Az egyik leghíresebb filmkritikus a múlt század "vitathatatlanul legjobb politikai szatírájának" nevezte Stanley Kubrick 4 Oscar-díjra jelölt Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni c. filmjét, aminek a címét ígérem, hogy nem írom le még egyszer végig. Az AFI 2007-es legjobb filmek listájának 39. helyezettje, és harmadik a legjobb vígjátékokén, aminek az egyik híres mondata "Gentlemen, you can't fight in here! This is the war room!" pedig a 64. legjobb filmidézet. A Dr. Strangelove a hidegháborús időszak csúcspontján készült, közvetlenül a kubai rakétaválság után, amikor valóban reális esélye volt a nukleáris háborúnak. A film a szovjet-amerikai szembenállás paranoid és irracionális oldalát mutatja be, amely minden ember életét veszélyeztette. A filmet nem véletlenül tiltották be a kommunista blokk országaiban, és ami bemutatásakor az USA-ban is sok kritikát kapott hazafiatlansága miatt. Merthogy mindenki megkapja a magáét ebben a háborúellenes filmben.

Jack Ripper (Sterling Hayden), az amerikai Légierő tábornoka, az egyik bázisának parancsnoka teljesen bekattan és parancsot ad nukleáris bombákkal felszerelt B-52-es nehézbombázóinak a Szovjetunió megtámadására. Arra gyanakszik, hogy a komcsik flourral szennyezik a vizet, hogy megmérgezzék az amerikaiak "drága testnedveit", aminek véget kell, hogy vessen. Az amerikai elnök Merkin Muffley (Peter Sellers) összehívja a válságstábot a Háborús Terembe, ahol megtudja egyik tábornokától, a mindig kissé hangos és kissé bunkó Buck Turgidsontól (George C. Scott), hogy a szigorú biztonsági rendszer miatt még az elnök sem tudja visszahívni a repülőgépeket. Az elnöknek nem marad más választása, minthogy a szovjet nagykövettel Alexei de Sadeskivel (Peter Bull) együtt felhívja a szovjet párt főtitkárt Dimitrij Kiszovot, és elmagyarázza neki a szituációt. Ezután kiderül, hogy a szovjeteknek van egy titkos fegyverük, a Doomsday Machine (Végítélet Fegyvere), ami automatikusan működésbe lép, ha a Szovjetuniót nukleáris támadás éri, és elpusztítja az egész élővilágot, növényektől az állatokon át az emberig. A gépezetet az elrettentés miatt direkt úgy tervezték meg, hogy ember ne tudjon a működésébe avatkozni. Közben a lezárt bázison állomásozó brit ezredesnek, Lionel Mandrakenek (Peter Sellers) sikerül megszereznie a biztonsági kódot, amivel az elnök vissza tudja hívni a legtöbb gépet, a többit pedig az oroszok lövik le. Egy bombázó azonban ha sérülten is, de elszántan tart célja felé. Közben az elnök behívatja tudományos tanácsadóját, az ex-náci tudós Dr. Strangelove-ot (Peter Sellers), hogy tájékozódjon az emberiség jövőjéről arra az esetre, ha az utolsó repülő eléri célját és ledobja a bombát...A Dr. Strangelove korának messze legprovokatívabb amerikai politikai szatírája volt, ami a mai napig briliáns és aktuális. A film elkészítését nagyban inspirálta az 1962-es kubai rakétaválság. Tényleg csak nagy vonalakban erről a fiatalabbak számára: a szovjetek közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat telepítettek Kubába, amit az amerikaiak felfedeztek. Ezután megindult a politikai huzakodás, ami alatt a nukleáris háború lehetősége nagyon is reálissá vált. A végén az oroszok visszavonták Kubából a nukleáris tölteteket, az amerikaiak pedig Törökországból, és így a világ előtt döntetlenre játszották le a dolgot, de a színfalak mögött mind Hruscsov, mind Kennedy komoly presztízs veszteséget könyvelhetett el. Mindenesetre Amerikában ebben az időszakban naponta tartottak gyakorlatokat civileknek, és tetőfokára hágott mind a jogos, mind a paranoid jellegű félelem is. (A Szovjetunió és egyéb kommunista országok agresszív paranoiáját meg ugye jól ismerjük.)

Egy-két évvel később készítette el Kubrick ezt a filmet, aminek főbb üzenetei a mai napig is érvényesek, függetlenül attól, hogy a hidegháborúnak vége. Többek között olyan kérdéseket vet fel, hogy mi történhet akkor az emberiséggel, ha elmebetegek és/vagy idióták kezében akkora hatalom összpontosul, mint amilyet a filmben láthatunk, és ami az atombomba feltalálása óta valós fenyegetés. A film bemutatja az apokaliptikus háborús őrületet, és azt is nagyon erősen érzékelteti, hogy mindezt a férfi nemnek köszönheti a világ. Ezen üzenetei miatt aktuális a mai napig is, ugyanis minden generációnak ugyanezekkel a problémákkal kell szembesülnie majdhogynem függetlenül a társadalmi, politikai rendszerektől.Az is látható ugyanakkor, hogy a hadigépezetek leggyengébb és ezáltal legveszélyesebb láncszeme az ember. Nem a technikai fejlődés az antihumánus, hanem az emberi faj, ami a filmben egyébként leszűkül a férfi nemre. Persze tovább lehet vinni a gondolatmenetet azzal, hogy ugyanaz az idióta sokkal veszélyesebb egy nukleáris bombával a kezében, mint egy bunkósbottal, de alapjában véve az idióta a veszélyes, és nem a bunkós bot vagy a bomba.Mindenesetre Kubrick nagyon jól ráérzett, hogy ennek a félelmetes témának a hatásos bemutatására a szatíra és a fekete humor a legalkalmasabb, hiszen jellemző az emberre, hogy a válságos helyzeteket, vagy akár diktatúrákat legkönnyebben a humor segítségével vészeli át.

A film forgatókönyvét Terry Southern írta Peter George Red Alert c. regényéből, amit a filmből már nem igazán lehet felismerni, már csak azért is, mert a filmszatírával ellentétben a regény halálosan komoly. Southern egyébként nagyon jó munkát végzett a regény átalakításával, és remek dialógusokat tett hozzá, némelyiket nagyon sajátos nyelvezetben. A film majdnem minden mondata idézhető és vicces, ami egyes esetekben emlékeztet a 22-es csapdának logikájára. A nukleáris fegyvereket tároló légibázison, miközben amerikai katonák lövik egymást, több helyen is látható "Peace is our buisiness" azaz " A békért dolgozunk", aminek a kommunista megfelelője a "békeharc" volt. Amikor az amerikai elnök megkérdezi a szovjet nagykövetet, hogy miért csináltak olyan szörnyű fegyvert, mint a Végítélet Gépezete, akkor ezt azzal indokolja, hogy nem győzték anyagiakkal a "fegyverkezési, az űrkutatási és a békeversenyt". Ironikus módon a Szovjetunió és a kommunizmus bukását tényleg ez okozta 25 évvel később. A film humora - a dialógusokon túl - abból az alapvető szatíra szabályból fakad, hogy az az igazán vicces, amikor valaki nagyon komoly akar lenni. Dr. Strangelove szereplői nagyon komolyak. Halálosan komolyak.Viccességéhez nagyban hozzájárulnak a karikatúraszerű karakterek és a színészek, akik remek mimikával és testbeszéddel kommunikálnak a jobbnál-jobb szövegek mellett. Dr. Strangelove legnagyobb erőssége azonban az, hogy korszakának legfélelmetesebb és legkomolyabb témáját úgy tudja szatirikusan, abszurdan és viccesen ábrázolni, hogy eszméletlen jól szórakozunk rajta, ugyanakkor a problémát egyáltalán nem bagatellizálja el a humorral, sőt. Minden abszurditás mellett is érezzük/tudjuk, hogy ez (volt) a realitás.

A film nagyjából valós időben játszódik három fő helyszínen: a Légierő lezárt bázisán, a Háborús Teremben, és a megszökött B-52-es bombázó fedélzetén. Az operatőr Gilbert Taylor volt, aki remek fekete-fehér képeket produkált nekünk, ami klasszikus kinézetűvé teszi a filmet. A jelenetek egy részét nagyon furcsa (és vicces) kameraállásokból vették fel, ami nagyban hozzájárul az abszurd atmoszféra megteremtéséhez.

A filmben nagyon sok szimbolikus dolog található, ami talán a karakterek neveinél a legfeltűnőbb. Kubrick a nevek jelentéseivel, a szóhasználattal és egyes jelenetek szexuális töltetével szimbolizálja a maszkulinitás és a háborús pusztítás közötti hasonlóságot és összefüggést, ami a film egyik legfontosabb mondanivalója. Több helyen is előfordulnak olyan jellegű szavak, mint például a "penetration / behatolás", amit itt annak katonai értelmében használnak, és aminek a szexuális értelmét gondolom nem kell megmagyarázni. A legelső jelenetben, amikor még a feliratokat látjuk, a "Try a Little Tenderness" "Próbáld egy kicsit gyengédebben" c. dalt hallhatjuk, miközben egy tanker repülő csöve éppen behatol egy B-52-be, hogy megtankolja, vagyis adjon neki egy adagot az "értékes folyadékából".Jack Ripper tábornok, akinek neve Hasfelmetsző Jack - ő ugye egy szexuális frusztráltságban szenvedő sorozatgyilkos volt, aki nőket ölt - amerikai megfelelője. Ripper állandóan szivarját dédelgeti és szívja, miközben kiadja a nukleáris csapás parancsot. Ezután arról a meggyőződéséről beszél, hogy "természetes testnedveink tisztaságát és lényegét" próbálják a kommunisták megmérgezni. A szivar, a nukleáris csapás és az "értékes testnedve" iránti aggódása az ő karakterének legjellemzőbb hármas összefonódása, ami a férfi maszturbációt szimbolizálja.

Buck Turgidson tábornok is erős szexualitással rendelkezik. Amikor a telefonhívást kapja a háborús szituációról, éppen titkárnőjével - aki az egyetlen női karakter a filmben - van az ágyban. Ő az alfa hím, aki megszerezte az egyetlen elérhető nőt. Ráadásul a keresztneve Buck, vagyis bak, hím, míg a Turgid duzzadtat jelent, vagyis az ő neve Duzzadt Hím.

Major T.J. "King" Kong neve szerintem mindenkinek ismerős, ő a gigantikus méretű majom, akinek nyilván mindene hatalmas. Az ő esetében ezt az atombomba szimbolizálja, amin ül, hasonlóan azokhoz, akik felülnek egy tank csövére. Amikor a repülőgépes jeleneteket látjuk vele, mindig a When Johnny Comes Marching Home c. hazafias dal szól.A szovjet nagykövet, Ambassador de Sadesky nevét sem kell túlzottan magyarázni, neve de Sade márki nevéből jön, aki a szexualitásnak az egyik perverz formáját, a szadizmust preferálta, ami világos célzás az agresszív és kegyetlen kommunista rendszer ilyen jellegű perverzségére. Ő még akkor is kormányának kémkedik, amikor már elpusztult a föld.

Dr. Strangelove egy ex-náci tudós, akinek eredeti neve Merkwürdigliebe, ami ugyanazt jelenti németül, mint angolul: furcsa szerelem, ami a náci, amúgy nagyon maszkulin ideológia perverzségére utal. 

Dmitrij Kissovot, a szovjet pártfőtitkárt Hruscsovról mintázták, és annak ellenére, hogy fizikailag nem jelenik meg a filmben, sok mindent megtudunk róla is. Ő a legnagyobb válság közepette is részeg és éppen bulit tart (valószínűleg nőkkel szórakozik) a dácsájában.

Ezek a karakterek mindannyian a maszkulinitást, és a férfi nemet szimbolizálják, és gondolom a leírtak alapján már sejthető, hogy ők a legidiótábbak a filmben. Két további férfi szereplő is van, akik a fentiektől eltérően feminim jellegű karakterek. Mindannyiuk közül ők a legjózanabbak, és egyben ők ketten ellenzik csak a nukleáris háborút.Az amerikai elnök neve Merkin Muffley, és mind a két szó a női nemi szervre utal. A merkin női fanszőrzetet jelent, a Muffley pedig magyarul is hasonló, sőt annak szlenges értelme is: muff, vagyis p@na. Ezt a karaktert - bár ezt soha nem mondták ki, főleg nem halála után, ami miatt el is halasztották a film bemutatóját -, Kennedyről mintázták. Őt a kubai rakétaválság után érték olyan kritikák, hogy azért fajult el a helyzet a szovjetekkel, mert az elején túl puhányan lépett fel. Vagyis, nem keményen és férfiasan, hanem puhán és nőiesen, mint amilyen a muff. Az egész hidegháborús helyzet elfajulását, vagyis a konkrét háborút az úgynevezett "erőn alapuló egyensúly" akadályozta meg, amikor mind a két fél közel azonos erővel rendelkezett, amely szabályt Kennedy a válság elején nem igazán értett meg, és emiatt lett reális veszélye a nukleáris háborúnak. (Az egyik teória szerint ezért a puhaságáért kellett meghalnia, mert a háttér hatalom nem látta biztosítottnak vele ezt az erőegyensúlyt.)

A másik feminim karakter az angol ezredes Lionel Mandrake. Lionel oroszlánt jelent, a Mandrake pedig mandragórát vagy nadragulyát, ami olyan növény, amit lázcsillapítónak, de akár hallucinációk gyógyítására is felhasználtak, továbbá az a hiedelem is párosult ehhez a növényhez, hogy főzete növeli a nők termékenységét. A neve így (Termékeny) Oroszlán Szelídítő. Ugye ő az, aki a bekattant tábornokot próbálja jobb belátásra bírni.

Ez a két karakter ellenzi és próbálja a nukleáris csapást megakadályozni. Kubrick azt akarta, hogy a közönség realizálja azt, hogy az egész hidegháború egyfajta "kinek van nagyobb" típusú "férfias" versengés, ami egyben nagyon röhejes minden épeszű ember számára.De a legjobb az, ahogy a film végén az egymást és mindenki mást is elpusztító ellenségek, a kommunista Szovjetunió nagykövete és az amerikai elnök a cowboy mentalitású tábornokokkal karöltve megtalálják a közös pontot és az egyetértést. Ez az összekötő kapocs pedig nem más, mint Dr Strangelove ex-náci tudós, aki kifejti teóriáját a túlélés egyetlen lehetőségéről, ami persze továbbviszi majd a férfiak kiváltságait az apokaliptikus jövőbe is. A terv az, hogy föld alá kell költözni, elhagyott bányákba, ahol egyfajta háremeket alakítanak ki a túlélőkből. A legfontosabb szempont, hogy be kell tartani a 10:1 nő : férfi arányt. (Ehhez hasonló teóriáik voltak a náciknak is a háború időszakában.) Ezáltal a nők feladata ugyanaz marad, mint manapság: szülni, szülni és szülni, hogy gyorsan újra be lehessen népesíteni a bolygót. Dr. Strangelove számításai szerint ez száz év alatt be is következhet, amire a sugárzás hatása is elmúlik.

Már a fentiekből is látszik, hogy minden karakter egyszerű és világos karikatúra. Hiperaktív, kemény és nem túl széles látókörű tábornokok, a hazafias bombázótiszt, aki meghozza az áldozatot a hazájáért, az állandóan mogorva (és kémkedő) kommunista szovjet, akiket az puhány elnök erőtlenül próbál ellensúlyozni. Alapvetően egy dimenziós karakterek, de ebbe az abszurd humorú szatírába ez illik. A színészek elképesztően briliáns alakításokat tettek le az asztalra. Peter Sellers ugye három karaktert is játszott - remekül - , akit Oscar-díjra is jelöltek, azonban a showt George C. Scott lopja el szerintem. Már csak miatta is érdemes ezt a filmet megnézni. Úgyhogy akkor vele is kezdem:A Buck Turgidson tábornok szerepében George C. Scottot láthatjuk, aki rendezői utasításra túljátszotta a szerepét, mégpedig olyan mértékben, amit már nem is érzett jónak. Emiatt nagyon sok összetűzése volt a rendezővel, de a végeredményt látva később elismerte, hogy Kubricknak volt igaza. Általában a rendezői utasítás az szokott lenni a színészek számára, hogy minél közelebbi a felvétel, annál inkább alul kell játszani a szerepet, mert ellenkező esetben ripacsság és mesterkéltség lesz a végeredmény. Kubrick szakított ezzel a módszerrel ennél a karakternél, aminek eredménye Scott állandó grimaszolása, pofa vágása, rágógumi rágása, szemöldök felhúzása, arc rángatózása, gúnyos mosolyai, hiperaktív mozdulatai és ezer más dolog. És nem lett ripacs, nem lett mesterkélt, hanem eszméletlenül vicces, akiről kiderült, hogy elképesztő komikusi képességekkel rendelkezik. Ő mindig hangos, de ha esetleg nem beszél, akkor is állandóan valamilyen hangot ad ki magából, szükségtelenül inzultál embereket, minden kifecseg, dicsekszik.Számtalan remek mondata és jelenete van, az egyik legjobb a sok közül, amikor irigyli a a szovjetek Végítélet Gépezetét: "Bárcsak nekünk is lenne egy ilyenünk!" 

Peter Sellers Muffley elnök szerepében, amolyan mindennapi átlag embernek tűnik, akinek nincs túl sok karizmája. Szándékai pozitívak, próbálja menteni a helyzete, de puha és erőtlen, aki megpróbálja ugyan az irányítást kézben tartani, de az kicsúszik a kezéből.Lionel Mandrake ezredes szerepében egy tipikus angol sznobot játszik, aki a legnagyobb veszedelem közepette is meg tudja sztoikus nyugalmát őrizni, és udvariasan eltársalog. Az egyik legjobb jelenete, amikor hallgatja a bekattant Ripper tábornok elmebeteg paranoid elméleteit, miközben arcán nagyon rövid idő alatt mindenféle érzelem átfut: először nem tudja, hogy mi a helyzet a másikkal, és kicsit unottan, de udvariasan kezdi hallgatni, majd láthatjuk arcán a döbbenet, a hitetlenkedést, a félelmet, majd a dühöt. A három karaktere közül talán ez a legkevésbé látványos, de remekül megoldja ezt is.  

Dr. Stranglove ex-náci szerepét szinte bohózatszerűen alakítja. A tudós most már az amerikaiaknak dolgozik, azonban állandó harcban áll a jobb kezével. A 2. vh. után számtalan német tudós ment Amerikába, ahol a V-2 rakéta alapján elindították az amerikaiak űrprogramját. Ők jelennek meg ebben a karakterben. Kerekesszékben ül, impotens, idegesen pöfékeli a cigarettáját és jobb keze műkéz, amin fekete bőrkesztyűt hord. Dr. Strangelove próbál alkalmazkodni új környezetéhez, és elhagyni régi rossz szokásait, azonban néha így is Mein Führer-nek szólítja az amerikai elnököt. Mechanikus műkeze néha önálló életet él, és magától heil Hitler-re lendül. Ő küzd vele, azonban a kéz néha felülkerekedik és fojtogatja a tudóst, aminek a vége az lesz, hogy az egyik ilyen küzdelme során kiesik a kerekesszékéből, amikor is csoda történik, mert feláll, és boldogan kijelenti, hogy "Mein Führer, I can walk" "Vezérem, tudok járni!" Majd a bomba felrobban. Sellers ezt a két karakterét száraz humorral adja elő, míg a harmadikat Dr. Strangelove-t, a volt náci tudóst inkább bohózatszerűen.A paranoid Jack Ripper tábornok szerepében Sterling Haydent láthatjuk, aki elmagyarázza a fluorizálós elméletét az angol tisztnek, amivel a szovjetek az amerikai életmódot akarják tönkretenni.  "A fluorizálás a leggonoszabb és legveszélyesebb kommunista terv, amivel valaha is szembekerültünk."  Arra, hogy "értékes testnedvei" mérgeződnek, a "szerelem fizikai aktusa" közben jön rá. Nyilvánvaló, hogy saját szexuális zavara miatt indítja el nukleáris bombázóit. Az, hogy elmebeteg, abból is látszik, hogy a biztonsági kódot POE-re változtatta, ami nála jelentheti a Peace On Earth-t (béke a földön), de a Purity Of Essence is (azaz a lényeg tisztasága, ami ez esetben az ondót jelenti).

T.J. King Kong őrnagy, a hős bombázó pilóta karakterét Slim Pickens játssza, akit Kubrick hozott a filmbe. Pickens színészkedés mellett cowboy rodeo sztár is volt, és akinek állítólag a rendező nem mondta meg, hogy vígjátékban játszik. Pickens hazafias beszéde a bombázóban, amikor elindulnak küldetésükre, az elnök az akció leállítása érdekében kifejtett erőfeszítéseinek az ellenpontja. Eredetileg ez lett volna Peter Sellers negyedik karaktere, de ezt lemondta, mert úgy érezte, hogy nem tudja biztosan hozni a texasi déli cowboy kiejtést.

A filmben számtalan vicces jelenet és szöveg látható, hallható. Felsorolni is nehéz ezeket, úgyhogy csak párat ízelítőül. Az Végítélet Fegyverét elrettentésül készítették el a szovjetek, aminek ugye akkor van értelme, ha az ellenség tud róla. Jellemző a kommunista rezsim paranoiájára, hogy ezt is titokban tartották, és csak a következő pártkongresszuson akarták bejelenteni:

"Of Course, the whole point of a Doomsday Machine is lost, if you keep it a secret' Why didn't you tell the world, he?"  "It was to be announced at the Party Congress on Monday. As you know, the Premier loves surprises."Amikor Ripper tábornok előadja elméletét a víz mérgezéséről, utána, hogy teóriáját igazolja, megkérdezi Mandraket, hogy látott-e már komcsit vizet inni. Mire az angol tiszt bevallja, hogy valóban nem látott ilyet: 

Az oroszok alkoholizmusának fricskáját ott is folytatja a film, amikor a két elnök telefonon beszél egymással. Ez a jelenet látható a lenti videóban, ami nemcsak a film legviccesebb jelenete, de megkockáztatom, hogy az egész politikai szatíra műfajáé. Persze ahhoz, hogy valaki értékelje a jelenet szellemességét, ahhoz nem árt ismerni a kor légkörét, a kommunista rezsim működését, és persze szeretni kell ezt a műfajt. A jelenetben az amerikai elnök felhívja az orosz párt főtitkárt - akit nem látunk és nem is hallunk -, csak az amerikai reakcióiból tudjuk, hogy mit mondott Dmitrij Kissov szovjet pártfőtitkár.

Értékelés: 10/10