davis sugárzik és mégis hideg, az érzelmeit elfojtó Leslie Crosbie szerepében, aki képes félénkségre és bájosságra a könyörtelenség, az erőszakos düh és számító manipuláció mellett (vagy azzal együtt). Különösen abban a jelenetben nagyon jó, amikor az ügyvéddel konfrontálódik, és láthatjuk, hogy egy jó színésznő hogyan játssza a rossz hazug szerepét, nem véletlenül kapta Leslie Crosbie karakteréért Bette Davis a negyedik Oscar-jelölését.A film másik legfontosabb karaktere Howard Joyce, az ügyvéd. Ő egy intelligens, alapvetően becsületes és jó szándékú ember, ugyanakkor a cselekedetei álszentségre is utalnak, és ennek köszönhető, hogy egyre inkább belebonyolódik egy nagyon rossz kompromisszumba védencével. Tisztában van ugyan e kompromisszum tisztességtelenségével, és küzd is magában ellene, de nem bizonyul elég erősnek. Tulajdonképpen ő az egyetlen férfi a filmben, aki látja a nő valódi természetét, aki előtt a leghamarabb lehull Leslie maszkja. Ez a tény azonban nem arra ösztönzi, hogy morálisan megfelelően cselekedjen, hanem ide-oda ugrál a helyes és hibás döntések valamint morális is immorális cselekedetek között. Már a film elején a gyilkosság után gyanakodni kezd a nőre, mert az nem egészen úgy viselkedik, ahogy egy törékeny nő egy ilyen sokk után viselkedne. Már csak azért sem, mert az egész tárat beleürítette az áldozatba. Ugyanakkor ő sem tudja teljesen kivonni magát a nő hatása alól, azonban a levél elolvasása után kristálytisztává válik számára Leslie valódi természete. Ez az egyetlen alkalom a filmben, amikor a nőről teljesen lehull az álarc. Ekkor jegyzi meg Joyce, hogy "Vicces, hogy olyan férfi, aki már tíz éve él egy nővel házasságban, mennyire nem tud róla semmit." James Stephenson is megérdemelten kapott Oscar-jelölést.A naiv férj szerepében Herbert Marshallt láthatjuk, aki nem is annyira naiv, mintsem inkább egy tagadásban élő férj, aki nem akar tudomást venni felesége afférjáról. Illúzióban élni mindig könnyebb, mint szembesülni a valósággal. Az, hogy a lelke mélyén sejti, hogy felesége megcsalja, és esetleg köze lehet a gyilkossághoz, abból derül ki, hogy abban a pillanatban, amikor megtudja, hogy Hammondot lelőtték, azonnal az ügyvédjét hívja, holott ekkor még nem tudja, hogy a felesége tette. Ráadásul amikor szembesülnie kell a fájdalmas valósággal a levél elolvasása után, azonnal vissza szeretne menekülni a tagadásba, mintegy fájdalomcsillapítóul, de ezt nem teheti meg, mert kérdésére ezúttal nem a várt választ kapja a film végén. Marshall, aki a pénzét már elvesztette a levélnek köszönhetően, ebben a jelenetben az előtt a választás előtt áll, hogy elveszítse a feleségét is, és akkor semmije sem marad, vagy legalább a házassága maradjon meg, még ha az nem egyéb, mint színlelés.
Hammond ázsiai feleségének és özvegyének a szerepében Gale Sondergaardot láthatjuk. Mivel a film forgatókönyvét eredetileg a cenzúra elutasította, ezért azt át kellett írni, ami több szempontból is érintette ezt a karaktert. Ő eredetileg kínai volt, és nem "eurázsiai", valamint nem feleség, hanem szerető, azonban cenzúra miatt meg kellett tenni ezeket a változtatásokat. Másrészről a film végét is átíratták, mert eredetileg Leslie Crosbie megúszta volna a gyilkosságot, büntetése az lett volna, hogy az ültetvényen kell élnie egyedül férje és szerelme nélkül abban a tudatban, hogy mindezt magának okozta. Ez azonban nem tűnt elég nagy büntetésnek a cenzúrának, ezért az Mrs. Hammond keze által sújt le Lesliere. Azé az "eurázsiai" nőé, akit Leslie Crosby, az angol hölgy annyira megvetett, ugyanis tettében a szokásos féltékenységen túl az is motiválta, hogy egy "ilyet" választott Hammond helyette.William Wyler rendező - akit karrierje során 15 Oscar-díjra jelöltek -, köztük olyan filmekért, mint a Római vakáció, vagy a Ben-Hur, nagyon maximalista volt, nála nem volt ritka, hogy egy-egy jelenetet tucatszor is felvettek. Ő azt vallotta, hogy a legjobb filmek nem lehetnek teljesen fikciók, mert a legnagyobb klasszikusoknak van valami történelmi háttere. Nagyon sok filmjének alapját klasszikus irodalmi vagy színpadi mű alkotta, és amelyeket hatalmas, mind kritikai, mind közönség sikert aratott filmekbe tudott átültetni. Bette Davis-szel több filmben is együtt dolgoztak, sőt a Jezebel forgatása alatt intim kapcsolat is kialakult köztük, aminek eredménye Davis terhessége lett, amit aztán a színésznő elvetetett. A levél forgatása alatt egyetlen (szakmai) konfliktusuk volt, mégpedig abban a jelenetben nem értettek egyet, amikor Leslie száját elhagyja az a bizonyos döntő mondat. Davis szerint ezt a brutális mondatot helyesebb a főszereplőnek elfordulva, vagy lesütött szemmel mondania, míg Wyler ragaszkodott ahhoz, hogy nézzen férje szemébe ekkor, mert Lesliet sokkal keményebb és lázadóbb karakternek akarta láttatni, mint Davis. Bár ezen nagyon összekaptak, Davis ott is hagyta a filmet, azonban a végén mégis Wyler változata valósult meg szerencsére, így A levél egyik lett a legjobb proto noir filmeknek.
