A mára már kulturális ikonná vált Alfred Hitchcock (1899-1980) angol rendező és producer, aki a pszichológiai és suspense thriller filmjeiről és az azokban alkalmazott újító tevékenysége miatt a "The Master of Suspense", a  Feszültség Mestere nevet kapta. Filmjei számtalan Oscar-jelölést szereztek, őt magát ötször jelölték a legjobb rendezői díjra (Psycho, Rear Window, Spellbound, Lifeboat, Rebecca), azonban soha nem kapta meg. Az AFI 2007-es legjobb filmek listáján 4 filmje is megtalálható (9. Vertigo, 14. Psycho, 48. Rear window, 55. North by Northwest). A filmjeiről íródott posztok linkjei itt elérhetőek.

A film noir műfaja híres a filmek nyakatekert - flashbackek és narráció általi - történet elbeszéléséről. Ezek között is a The Locket c. noir dráma viszi el a pálmát, amelyben háromszoros mélységű flashbacken és három narrátoron keresztül bontakozik ki a történet kronológiailag visszafelé haladva a múltba. A visszapillantás visszapillantásának a visszapillantásában érünk a történet elejére két férfi és egy női főszereplő narrációjában, majd visszaugrunk a jelenbe, ahol befejeződik. A bonyolultnak hangzó szerkezet ellenére a film teljesen érthető és követhető. A The Locket azonban nemcsak szerkezetéről híres, hanem a korszak egyik legjobb freudi pszichológiai noir dráma egy traumatizált nőről, akinek gyerekkorában szerzett pszichikai sérülése meghatározza felnőttkori viselkedését, ami nemcsak a saját végzetét hozza el, de a körülötte levőkét is.

A Halálkanyar egy szatirikus neo-noir  black comedy thriller, ami Oliver Stone azon ritka filmjei közé tartozik, amiben nincs politikai vagy társadalmi téma. A film nagyszerű stábbal és remek színészek közreműködésével készült, aminek műfaji sokszínűségéhez hasonlóan Stone több híres rendező stílusjegyeit (vagy azok paródiáit?) is megpróbálta belegyúrni a filmbe, ami ennek eredményeképpen nagyon eklektikusra sikerült.

Ez a mystery film noir volt a 3. a négy közös Humphrey Bogart - Lauren Bacall film sorában. A film érdekessége, hogy az első fél órát Humphrey Bogart karakterének a szemszögéből látjuk, mint egy first person shooter játékot, majd a plasztikai műtét miatt a következő fél órában az arca be van kötve, ezért ő teljes egészében csak a film harmadik harmadában látható. 

A hírnév szárnyán egy angol nyelvű holland comedy dráma Colin Firth és Peter O'Toole főszereplésével, ami többek közt a hírnév értéktelen és mulandó természetéről, valamint arról szól, hogy valójában mennyire kevéssé járul hozzá az értékes és értelmes élethez. Nagyon intelligens, vicces és cinikus film kiváló színészekkel.

Hivatalos jelentés szerint Thomas H. Ince, a western filmek atyja 1924. november 19-én halt meg szívinfarktusban. Halálának zavaros körülményei miatt szinte azonnal pletyka indult arról, hogy gyilkosság áldozata lett. 

Billy Wilder rendezte Sabrina egy 6 Oscar-díjra jelölt romantikus komédia némi társadalmi szatírával keverve, aminek olyan színészlegendák a főszereplői, mint Humphrey Bogart, Audrey Hepburn és William Holden. A Sabrina az egyik legbájosabb romantikus komédia, egy igazi hollywoodi tündérmese, olyan, amelyek miatt az emberek anno moziba jártak, hogy két órára megfeledkezzenek a valóságról. A film hatalmas sikert aratott megjelenésének évében, aminek annak ellenére az egyik legnépszerűbb filmje lett, hogy az 1954-es év egy erős évnek számított Hollywoodban, amikor olyan filmek születtek, mint a Rear Window, a Caine Mutiny, vagy az On the Waterfront, a The Country Girl, esetleg a A Star is Born. 

Michael Curtiz rendezte ezt a 6 Oscar-díjra jelölt film noir melodrámát, ami egy tipikus rejtélyes gyilkosságról szóló krimi és egy szappanopera elemekkel rendelkező melodráma keveréke, ami az 1945-ös év egyik legnagyobb kritikai és közönség sikere volt Amerikában. A film egyik legérdekesebb eleme - ami nagyon speciális is a film noirok között - az az, hogy a manipulatív femme fatale által tönkretett ember és egyben a film főszereplője egy nő. A Mildred Pierceben szinte az összes karakter szimbolizál valamit a háború utáni USA átalakuló társadalmában. A film központi témái a szeretet, szerelem, siker, pénz, hatalom, a nő társadalmi szerepe és osztályok, és aminek a végén senki nem nyer semmit.

Ez az 1953-as nagy költségvetésű Technicolor film noir thriller volt Marilyn Monroe első színes filmje, ami meghozta számára az áttörést. Mivel azonban Monroe elsősorban szexszimbólum volt, ezért a színésznői képességeinek korlátjaival ő is, és a stúdió is tisztában volt, ezért legtöbbször vígjátékokban szerepeltették, amiben hiányosságait humorral le tudták fedni. Nem véletlenül ezek lettek a legjobb és leghíresebb filmjei. A Niagara azonban nem vígjáték, hanem egy film noir, ezért itt a humorra nem támaszkodhatott femme fatale karakterében, ezért teljes erővel a szexuális kisugárzására dolgozik, aminek eredményeképpen ebben a noirban hozza élete legszexisebb formáját Marilyn Monroe, kora szex istennője.

A 2 Oscar-díjra jelölt (legjobb mellékszereplő Billy Bob Thornton, és legjobb forgatókönyv Scott Smith) film egy nagyon izgalmas neo-noir krimi és dráma, amely egyben egy erkölcsi tanmese is a pénz romboló hatásáról, valamint arról, hogy az álmokért meg kell dolgozni, mert az bűncselekményekkel nem elérhetőek. Ez a sokszor feldolgozott mondanivaló a Szimpla ügy esetén egy jól felépített és izgalmas filmet takar nagyszerű színészekkel és Sam Raimi remek rendezésével.

Ez az Alfred Hitchcock rendezte film leginkább technikai újdonságairól volt híres, ugyanis ezt a Warner Bros.-nál kifejlesztett 3D kamerával vették fel, és ez volt Hitchcock első szélesvásznú filmje. Azonban a kora közönségét nem igazán érdekelte a 3D, valamint elég nagy volt vetítéskor a hibalehetőség, ezért a legtöbb moziban a hagyományos 2D-ben játszották. A film sok hibája ellenére jobb annál, hogy csak a technikai részei miatt emlékezzünk rá. Nem véletlenül sorolják a 48. helyre a legjobb thrillerek listáján, és még ha nem is tartozik Hitchcock legeslegjobbjai közé, azért egy közepes Hitchcock is nagyon szórakoztató tud lenni. Ráadásul első együttműködése Grace Kellyvel, aki egyben meg is nyitotta Hitchcock szőke főszereplőnő mániáját.

A Martha Ivers furcsa szerelme c. film noir melodráma amellett, hogy műfajának legjobb darabjaihoz tartozik, arról is nevezetes, hogy ez volt Kirk Douglas film debütálása. Őt régi drámaiskola társa Lauren Bacall ajánlotta a film producerének, Hal B. Wallis figyelmébe, és aki ezzel megkezdte a több, mint 60 éves filmkarrierjét. 

A lenti videókban Humphrey Bogart forgatás alatti legjobb fellelhető bakijait gyűjtöttem össze, amelyekben először a hibákat tartalmazó részletek állnak, utána pedig ugyanaz a jelenet az elkészült filmből. Bár a részletek angolul vannak, ugyanakkor a hibás részek értéséhez nem feltétlenül kell komoly angol tudás, elég ha a god damn it (az isten verje meg), need to learn some line (meg kellene tanulnom a szöveget) kifejezést ismeri az ember. Esetleg a son of a bitch-re lehet még szükség. Elképesztő, hogy hányféleképpen tudta mondani a God Damn It-et. Sajnos korántsem találtam minden filmjéből bakikat, azonban nagyon feltűnő, hogy az 1938-as  Swing your Lady forgatása alatt mennyit hibázott, és mennyire nem tudta a szöveget: látszik, hogy nagyon érdekelte ez a film, ami egyébként egy hillbilly country musical. Nem, hál' isten, ő nem énekel. Persze ez nem véletlen, ez egyike volt azoknak az idióta filmeknek, amelyekre a '30-as években filmstúdiója, a Warner Bros. kényszerítette. Ez olyannyira Humphrey Bogart nagy "kedvence" volt - a The Return of Doctor X-szel egyetemben -, hogy soha nem nyilatkozott róluk sztár korában.

Sergio Leone 1984-es olasz epikus gengszter drámája a kevésbé ismert gengszter filmek közé tartozik, ugyanakkor felveszi a versenyt műfajának legjobbjaival. Anyagilag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, aminek legfőbb oka az amerikai forgalmazása körüli hercehurca volt. A film közel négy órás, azonban az USA-ban két órásra rövidített verzióját kezdték el forgalmazni az abból fakadó félelem miatt, hogy az amerikai közönség nem tud végigülni egy ennyire hosszú filmet. Ráadásul a film nagyon fontos és kiváló struktúráját is tönkretették, lineáris történetvezetést alakítottak ki azáltal, hogy a visszapillantásos jeleneteket időrendi sorrendben mutatták be, flashbackek nélkül. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy a szó szerint megcsonkított és tönkretett film elbukott az USA-ban. A Volt egyszer egy Amerika volt Sergio Leone utolsó filmje, aki James Woods szerint megtört szívvel halt meg, miután kedvenc és dédelgetett filmjét, amit élete munkájának szánt, tönkretették Amerikában. Természetesen az elemzés a 4 órás verzióról fog szólni, aminek főszereplői a new yorki zsidó gettó szegénységéből való kitörés és felemelkedés útját a szervezett bűnözésben vélik megtalálni a '20-30-as években. Az ő életüket követhetjük nyomon tinédzser koruktól öregségükig. Már amelyikük megéli azt.

Billy Wilder rendezte ezt a 3 Oscar-díjra jelölt háborús, hadifogolytáborból szökős film noir drámát és komédiát, vagy még inkább camp moviet (a camp-et műfaji értelemben értve), ami nem egy szokványos 2. világháborúban játszódó láger film. Ennek központjában ugyanis nem a látványos akció és/vagy drámai és szentimentális jelenetek állnak, hanem a karakterek, azok kapcsolatai és motivációk. A film nem fókuszál annyira az őrök és a hadifoglyok kapcsolatára, mint a hasonló témájú filmek, hanem sokkal inkább a barakk lakóinak tábori élete érdekli. Ráadásul Billy Wilder megkockáztatta azt, ami 1953-ban, 8 évvel a 2. vh után még nagyon szokatlannak tűnt, vagy akár lehetetlennek: humort csempészett ebbe a témába. A film hatalmas sikert aratott bemutatása idején, aminek azonban a vígjáték része sajnos ma már meglehetősen elavultnak tűnik.

A Call Northside 777 egy dokumentarista stílusú film noir dráma, ami megtörtént eseményeken alapul. Két férfit 1933-ban ártatlanul ítéltek el egy bizonyos William D. Lundy nevű rendőr megölése miatt, azonban a Chicago Times újságírója, James McGuirenek 11 évvel később sikerült ártatlanságukat bebizonyítani. A filmben ezért nem meglepő módon egy újságíró nyomozását követhetjük figyelemmel, aki egy rutin melónak ígérkező interjú után fokozatosan az ügy megszállottja lesz, és addig nem nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot.

Az egyik leghíresebb filmkritikus a múlt század "vitathatatlanul legjobb politikai szatírájának" nevezte Stanley Kubrick 4 Oscar-díjra jelölt Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni c. filmjét, aminek a címét ígérem, hogy nem írom le még egyszer végig. Az AFI 2007-es legjobb filmek listájának 39. helyezettje, és harmadik a legjobb vígjátékokén, aminek az egyik híres mondata "Gentlemen, you can't fight in here! This is the war room!" pedig a 64. legjobb filmidézet. A Dr. Strangelove a hidegháborús időszak csúcspontján készült, közvetlenül a kubai rakétaválság után, amikor valóban reális esélye volt a nukleáris háborúnak. A film a szovjet-amerikai szembenállás paranoid és irracionális oldalát mutatja be, amely minden ember életét veszélyeztette. A filmet nem véletlenül tiltották be a kommunista blokk országaiban, és ami bemutatásakor az USA-ban is sok kritikát kapott hazafiatlansága miatt. Merthogy mindenki megkapja a magáét ebben a háborúellenes filmben.

1922. február 1-én otthonában meggyilkolták William Desmond Taylor népszerű amerikai némafilm színészt és rendezőt. Az ügy nagyon szövevényes és a rengeteg gyanúsított ellenére máig felderítetlen maradt.

Martin Scorsese a klasszikus film noirok és Alfred Hichtcock munkáinak nagy tisztelője volt, ami párosítás leginkább talán ebben a neo-noir pszichológiai thrillerében köszön vissza a munkái közül. A Viharsziget főszereplőjének karakterét a Laura c. klasszikus noir nyomozója inspirálta, akit Dana Andrews játszott 1944-ben. 2010-ben a Shutter Island főszereplője pedig Leonardo DiCaprio, akit az új Robert de Nironak is neveznek, mert a 2000-es években átvette Martin Sorsese kedvenc színészének pozícióját elődjétől, ugyanis a rendező 6 legutolsó filmjéből ötben ő volt a főszereplő. A Viharszigetben egy olyan nyomozót játszik, akinek egy szigeten lévő pszichiátriai intézetben történt rejtélyes eltűnési ügyet kell felderítenie.

A 4 Oscar-díjra jelölt Psycho talán Alfred Hitchcock legismertebb és legnépszerűbb filmje, amit minden slasher és pszichológia horror film ősének tartanak, és ami alapjaiban határozta meg ezeket a műfajokat. Elképesztő hatása volt a filmiparra nézve, és még felsorolni is nehéz az utókor különböző elismeréseit. 2007-ben a 14. volt a legjobb filmek listáján és első a valaha készült legjobb thrillerekéén. Főszereplője Norman Bates pedig második a legjobb villan karakterek között, híres mondata a "A boy's best friend is his mother" az 56. a filmidézetek között, Bernard Hermann zenéje pedig a 4. legjobb filmzene. A Psycho ikonikussá vált zuhanyzós jelenete a filmtörténet egyik legismertebb jelenete. A Psycho bemutatója 1960-ban hatalmas médiaeseménnyé vált, és az év legnagyobb bevételét hozó film lett, annak ellenére, hogy Hitchcockon kívül nem sokan bíztak a film sikerében, és amire még a pénzt is alig tudta összeszedni. Emiatt még a házára is jelzálogot kellett tetetnie, és ez volt alapvetően az oka, hogy a filmet fekete-fehérben kellett leforgatnia. Ez azonban azonban később tökéletesnek bizonyult, és ma már a Psychot el sem tudnánk színesben képzelni.