Az egy Oscar-díjra jelölt biopunk sci-fi napjaink egyik legnépszerűbb és legellentmondásosabb témájával az emberi genetika tökéletesítésével foglalkozik. A Gattaca ezzel együtt számos társadalmi és szociológiai témát és problémát is érint a filmben látható disztópikus társadalmon keresztül, ahol az emberiség az eugenika által szinte kasztokba osztva él. Az egyén sikerességét nem a szerencséje, a tehetsége vagy képességei döntik el, hanem a genetikája.

Vincent Freeman (Ethan Hawke) egyike azon utolsó újszülötteknek, akik természetes – genetikailag nem manipulált – módon születtek. Ebből kifolyólag öröklött betegségei - rövidlátás és szívproblémák - miatt esélye sincs arra, hogy megvalósítsa gyerekkori álmát és űrhajós legyen. Ebben a társadalomban nincs nemi, faji vagy vallási előítélet, ugyanis ezek helyét átvette a genetikai diszkrimináció. Csak a genetikailag tiszta, úgynevezett Validoknak van esélye arra, hogy igazi karriert építsen, ellentétben az Invalidokkal, azaz a genetikailag nem manipulált emberekkel, akik a társadalom legalsó rétegét képezik. Vincent azonban nem adja fel álmait, ezért felveszi Jerome (Jude Law), egy tolókocsiban élő Valid identitását és sikerül bekerülnie a a Gattaca Aerospace Corporation egyik űrprogramjába. Vincentnek nap, mint nap meg kell felelnie az állandó genetikai ellenőrzéseknek, amelyekhez Jerome haját, bőrét, vérét, vizeletét használja. Mindennap órákat tölt azzal, hogy ezekre a vizsgálatokra felkészítse magát, és elkerülje a lebukást. Helyzete tovább nehezül, amikor gyilkosság történik az intézetben, és a helyszínen megtalálják egyik valódi szempilláját. A gyanú természetesen rögtön Vincentre terelődik, azonban a rendőrségnek nem könnyű beazonosítania az Invalidot a Validok világában...Habár a génmanipuláció már évtizedek óta velünk él, azonban a filmek többsége kerülte ezt a témát, annak megosztó és ellentmondásos volta miatt. Azon filmek, amelyek mégis foglalkoztak a génmanipulációval, általában leegyszerűsítve tálalták, amelyek végeredménye általában az lett, hogy az őrült tudósok és/vagy pénzéhes kalandorok ördögi kísérletei elhozzák majd az emberiség végzetét. A Gattaca ennél intelligensebben közelíti meg a témát, és vizsgálja ennek lehetséges társadalmi hatásait is. Leegyszerűsítve felfogható egyfajta orwelli világba oltott Jurassic Parknak, ami ezáltal az egyik legprovokatívabb hollywoodi science fiction filmmé vált, némi neo-noir beütéssel.

Andrew Niccol rendező filmjében az emberek jövőbeli életét és sikerességét már nem az határozza meg, hogy hova született, mit és mennyit tanult, milyen tehetséggel rendelkezik, mennyi energiát fektet az életbe, hanem csakis és kizárólag az, hogy milyen a genetikája. Egy olyan dolog, amit az egyén nem tud kontrollálni. Mivel minden szülő a lehető legjobb életet szeretné gyerekének, ezért egy idő után mindenki a genetikailag manipulált születés mellett dönt, annak érdekében, hogy gyereküknek ne legyenek vele született betegségei, és legfőképpen azért, hogy ebben a genetikailag tiszta társadalomban minden esélyt és lehetőséget megkapjon a sikeres és teljes életre. A plasztikai műtétek helyét átveszi a genetikailag manipulált születés, amiből senki nem akar kimaradni, mert akkor ledolgozhatatlan hátrányok érik majd a gyerekét a társadalomban. A Validok, a genetikailag tiszta emberek képezik a társadalom felső rétegeit, akik tovább élnek, egészségesebbek,jobban néznek ki és sikeresebbek. Az Invalidok, akiket „God-childrennek”, azaz isten gyermekeinek is neveznek, pedig semmilyen esélyt nem kapnak arra, hogy megvalósítsák önmagukat és álmaikat.Ebben a világban nem a mexikóiak vagy a kelet-európaiak a takarítók, hanem az Invalidok. Az állásinterjú eredményét nem befolyásolja az etnikumod, a nemed, a vallásod, hanem csak az, hogy tiszta-e a génállományod, vagy sem. Ebben a világban az állásinterjú ugyanis csak egy vértesztből áll. Az emberek párkapcsolati választásait sem befolyásolják a hagyományos előítéletek, mert az ismerkedés és végső döntés meghozatala egy hajszálcseréből áll. Na nem azért, mert ebben a jövőben visszatérne az emberiség a klasszikus romantikához, hanem mert úgy gondolják, hogy a hajszál genetikai elemzése után mindenki meg tudja hozni a helyes döntést arról, hogy ki lesz a tökéletes párja. Ez már önmagában előrevetíti az Invalidok kipusztulását, hiszen szaporodásra csak a Validoknak van esélye. Ez a genetikai tisztaság egyben a társadalom tisztaságát is jelenti, hiszen ha az egyén genetikailag tiszta és tökéletes, akkor elviekben az általuk alkotott társadalomnak is tisztának és tökéletesnek kell lennie. Ha bármilyen mocskos dolog, probléma – mint például egy gyilkosság – felmerül, azért nyilván egy genetikailag piszkos egyén a felelős ebben a tiszta társadalomban.

A film eredeti címe A nyolcadik napon lett volna, később azonban a Gattacara változtatták, ami a DNS-t alkotó négy nukleotid kezdőbetűiből álló szójáték (adenin, citozin, guanin, timin). A nyolcadik napon pedig a természet rendjébe való emberi beavatkozást szimbolizálta volna. Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken megpihent, a nyolcadikon pedig az emberiség egy új fajt alkotott.A film remek forgatókönyvét is a rendező Andrew Niccol írta, ami kiválóan van felépítve, mert nemcsak megtartani, de fokoznia is tudja a feszültséget. Ebben a science fictionben, ami egy kicsit egy detektív történet is, először Vincent állandó, mindennapi küzdelmét látjuk, hogy elkerülje a lebukást. Akármelyik pillanatban vége szakadhat karrierjének egy véletlenül elhullajtott hajszálnak, szempillának, bőrdarabnak köszönhetően. Órákat tölt tisztálkodással, ami nem csak egy gyors zuhanyzást jelent nála, hanem egész testfelületének alapos lecsutakolását, lekefélését, hogy az esetlegesen kihulló árulkodó jeleket eltávolítsa magáról, majd ezután előkészítse testét a másnapi ellenőrzésekre. Munkahelyén állandóan porszívózza a környezetét, a számítógépét, billentyűzetét, telefonját, hogy még véletlenül se maradjon utána alantas származását eláruló nyom. Az Invalid Vincent fél élete a tisztálkodásról és takarításról szól ebben a tiszta társadalomban, hogy be tudjon simulni környezetébe, ahol az emberek ezen a tisztuláson már születésük előtt keresztülmentek. Gattaca társadalmának látszólagos tisztasága abból is fakad, hogy a piszkot a szőnyeg alá söprik, úgy ahogy Vincent porszívozza a saját tisztátalanságát. Nincs olyan társadalom, ami elérhetné a tökéletesség állapotát: régi problémák megoldódhatnak, helyükre azonban újabbak érkeznek.

A film a tudományos-fantasztikus vonal mellett egy kicsit krimiként is működik, ugyanis történik egy gyilkosság, ami további növeli Vincenten (na és persze a nézőkön is) a nyomást. A hely hirtelen tele lesz nyomozókkal, akik próbálják beazonosítani egy elhullajtott szempillán keresztül az Invalidot, aki nem tartózkodhatna egy olyan helyen, ahova csak Validok juthatnak be. Ő az egyetlen gyanúsított, fel sem merül a nyomozókban, hogy egy Valid piszkíthatta be a tiszta környezetet egy gyilkossággal. Vincentnek most már ebben a fokozottan ellenőrzött környezetben kell a hamis személyazonosságát fenntartania.Vincent szívbetegsége mellett rövidlátó is. A rövidlátó ember nem látja tisztán a távolabb lévő dolgokat, csak a közelében lévőkre tud fókuszálni, ami egyben Vincent motivációjának szimbóluma is. Vincentet ugyanis egyetlen dolog érdekli, az ami a legközelebb áll hozzá: hogy megvalósítsa saját álmát és eljusson az űrbe. Ugyanakkor a környezetében lévő, nála genetikailag magasabb rendű Valid emberek a tökéletes szemük ellenére sokkal vaksibbak nála, ugyanis nem látják, Vincent valódi énjét. Ez többrétegű vakság részükről. Egyrészről nem látják a tehetséges, erős akarattal, és álmaiért keményen küzdő embert benne, másrészről pedig nem látják Invalidságát sem. Hogyan is láthatnák, hiszen ugyanolyan jóképű és intelligens, mint ők.

A Gattaca noir eszközöket is használ, többek között flashbacket, narrációt, na és kalapos detektíveket. Azonban a Gattaca korántsem annyira sötét és pesszimisztikus, mint általában a noirok, ugyanis még ebben a mérnöki módon, racionális alapon megtervezett világban sem veszik ki az emberi szellem, lelkierő, kreativitás, na és persze a szerelem sem. A filmben több Valid ember is felismeri végül Vincent valódi személyiségét, és nem az alantas, csak takarításra jó Invalidot látják benne. Ide tartozik Irene, aki végül már nem akar hajszálat cserélni, mert rájön, hogy az érzelmi tisztaság jelenti a valódi tisztaságot, és nem a tökéletes gének. Jerome, a nagyképű Valid is rájön, hogy a magasabbrendűség és a siker nem a genetikán alapul, és Dr. Lamarról is kiderül, hogy végig tisztában volt Vincent valódi személyazonosságával. Ezek után az űrutazását megkezdő Vincent szinte sajnálja, hogy elmegy innen.A film látványvilága viszont kifejezetten noiros, és nagyon látványos annak ellenére, hogy nem használtak CGI-t. Slawomir Idziak operatőr előszeretettel használ különböző filtereket, amelyek miatt remek színeket kapunk. A letisztult képek is erősítik a film mondanivalóját, és remek atmoszféráját. Ehhez nagyban hozzájárul Jan Roelfs és Nancy Nye, a film művészeti vezetői, akiket Oscarra jelöltek a Gattacaért.

Illeszkedve ahhoz a környezethez, amiben minden és mindenki megtervezett, a karakterek cselekedetei is hidegek és kiszámítottak. A film két legfontosabb karaktere Vincent és Jerome, akik egymást kontrasztjai a filmben. Hasonló szembenállás látható Vincent gyerekkorában is közte, és a már genetikai manipulációval született öccse között.

Vincent nem fogadja el a születésekor a rá kiszabott sorsot. Már gyerekként sem tette ezt, amikor genetikailag tökéletes öccsével, Antonnal állandóan versenyt úszott. Erejét abból is meríti felnőttkorában, hogy egyszer sikerült legyőznie Antont, így el tudja hinni magáról, hogy lehet győztes, annak ellenére, hogy mindenki ennek ellenkezőjét sulykolja belé. Később Antont azzal vádolja – joggal - , hogy az csak akkor érzi magát győztesnek, ha őt elbukni látja, ugyanis Anton mintha a testvére bukásával és nem az általa elértekkel próbálja igazolni Valid életét. Álmai megvalósításának nem csak minden energiáját, cselekedetét és gondolatát szenteli, de még fájdalmas műtéteket is elvisel ezért, hogy terve sikerülhessen. Ethan Hawke nagyon jó volt az egész életét egy dologra feltevő Vincentként. Akkor is meggyőző volt, amikor kócosan, szemüvegesen és megalázottan takarított, miközben folyamatosan álmodozott, és akkor is amikor jóképűen és öltönyben játszotta a kiválasztottat, miközben állandóan azon idegeskedett, hogy mikor bukik le.Talán még nála is jobb volt azonban Jude Law Jerome, az alkoholista és tolószékes Valid szerepében. Jerome öngyilkos akart lenni, amikor egy úszóversenyen – amire nem készült fel eléggé – második lett. Öngyilkossága azonban nem sikerült, azonban ebből kifolyólag egy életre tolószékbe kényszerült. Jeromet tökéletes genetikája elkényelmesítette, és azt gondolta, hogy az önmagában elég a győzelemre. Tökéletes kontrasztja Vincentnek, akinek a túlélés és a siker érdekében folyamatosan tenni, gondolkodnia, edzenie, készülnie kell. Jerome minden tökéletes génje ellenére gyenge, gőgös, ebből kifolyólag nagyon sérülékeny ember, szemben a hatalmas lelkierővel rendelkező Invalid Vincenttel. Jerome tisztasága csak látszólagos, gyengesége mellett a dohányzása és alkoholizmusa is ezt szimbolizálja, hiszen mindkét dologgal mérgezi magát az ember. (Vincent dohányzása azért nem feltűnő, mert az ő genetikája amúgy sem tiszta.) Jude Law nagyszerű volt az öngyűlölő, keserű és közönyös Jerome karakterében.

Irene szerepében Uma Thurman nem igazán tesz nagy benyomást a nézőre, és annak ellenére nincs túl nagy szikrázás közte és Ethan Hawke között, hogy a film után valóban összeházasodtak.

Andrew Niccol ausztrál író, rendező film debütálása remekül sikerült, amit ráadásul olyan remek filmek követtek, mint a Lord of War vagy a The Truman Show. A Gattaca egy nagyon stílusos, érdekes és többrétegű film lett, aminek témájából szerintem a mai napig nem tudtak jobb filmet készíteni.

Értékelés: 10/10

Vincent és Jerome találkoznak és Vincent felveszi a másik személyazonosságát: