Time Goes By

Top 10 háborús film

2020. május 24. 11:47 - Time Goes By

platoon.jpgA háborús filmek műfajába olyan alkotások tartoznak, amelyek középpontjában valamelyik 20.-21. századi háború alatt játszódó események, és az adott háború szárazföldi, légi vagy tengeri hadviselése áll. A filmek gyakran egy-egy olyan látványos és autentikus csatajelenettel záródnak, amely bemutatja az adott háború jellemző atmoszféráját, hadviselését, felszereléseit és emberi attitűdjét. A 20. századot megelőző háborúkat bemutató alkotások már a történelmi, esetleg a kosztümös filmek kategóriájába esnek. Egyes esetekben, ha a történet fókuszában és nagy részében egy 19. századi háború hadviselése áll, akkor besorolható a háborús filmek közé.

Ezt a definíciót persze meg lehet fogalmazni szigorúbban és lazábban is, valamint más oldalról, a filmek elkészítésének célja vagy narratív felépítése felől is meg lehet közelíteni. Az egyik legjobb meghatározást Samuel Fuller rendező adta, aki szerint „a háborús filmek célja, függetlenül attól, hogy mennyire személyes a története, az, hogy a néző átérezhesse az adott háborút.” John Belton professzor pedig négy fontos narratív elemet határozott meg, amelyek nagyon jellemzőek a (hollywoodi) háborús filmekre. 1. a békebeli civil erkölcsi normák eltűnése a háborús időszakban 2. a kollektív azaz közösségi cél elsődlegessége az egyéni célokkal, motivációkkal szemben 3. rivalizálás férfiak között férfiak által alkotott csoportokban, valamint a nők marginalizálása és tárgyiasítása 4. háborúból visszatérő veteránok társadalmi beillesztése. Mindezeken túl a háborús filmek gyakori és megszokott témái közé tartozik a harc, a bátorság, a túlélés, katonák közötti bajtársiasság, önfeláldozás, a háború pusztítása, a társadalomra, az egyénre gyakorolt hatása és olyan morális kérdések, amelyeket a háború hoz felszínre, valamint a háborúellenes üzenetek átadása.

A filmtörténelemben, mint minden műfajnak, úgy a háborús filmeknek is megvan a maga evolúciója, amely nagy mértékben függött a film készítésének és megjelenésének korának politikai és társadalmi környezetétől.scene-wings-norman-z-william-wellman-sequences.jpgBár már a némafilmek korában is készültek háborús filmek, amelyek valamilyen harci cselekményt ábrázoltak vagy az amerikai polgárháborúban (pl. The Fugitive 1910) vagy az 1. világháborúban játszódó történet keretében (pl. Wings 1927 a fenti képen), azonban az igazán klasszikus és látványos háborús filmek korszaka a hangosfilmek megjelenése után, a ’30-as években kezdődtek.

Amerika ekkoriban ment át a Nagy Depressziónak nevezett gazdasági válságon, ami hatalmas szegénységet hozott rengeteg embernek, mint ahogy Európában az első világháború okozta hatalmas anyag- és emberveszteség miatti általános szegénység társadalmi elégedetlenséget is kiváltott, így nem meglepő módon a '30-as években készült, és az 1. világháborúban játszódó filmek többsége az alsó rétegek áldozathozatalát és az ehhez kapcsolódó társadalmi osztályproblémákat szándékozik bemutatni. A két legjobb ilyen típusú film az amerikai Nyugaton a helyzet változatlan (1930) és a francia Nagy ábránd (1937), amelyek a háborút úgy mutatták be, mint a felsőbb osztályok érdekeit szolgáló eseményeket.

Mivel azonban a második világháború, ha lehet, még nagyobb traumát okozott az emberiségnek, mint az első, ezért a második világháború után az első világégés a háttérbe szorult a filmkészítőknél is, így jóval kevesebb alkotás készült erről a konfliktusról. Szerencsére azért a későbbi évtizedekben is eszébe jutott pár filmesnek ez a kissé elfeledett háború, és elkészítették pl. a Path of Gloryt (1957), ami témáit és minőségét illetően is a két nagy előd nyomdokában jár. A brit-amerikai Arábia Lawrence (1962) az első vh. egyik ritkán feldolgozott szeletét, az arab nacionalisták és a Török Birodalom közti csatározásokat mutatja be közel-keleti környezetben, aminek központi témája a brit kolonizációs törekvések, illetve az ekkoriban éledező arab nacionalizmus. Szerencsére nem vagyunk modern filmek híján sem. Steven Spielberg alkotása, a 2011-es War Horse és a 2019-es 1917 is az első világháborúban játszódnak, amelyek azonban az ezekhez fűzött nagy remények ellenére sem érik el az elődök szintjét.the_longest_day.jpegA ’40-50-60-70-es években készített amerikai háborús filmek döntő többsége a 2. világháborúban játszódnak, amelyekben a bátor és önfeláldozó amerikai hősök játszották a főszerepeket, miközben a filmek a hazafiságot hirdették. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy a műfaj legtöbb amerikai filmje ebbe a csoportba tartozik.

A háború alatt rengeteg propaganda és propaganda jellegű film készült Hollywoodban támogatva a második világháborús katonai erőfeszítéseket azáltal, hogy ezekkel a filmekkel egyrészről tudatosították az amerikai nézőkben a háború szükségszerű voltát, de próbálták a fronton lévők és az otthon maradottak morálját is emelni. A filmek egy része kifejezetten propaganda dokumentum filmnek készült a hadsereg felügyelete alatt (pl. az amerikai Why We Fight sorozat Frank Capra irányításával, aminek egyik darabja volt a The Battle of Saint Pietro 1945 John Huston rendezésében). Sőt, az angolok sem maradtak le ebben a kategóriában, az egyik legjobb David Lean In Which We Serve c. 1942-es dokumentumfilmje. De természetesen ezeknél sokkal fontosabbak a háborús nagyjáték filmek, amelyek azonban a valóságban nagyon hasonló célt szolgálták, mint  az előbbiek. (pl. Sahara 1942), de propaganda céllal készült a későbbiekben a világ egyik legjobb filmjének tartott Casablanca 1942 is, még ha ez nem is esik a háborús filmek kategóriájába.

A háború után sem csökkent az ilyen típusú filmek száma, és rengeteg második világháborús, egyszerű karakterizálással rendelkező, a „jók” és a „rosszak” közötti harcról szóló, és az amerikai hősiességet erőteljes pátosszal bemutató darab készült Hollywoodban vagy angol-amerikai koprodukcióban. (pl. Sand of Iwo Jima 1949, Szárnyaló bátorság 1949, Navarone ágyúi 1961, A leghosszabb nap 1962, A halál 50 órája 1965, Piszkos tizenkettő 1967, Kémek a sasfészekben 1968, Battle of Britain 1969, Tora! Tora!Tora! 1970, Midway 1976, A sas leszállt 1976, A híd túl messze volt 1977 stb...

A koreai háborúról (1950-1953) szóló alkotások csak egy nagyon kis szeletét adják a háborús filmeknek, amelyek aztán nem is igazán lettek túl ismertek vagy klasszikusnak nevezhetőek. Az erről a háborúról szóló filmek „pechje” az volt, hogy a koreai háború két nagyobb és sokkal jelentősebb háború közé ékelődött, aminek a végén ráadásul nem lett győztes illetve vesztes fél "hirdetve", így ezzel az amerikaiak nem igazán tudtak mit kezdeni. Ezt a háborút jelenítette meg többek között a Battle Circus 1953 Humphrey Bogarttal, The Bridges at Toki-ri 1954 William Holdennel, a Pork Chop Hill 1959 pedig Gregory Peckkel a főszerepben.hamburger_hill.jpgAz amerikaik vietnámi háborúja (1965-1972) óriási hatást gyakorolt a hollywoodi háborús filmek műfajára. A vietnámi háború beköszönte egy időre esik a 60-as évekbeli amerikai baloldali új hullám előretörésével, erősödéssel, ami alapból ellenezte a kommunista terjeszkedés ellen folytatott vietnámi háborút, ezért az ebben az időszakban, de leginkább erről a háborúról készült filmek legfontosabb üzenete politikai, ideológiai indíttatású és ezért hamis és álszent háborúellenesség lett. Természetesen nincs semmi probléma a háborúellenes üzenettel, sőt teljesen természetes és helyénvaló, hiszen a háborúk minden téren és szinten hatalmas pusztítással járnak, azonban roppant álszentnek és hamisnak érződik, ha mindezek mögött humanista indíttatásúnak álcázott, de valójában politikai, ideológiai eredetű motiváció áll.

Ennek olyan – mai napig fennálló - következménye lett a hollywoodi filmgyártásra nézve, hogy megpróbálják az általuk vívott háborúkat ideológiai alapon felosztani „jó” és „rossz” háborúkra. Azt sulykolják ezekben a filmekben, hogy a második világháború "szükséges", „jó” és „hősies”, míg a vietnámi a "szükségtelen", „rossz” és „emberiségellenes” háború. Mindennek pedig nem az az oka, hogy az egyiket megnyerték, a másikat meg elvesztették, hanem elsősorban az ellenség ideológiája.

Ennek megfelelően a hollywoodi filmekben a fasizmus elleni háború csak jó lehet, ezért soha nem is készült 2. vh-ban játszódó kifejezetten háborúellenes amerikai film, míg a kommunista hódítás elleni vietnámi háború népszerűtlen volt a filmgyárban, ezért az erről szóló filmek döntő többsége erőteljes háborúellenes üzenettel rendelkezett.

Holott mindkettőben egy totalitárius diktatúra térhódítása ellen zajlott a küzdelem, csak az egyikben a nácik, a másikban a kommunisták ellen.

A '70-es évek végén és az egész '80-as évtizedben készült amerikai háborús filmek döntő többsége a vietnámi háborúról szól. Természetesen ebben a kategóriában is született számtalan mára már klasszikussá vált alkotás, mint pl. A szarvasvadász 1978, ami a veteránok háború utáni beilleszkedésről szól, és bemutatja a vietkongok kegyetlenségét is, a vietnámi háború "művészfilmje", az Apokalipszis most 1979, a realisztikusnak nevezhető Hamburger Hill 1987, a Full Metal Jacket 1987, a Jó reggelt, Vietnam! 1987, a Született július 4.-én 1989, A háború áldozatai 1989. stb. Persze ezek mellett készült pár hazafias film is, mint pl. az 1968-as The Green Berets John Wayne főszereplésével, vagy Mel Gibson 2002-es We Were Soldiers-e, amelyek visszatérnek a pátosszal teli és az amerikai hősiességet középpontba állító háborús filmekhez. És szerencsére Oliver Stone is elkészítette a legjobb filmet erről a háborúról 1985-ben, A szakasz címmel, ami egy komplex üzenetű, ugyanakkor nem ideológiai alapokon nyugvó autentikus alkotás, ami a legjobban adja vissza a vietnámi veteránok tapasztalatait és érzéseit erről a háborúról.american-sniper-6.jpgAz utóbbi 1-2 évtizedben készült amerikai háborús filmek is alapvetően ezt a leosztást folytatják. A második világháborús filmek továbbra is a szükségességről és a szövetségesek hősiességéről szól (pl. Pearl Harbor 2001, Ellenség a kapunál 2000, bár itt nem amerikai a hős, de a lényeg, hogy náci az ellenség), míg a vietnámi háborút a köztudatból és a filmgyártásból is kiszorító iraki és afganisztáni háborúról szóló filmek lettek manapság a háborúellenes üzenet legfőbb átadói (pl. Boys of Abu Ghraib 2014, Green Zone 2015), bár a közel-keleti háborúkról szóló filmek esetében érezhetően kevésbé erőteljes a háborúellenesség, mint a vietnámiról szólók esetén, hiszen Amerika még mindig nagyon fontos gazdasági, politikai, katonai érdekeltségekkel rendelkezik a térségben. Ebben a csoportban is vannak azonban olyan üdítő kivételek, ahol ideológia nem igazán nyom a latba, ugyanakkor autentikus, látványos, és viszonylag komplexebb karakterizálással rendelkező filmek, mint pl. a Hurt Lucker (2008), esetleg az American Sniper (2014), vagy az Afganisztánban játszódó Lone Survior (2013).

A modern háborús filmeknél megfigyelhető egy olyan trend, hogy megpróbálnak minél autentikusabbak lenni, ilyen például a Ryan közlegény megmentése 1994, függetlenül attól, hogy ez csak félig-meddig sikerült neki. A másik trend pedig sajnos az, hogy egyre inkább a látvány kezd el uralni mindent, ami pedig gyakran azzal jár, hogy egyben ki is üresednek ezek a filmek. pl. Dunkirk (2017), Midway (2019), 1917 (2019). 

A háborús filmeknek több alműfaja is létezik, amelyek sokszor összemosódhatnak. Az egyik ilyen a háborúellenes filmek csoportja, amely üzenet ma már annyira általános, hogy én nem is venném külön alműfajnak. A háborús komédiák, szatírák is nagyon népszerűek voltak egy időben, főleg a vietnámi háború idején, amit az is jelez, hogy az alműfaj két legjobb darabja, a Kelly hősei és a M.A.S.H. is 1970-ben készült. A fogolytáborból szökős filmek között is készült jó néhány klasszikus alkotás, mint pl. Híd a Kwai folyón 1957, a Stalag 17 1953, A nagy szökés 1963, vagy a Menekülés a győzelembe 1981. Az animációs filmek többsége hol máshol, mint Japánban készült, mint az Akira 1988, ami az atombomba ledobásról szól, vagy a Grave of the Fireflies 1988, ami a háború gyerekekre gyakorolt hatását mutatja be, ezek is nyilvánvalóan háborúellenes üzenetű alkotások. Külön kategória a veteránok beilleszkedéséről szóló filmek, aminek két legnagyobb klasszikusa az Életünk legszebb évei 1946 és a A szarvasvadász 1978. A háborús filmek érdekes csoportját alkotják a haditengerészeti és tengeralattjárós filmek, mint pl. a The Enemy Below 1957 vagy a Run Silent, Run Deep 1958, U-571 és nem utolsósorban az alműfaj legjobbika, a német Das Boot 1981. A holokausztot a középpontjukba állító filmek besorolásáról megoszlanak a vélemények, vannak akik a háborús filmek egyik alműfajának tartják, vannak akik szerint mára már önálló műfajjá váltak. Én az utóbbi véleményen vagyok, már csak azért is, mert teljesen más jellegű, hangulatú filmek, ezért ezeket most nem vettem figyelembe.  midway.jpgBár a műfajon belül az angolszász, azaz amerikai, angol, esetleg ausztrál illetve ezek koprodukciójában készült filmek a leghíresebbek, azonban minden olyan országnak, amely rendelkezik valamire való filmgyártással, megvannak a maga klasszikus alkotásai. Ezek annyiban mindenképpen hasonlítanak az amerikaiakhoz, hogy a saját oldalukat a saját szemszögükből, és nem utolsó sorban a saját hősiességüket mutatják be. Oroszország, illetve korábban a Szovjetunió is rendelkezik háborús film hagyománnyal, azonban filmjeikre az a jellemző, hogy a kommunista, illetve későbbiekben a nacionalista propagandának köszönhetően még egyoldalúbbak, mint az angolszász filmek. A szovjetek között azonban mégis érdemes megemlíteni a végtelenül hatásos 1985-ös Jöjj és láss c. háborúellenes filmet, aminek középpontjában a háborús pusztítás áll, vagy a 2015-ös orosz Harc Szevasztopolért, ami a legjobb második világháborús szovjet mesterlövésznőről szól.

A német filmgyártás is hatalmas történelemmel rendelkezik ebben a műfajban. Bár a két világháború között és alatt az ország erőteljesen militarista jellegéből kifolyólag a filmgyártásuk számos propagandisztikus filmet készített, azonban a háború után pár évtizeddel már remek alkotásokkal álltak elő pl. Vaskereszt 1977, Das Boot 1981, Stalingrad 1993, A bukás 2004 stb.), amelyek többsége szintén háborúellenes üzenettel rendelkezik.

Bár a nézők egy része a minél látványosabb csatajelenetekkel rendelkező filmeket gondolja jó háborús filmnek, azonban a műfaj legjobbjainak – bár általában rendelkeznek ilyennel –, közös jellemzője az, hogy mindegyiknek van valamilyen olyan egyedi eleme, tulajdonsága, összetevője, ami megkülönbözteti a többitől és kiemeli az átlagos háborús filmek közül. Ez az elem pedig szinte soha nem a harcászati események megjelenítése, hanem sokkal inkább a háború egy olyan aspektusának bemutatása, amit máshol addig nem láthattunk. Ilyen lehet az, hogy a háború milyen hatással van az egyénre, aki lehet katona, civil, férfi, nő, gyerek vagy bárki, és hogyan éli túl, dolgozza fel érzelmileg, intellektuálisan és pszichésen a háborús tapasztalatait. És ami a legfontosabb, egyetértve Samuel Fuller rendező megállapításával, hogy a film által a néző képes legyen átérezni az adott háborút. Azaz az autentikusságot ne csak a katonák ruháinak gombja és fegyverei jelentsék, hanem a film atmoszférája, hangulata adja vissza annak a kornak, háborúnak a hangulatát, érzetét. És természetesen mint minden egyéb jó film, úgy ez is rendelkezzen érdekes történettel, karakterekkel, kiváló színészekkel és látványos fényképezéssel.

Mivel rengeteg nagyszerű háborús film készült az idők folyamán, ezért nyilvánvalóan egy nagy rakást le kell hagyni egy tízes listáról, amit próbáltam úgy összeállítani, hogy minden fontosabb háborúról és minden korszakból kerüljön fel film, amelyek lehetőség szerint különböző üzenettel, szemponttal, mondanivalóval, fókusszal rendelkeznek. Számos nagyszerű alkotás lemaradt, de akár fel is kerülhetett volna, mint pl. A szarvasvadász 1978, a Sólyom végveszélyben 2001, vagy gyerekkorom nagy kedvence, a Halál 50 órája, és még egy tucat másik. Természetesen mint minden lista, úgy ez is szubjektív. A háborús filmek között én inkább a klasszikus megközelítésű, felépítésű, de összetett mondanivalójú, karakterizálású autentikus és realisztikus drámákat kedvelem, szatírákat, vígjátékokat nem különösebben, mivel azok sokkal kevésbé tudják átadni egy háború valódi érzetét, márpedig a lényeg ebben áll.  top10_haborus_platoon_sheen.png1. A szakasz (Platoon) 1986:

Nyolc Oscar-jelöléséből négyet megnyert Oliver Stone író és rendező saját háborús tapasztalatain alapuló vietnámi háborúban játszódó filmje. A rendező elsődleges szempontja az volt, hogy lehetőség szerint a legjobban visszaadja a vietnámi veteránok tapasztalatait, mert úgy érezte, hogy bár számos kiváló film készült korábban erről a háborúról, azonban azok sokkal inkább az otthonmaradóknak szóltak és nem az egyszerű amerikai katona érzéseit, gondolatait közvetítette. A szakasz ezen tulajdonságánál fogva az egyik legrealisztikusabb és legautentikusabb modern háborús film, ami magáénak tudhatja az olyan általános pozitív tulajdonságokat is, hogy izgalmas történettel, érdekes karakterekkel, és látványos csatajelenetekkel rendelkezik.

Chris Taylor (Charlie Sheen) egy naiv fiatalember, aki még a főiskolát is otthagyta, hogy Vietnamban teljesíthessen frontszolgálatot a háború alatt. Megérkezése után nagyon gyorsan rájön, hogy jelenléte nem számít senkinek és semminek. Tapasztaltabb katonák levegőnek nézik az újoncokat, és mindenki úgy tartja, hogy ha meg kell halni a háborúban, akkor jobb az elején a zöldfülűeknek. Taylornak két tiszthelyettes főnöke van szakaszában, az elpusztíthatatlan és kemény Robert Barnes (Tom Berenger) törzsőrmester, valamint a kedvesebb és segítőkészebb Elias Grodin (Willem Dafoe) őrmester. Miután az egyik vietnámi faluban a szakasz egyes tagjai civileket gyilkolnak, Elias megfenyegeti Barnest, hogy feljelenti, és hadbíróság előtt kell felelnie. A szakasz ezután két táborra oszlik, az egyik fele Barnest követi, a másik pedig Eliast, ami szembenállás végül gyilkosságokba torkollik. A naiv és zöldfülű Chrisből lassanként katona lesz, azonban egyre közelebb áll a pszichés összeomláshoz, miközben realizálja azt, hogy tulajdonképpen két ellenséggel kell egyszerre harcolnia...

A film legfőbb üzenete, hogy a háborús tapasztalat mindenkit örökre megváltoztat. A Szakasz előtt számtalan háborús film bemutatta a bátorságot, félelmet, az adrenalin növekedést, azonban ezek között nem sok olyan volt, amely a háború őrületét realisztikusan érzékeltette volna, valamint azt, hogy mindez mennyi értelmetlen veszteséggel jár. Ebbe a veszteségbe nem csak a halálos áldozatok vagy a rokkantak tartoznak, hanem azok is akik valamilyen kisebb-nagyobb pszichés sérülést szereznek a hosszú hónapokig, évekig tartó harcok alatt, amikor különböző extrém helyzetekben nagyon gyors döntéseket kell hozni, miközben egyik lehetőség rosszabb a másiknál. A folyamatos félelem, az emberi rosszindulattal való küzdelem, az erőszak perverzitása mindenkinél frusztrációt okoz, amely állapotban a katonák lassanként minden érzékenységüket elvesztik, és csak a saját túlélésükre képesek koncentrálni.top10_haborus_das_boot.png2. A tengeralattjáró (Das Boot) 1981:

Hat Oscar-díjra jelölték Wolfgang Petersen rendező eredetileg német nyelvű háborús filmjét, ami akkor rekordnak számított egy idegen nyelvű film esetén. A tengeralattjáró ugyanis nem csak autentikus, izgalmas és érdekes, de a technikai elemeiben, mint a fényképezés, a hangok használata, és a zene tekintetében is egészen kiemelkedő. A Das Boot egy német tengeralattjáró, az U-96 és legénysége veszélyes járőrútját kíséri nyomon az Atlanti-óceánon, miközben elsüllyesztendő ellenséges hajókra vadászik.

1941 októberében az U-96 tengeralattjáróra vezénylik a haditudósító Werner hadnagyot (Herbert Grönemeyer), akinek az a feladata, hogy a német tengeralattjáró személyzetének munkájáról és hősiességéről tudósítson. Werner az út során megismeri a tiszteket és a legénységet is, néhányukkal közelebbi, baráti kapcsolatba is kerül. Nagyon sokat tanul az U-boot veterán, sokat tapasztalt kapitányától, Henrich Lehmann-Willenbrocktól (Jürgen Prochnow), aki megveti Hitlert és a nácik felső vezetését, ugyanakkor ettől függetlenül hazáját szolgálva próbálja végrehajtani küldetését az utánpótlást szállító angol és amerikai teherhajók után kutatva. A feladat azonban nagyon veszélyes, hiszen ebben a fegyvernemben a vadász egy pillanat alatt űzött vaddá válhat, amikor ellenséges rombolók jelennek meg a teherhajók mellett. Ráadásul az új parancs szerint Olaszország felé kell venniük az irányt, ami azt jelenti, hogy valahogy át kell csusszanniuk Gibraltáron, a rendkívül szűk tengerszoroson, amit az angol haditengerészet óriási erőkkel ellenőriz…Részlet a filmből.

Az erőteljesen klausztrofóbiás érzetű, feszültséggel teli, minden elemében kiváló Das Boot még azt a nem kis bátorságot igénylő elemet is bevállalta, hogy a németek szempontjából mutatja be a második világháború egy szeletét. Sikerének egyik kulcsa az, hogy úgy tud objektív maradni, hogy közben nem válik érzéketlenné a háborút megjárt katonákkal szemben.1957-the-bridge-on-the-river-kwai-06.jpg3. Híd a Kwai-folyón (The Bridge ont he River Kwai) 1957:

Nemcsak hét Oscar-díjat sikerült megnyernie ennek az amerikai-angol koprodukcióban készült, fogolytáborból szökős háborús filmnek, de nem mellesleg az év legtöbb bevételét termelő filmjeként hatalmas közönségsikert is aratott. A háborús filmek egyik fontos összetevője, a látványos csatajelenetek kevésbé jellemzőek David Lean rendező filmjére, mivel itt az ütközetek nagy része pszichológiai jellegű összecsapás az őrök és a foglyok között, amelyek összecsapások célja, hogy a hadifoglyok megőrizhessék mentális egészségüket, büszkeségüket, egyszóval emberek tudjanak maradni.

1943-ban Nicholson brit ezredes (Alec Guinness) egysége megadja magát a japánoknak valahol Indokínában, miután bekerítették őket. A japánok egy hadifogoly és munkatáborba viszik őket, amely Saito ezredes (Sessue Hayakawa) irányítása alatt áll, akit felettesei azzal bíznak meg, hogy építtessen egy,  a japán hadsereg számára stratégiai fontosságú hidat a Kwai folyón, aminek határidőre el kell készülnie. Saito minden hadifoglyot kétkezi munkára utasít, beleértve a brit tiszteket is, amit ők Nicholson ezredes vezetésével megtagadnak a genfi konvencióra hivatkozva. Nicholson és Saito közötti büszkeségi háborút végül a birt tiszt nyeri meg, amellyel kivívja az emberi tiszteletét és lojalitását. Saito azért enged végül Nicholsonnak, mert erősen közeledik a híd befejezésének határideje, amit az angolok mérnöki tudása nélkül nem tud megépíteni. Nicholson annak érdekében, hogy emberei megint büszkék lehessenek és hasznosnak érezhessék magukat, valamint saját egójának is engedelmeskedve belemegy abba, hogy segít a hidat felépíteni. Azt a hidat, ami ha elkészül, a brit és szövetséges csapatok vereségét is okozhatja Indokínában. Nicholson a híd felépítésének megszállottja lesz, aki emiatt összetűzésbe kerül az amerikai Shears őrnaggyal (William Holden), akinek végül sikerül megszöknie a táborból és elérnie az szövetségesek egyik bázisát. Shearset egy kis csapattal visszaküldik azzal a paranccsal, hogy rombolják le a szövetségesek számára oly veszélyes épülő hidat bármi áron...

A film három főszereplője Saito, a japán táborparancsnok, a vele szemben álló Nicholson ezredes, az angol hadifoglyok parancsnoka, valamint mindkettejükkel szembenálló amerikai hadifogoly Shears, akiket egymással szöges ellentétben álló motivációk mozgatnak, ugyanakkor rendelkeznek két közös tulajdonsággal: mindegyikük a módján próbálja meg túlélni a háborút, valamint az, hogy a híd önmagában egyiküket sem érdekli, ahhoz csakis a saját túlélési és egyéb önzőbb szempontjaik alapján viszonyulnak. Ez a háromszög a film legfontosabb eleme, hármójuk szembenállása és folyamatosan változó kapcsolatai mozgatják a filmet, na és persze a néző lojalitását is, aki egy idő után tényleg összezavarodik, és nem biztos abban, hogy kinek és minek is szurkoljon.top10_iwo_jima.jpg 4. Levelek Ivo Dzsimáról (Letters from Iwo Jima) 2006:

Clint Eastwood 4 Oscar-díjra jelölt háborús filmje a második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik legöldöklőbb csatájáról, egy kis sziget, Iwo Jima birtoklásáért folyó öt hetes küzdelemről szól, amelyet a japánok szemszögéből mutat be. A Letters from Iwo Jima egyébként Clint Eastwood másik filmjének, a Flags of Our Fathers-nek a párja, ami ugyanezt a csatát mutatja be amerikai oldalról.

A története flashbackben bontakozik ki. 2005-ben japán régészek Iwo Jima szigetén a második vh. során a japán hadsereg által vájt járatokat kutatja, amikor felfedeznek egy doboznyi megírt, de soha el nem küldött levelet, amelyekből megismerhetjük a film két főszereplőjének, Saigo sorkatona (Kazunari Ninomiya) és a sziget japán katonai parancsnokának, Tadamichi Kuribayashi (Ken Watanabe), és persze a sziget védelmének történetét. Iwo Jima kicsi szigete stratégiailag rendkívül nagy fontossággal bírt, ezért a japánok elrendelik az utolsó csepp vérig való harcot, ugyanakkor a szigetet védő 22 ezer fős japán gyalogsági védelmi erőknek nem tudnak légierő vagy haditengerészeti támogatást nyújtani, ami egyben azt is jelenti, hogy ezek a katonák halálra vannak ítélve...

Autentikus és gyönyörűen fényképezett film, ami a háborúk egyik legfontosabb jellemzőjét, a sorsszerűséget állítja a fókuszba, miközben minden porcikáját áthatja a fatalizmus. A Levelek Ivo Dzsimáról azon ritka filmek egyike, amelyek a japánokat is embereknek mutatja be, rácáfolva arra az elterjedt sztereotípiára, hogy minden japán katona fanatikus és brutális gyilkos volt. És amely azt is bemutatja, hogy a japán katonák egyéni sorsa és halála is ugyanolyan tragikus, mint Iwo Jima amerikai áldozataié.top10_haborus_all_quiet.jpg5. Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front) 1930:

Lewis Milestone rendező 90 éves, de még mindig kegyetlenül hatásos filmje az első világháború fronttapasztalatairól a mai napig is végtelenül hatékonyan adja át háborúellenes üzenetét, miközben nézője teljesen a hatása alá kerül. Ez az amerikai film ráadásul azzal a különleges tulajdonsággal is rendelkezik, hogy mindezt az ellenfél, a németek szempontjából mutatja be, ami a maga korában rendkívülinek számított. Helyenként természetszerűleg érezhető a kora, mégis teljesen időtálló és még a mai napig is modernnek és frissnek hat ez a közel egy évszázados film.

Az 1. világháború kezdetén egy osztálynyi végzős gimnazista diák a tanáruk lelkesítő beszédei és biztatása után önként bevonul katonának, mielőtt még befejeznék a sulit. A 17-18 éves srácok vezetője Paul Baumer (Lew Ayres), aki mindenki közül a leglelkesebb háborúpárti patrióta. A fiúk abban a hiszemben vonulnak be, hogy a háború hamarosan véget ér és ők mindenki által tisztelt hősökként térhetnek haza. A realitás szele már akkor megcsapja őket, amikor hatalmával rosszindulatúan visszaélő Himmelstoss postásból őrmesterré avanzsált tartalékos tiszthelyettes lesz a kiképzőjük. A srácok ekkor talán még türelmetlenebbül várják, hogy a frontra kerülhessenek, ami hamarosan be is következik és már csak azt veszik észre, hogy szögesdrót akadályt állítanak fel a lövészárkaik elé, miközben mindennap a halállal kell szembenézniük. A fiúk közül többen is meghalnak, megsebesülnek, ami az életben maradottak pszichéjén és az intellektusán is nyomot hagy, miközben nagyon hamar kiábrándulnak a háborúból...Részlet a filmből.

A film nagyon hiteles ábrázolja az első világháború borzalmait, ami olyan hatalmas veszteséget okozott minden háborús félnek, amit korábban még nem látott a világ. A Nyugaton a helyzet változatlan mindent háborúellenes üzenetének rendel alá, miközben megjelenik benne jó pár ehhez kapcsolódó téma. Történelem ismeretünk fényében és megjelenésének időpontja miatt olyan a film, mint egy éles neon, ami folyamatosan ott villog figyelmeztetően az emberiség előtt, amelyik azonban inkább becsukja a szemét miközben elhalad mellette, hogy egyenesen beletrappoljon a második világháborúba.top10_haborus_apocalypse.jpg6. Apokalipszis most (Apocalypse now) 1979:

A hollywoodi háborús filmek művészfilmje ez a vietnámi háborúban játszódó alkotás, ami megjelenésekor hatalmas szakmai sikert aratott, aminek 8 Oscar-jelölés lett az eredménye, és a mai napig az egyik legjobb amerikai filmként tartják számon. A film narratív struktúráját egy utazás adja a teljes őrületbe - szó szerint és átvitt értelmében is –, miközben nagyon kifejezően mutatja be legfőbb témáját és üzenetét, miszerint minden háború maga a pokol. A film egy kicsit kívül esik a szokásos amerikai hagyományos realizmuson, ezért az Apokalpiszis most sokkal furcsább, szürreálisabb hangulattal rendelkezik, mint a többi amerikai háborús film.

1968-ban, a vietnámi háború csúcspontján Cpt. Willard (Martin Sheen) azt a „hivatalosan nem létező” megbízást kapja feletteseitől, hogy likvidálja az amerikai hadsereg egyik rejtélyes és legendás ezredesét, Walter Kurtz-ot (Marlon Brando), aki egy dzsungelbeli faluban él a kambodzsai határ közelében és helyiekből egy saját hadsereget szervezett, akikkel a határt is átlépve gerillatámadásokat hajt végre a kommunista Vietkongon. A hadsereg vezetői úgy gondolják, hogy Kurtz megőrült és veszélyessé vált, ezért Willardnak meg kell ölnie. A százados a Nung folyón hajózva tudja elérni célját, ezért csatlakozik egy folyami járőrhajó legénységéhez „Chief” (Albert Hall), Lance (Sam Bottoms), „Chef” (Frederic Forrest) és „Mr. Clean” (Larry Fishburne) társaságában. Útközben számos excentrikus emberrel találkozik: először a szörf és a napalm illatát imádó Lt.Col. Kilgore (Robert Duvall) helikopteres lovassági egységéhez csatlakozik, akik megtisztítják a Nung folyó torkolatának vidékét, hogy a százados elkezdhesse az utazását. Az út során számos bizarr tapasztalatban lesz része, és mire eléri célját, a legénységének tagjai közül is jó páran meghalnak. Amikor a járőrhajó megérkezik Kurtz táborába, Willard az ezredes foglyává válik...

A története előrehaladtával egyre szürreálisabb, bizarrabb és őrültebb álomszerű világba csöppenünk, Willard utazása pedig ennek megfelelően nem egyéb, mint a civilizáció elhagyása, ami végül egy vad és kegyetlen káoszba torkollik. A filmben nem csak ikonikus szereplők, karakterek és mondatok láthatóak, hallhatók, hanem jelenetek is. A legjobb és leghíresebb talán Kilgore helikopter támadása, miközben Wagner Valkűrök lovaglása harsog a helikopterek hangszórójából.top10_haborus_hurt_locker.jpg 7. A bombák földjén (The Hurt Locker) 2008:

Az iraki háború Platoonjának is nevezik Kathryn Bigelow rendező 6 Oscar-díjat nyert háborús filmjét, ami egy amerikai tűzszerész egységet követ nyomon az iraki háború forró és száraz poklában. A bombák földjén egyszerűsége ellenére a fotelbe szögezi nézőjét izgalmával, feszült és remekül megkoreografált jeleneteivel, kiváló színészeivel, dokumentumfilm jellegű fényképezésével, miközben sikerül elkerülnie a pátoszt és a moralizálást. A mai napig is a legjobb film az iraki háborúról.

2004, Bagdad, Irak. Az amerikaiak egyik tűzszerész egységének nap, mint nap hatástalanítandó házi készítésű bombákkal, házak tetején rejtőzködő láthatatlan mesterlövészekkel, felkelőkkel kell, hogy szembenézzen. Soha nem tudhatják, hogy honnan és melyik pillanatban csap le rájuk a halál. A csapat új tűzszerészt kap William James őrmester (Jeremy Renner) személyében, miután elődje, Thompson törzsőrmester (Guy Pearce) meghalt, amikor felrobbant egy bomba. A szolgálati idejük vége felé járó egység tagjai már vágják a centit, azonban nagyon gyorsan realizálniuk kell, hogy az új fickót nem érdeklik a szabályok és sokszor túl vakmerő cselekedetekre ragadtatja el magát, amivel nem csak saját, de társai testi épségét is veszélyezteti. Mindez nagyon nem tetszik a szabálykövető és a biztonságra mindennél jobban adó Sanborn őrmesternek (Anthony Mackie), akinek pedig  minden nap együtt kell dolgoznia a túl nagy rizikókat bevállaló cowboy mentalitású tűzszerésszel, mert ő a szeme és a füle, aki biztosítja hátulról a munkáját. Túlélésüknek nem sok esélye van ebben a veszélyes környezetben, ha ők ketten egymásban sem bíznak…

A Hurt Locker az ellenséggel kevésbé foglalkozik, mint a többi háborús film, bár látható pár mesterlövész, de csak messziről, vagy hátulról, látható néhány keresett politikus, de csak zsákkal a fejükön, egyszóval az ellenségnek itt nincs igazán arca, szó szerint és átvitt értelemben sem. Az ellenség sokkal inkább mechanikus, semmint emberi ebben a filmben. A rendezőt ugyanis nem az érdekelte, hogy mi okozta a háborút, kik a szembenálló felek, vagy hogyan lehetne mindezt jól lezárni, hanem sokkal jobban foglalkoztatja az ebben résztvevő átlag amerikai katona pszichéje.top10_haborus_ryan.jpg 8. Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) 1998:

11 Oscar-jelöléséből ötöt meg is tudott nyerni Steven Spielberg háborús filmje, ami mind a kritikusok, mind a közönség tetszését elnyerte, és ami megjelenésének évében a legtöbb bevételt termelő film lett az USÁ-ban. A Ryan közlegény megmentése leginkább az első 25 percében látható jelentéről ismert, ami az amerikai csapatok második világháborús normandiai partraszállását rendkívül realisztikusan és véresen ábrázolja, amelynek célja az volt, hogy a néző számára megteremtse a lehetőséget arra, hogy úgy érezze ő maga is részese az eseményeknek. A történet egy kis csapat amerikai katonáról szól, akik életüket kockáztatva elindulnak a frontvonalak mögé, hogy kimentsen egy olyan katonát, akinek édesanyja az összes többi fiát elvesztette már a háborúban.

1944 június 6.-án John Miller százados (Tom Hanks) és egysége, a 2. Ranger zászlóalj a normandiai „Omaha Beach-en” az első hullámban partraszálló csapatok között próbálja elfoglalni a szakaszt és kifüstölni a németeket a megerősített bunkereikből. Az egység hatalmas veszteségeket szenved, de végül eléri célját, és biztosítani tudja a terepet a szövetséges csapatok számára. A harcok után a washingtoni katonai vezetés arról értesül, hogy egy amerikai anya, Mrs. Ryan négy fia közül három meghalt a harcokban, a negyedik pedig egy ejtőernyős alakulatban szolgál és ledobták valahova a franciaországi frontvonal mögé. Marshall tábornok utasítást ad, hogy meg kell találni a még (remélhetőleg) életben lévő Ryan fiút, Jamest (Matt Damon) és épségben hazavinni. A feladattal Miller századost bízzák meg, aki embereivel, Mike Horváth őrmesterrel (Tom Sizemore), Daniel Jackson mesterlövésszel (Barry Pepper), Irwin Wade egészségügyis katonával (Giovanni Ribisi), Adrian Caparzo (Vin Diesel), Stanley Mellish (Adam Goldberg), Richard Reiben közlegénnyel (Edward Burns), valamint egy tolmács tizedessel, Timothy Uphammel (Jeremy Davies) elindulnak, hogy megmentsék James Francis Ryant, hogy hazamehessen három másik fiát gyászoló édesanyjához...Részlet a filmből.

Ryan közlegény megmentése egy tipikusnak mondható Steven Spielberg film néhány zseniális jelenetével, különös tekintettel a partraszállást bemutatóra, az epikus jellegével és szentimentalizmusával. A film központi filozófiai témája azt a kérdést vizsgálja, hogy van-e olyan ok, ami miatt több ember életét is kockáztatni lehet vagy akár kell egyért?top10_haborus_stalingrad.jpg9. Stalingrad 1993:

A Joseph Vilsmaier rendező filmje nagyon hasonló megközelítésű, mint A tengeralattjáró, hiszen ez is azt mutatja meg, hogy nem minden német katona volt náci ördög, másrészről pedig rávilágít a háborúk embertelenségére, borzalmaira és azon általános tulajdonságára, hogy mennyi felesleges veszteséget okoz a világnak. Mindezt a film roppant érzékletesen, kegyetlenül hátborzongató képekkel mutatja be a második világháború legvéresebb csatáján keresztül, ami a két szembenálló félnek összesen egy millió halálos áldozatot okozott. A filmnek nem célja a hat hónapig tartó csata stratégiai, taktikai részletezése, hanem sokkal az átlagkatona szenvedésének érzékeltetése, akiket mindkét oldalon cserben hagynak a vezetőik.

A történet egy kis csapatnyi német katonát követ nyomon a sztálingrádi csatában. Vezetőjük a fronttapasztalattal nem rendelkező, előkelő német tiszti családból származó, de zöldfülű Hans von Witzland hadnagy (Thomas Kretschman). Csapata tagja többek között két tapasztalt tiszthelyettes, az utolsó pillanatig szolgáló, Manfred Rollo Rohleder (Jochen Nickel) őrmester, akit felesége elhagy egy francia hadifogoly kedvéért, a kiábrándult Fritz Reiser (Dominique Horwitz) tizedes, valamint a fiatal Gege Müller (Sebastian Rudolph), Edgar Emigholz (Heinz Emigholz), és az otthon a helyét már nem találó Otto (Sylvester Groth) is. A szakasz részt vesz az öldöklő, házról házra zajló csatározásokban, közben pedig összeütközésbe kerülnek Haller századossal (Dieter Okras), aminek az lesz a vége, hogy büntetőszázadban találják magukat, ahol a gyilkos orosz télben aknákat kell hatástalanítaniuk. Parancsnokuk, Musk százados (Karel Hermanek) visszahelyezi őket szolgálatba, de ez azzal jár, hogy gyalogos szakaszuknak meg kell állítani egy előretörő szovjet páncélosalakulatot. A véres csata után Haller százados arra utasítja őket, hogy szovjet civileket végezzenek ki, amit bármennyire is nem akarnak, kénytelenek megtenni. Ezután páran úgy döntenek, hogy sebesültnek álcázva magukat megpróbálnak feljutni az utolsó Sztálingrádból felszálló repülőre...

A film legfontosabb üzenete, hogy egy háborúban mindenki apránként, de szükségszerűen elveszti emberiességét. A katonák erkölcsileg, lelkileg, érzelmileg és pszichésen is megtörnek a háború által folyamatosan adagolt embertelen benyomások, hatások, dózisok miatt. A folyamat végére pedig odáig jut mindenki, hogy szinte már mindegy, hogy élnek-e vagy halnak. A karakterek között mindez a legélesebben a Hans Witzland hadnagyon látható, aki azzal a hazafias motivációval érkezik a frontra, hogy Németországot szolgálja, hogy aztán szembesüljön a háború realitásaival, aminek eredményeképpen elveszti a lojalitását és illúzióit...top10_haborus_gettysburg.jpg10. Gettysburg 1993:

Bár az amerikai polgárháború nem 20. században történt, de a film olyannyira a háborús hadviselés, és azon belül is az egyik csata stratégiai és taktikai döntései és hadi eseményei körül forog, hogy be lehet a háborús filmek műfajába sorolni. A Gettysburg egy 4,5 órás film, amit eredetileg egy hat órás TV mini sorozatnak terveztek és írtak, azonban amikor Ted Turner, a Turner Pictures tulajdonosa látta az értékes alapanyagot, úgy döntött, hogy inkább mozifilm legyen belőle. Így lett a Gettysburg az egyik leghosszabb valaha elkészült és moziban bemutatott hollywoodi film, ami az amerikai polgárháború legnagyobb, legvéresebb és sorsfordító három napos csatáját dolgozza fel, amiben az eseményeket mindkét oldal szemszögéből bemutatva láthatjuk annak legfontosabb szereplőin és összecsapásain keresztül.

Az első nap eseményei a két hadsereg felfejlődése, pozícióinak elfoglalásából áll, ami alapvetően határozta meg a három napos ütközet végkimenetelét. Megismerjük a legfontosabb szereplőket is, mint Robert Lee tábornokot (Martin Sheen) és jobb kezét, James Longstreet altábornagyot (Tom Berenger) a Déliektől. Első nap John Buford (Sam Elliott) lovassági dandártábornoknak köszönhetően az Északiaknak sikerül a legmegfelelőbb terepet elfoglalnia és megtartania, amíg a gyalogság is felzárkózik. A második nap következik a Little Round Top-i csata, amikor Joshua Chambarlain ezredes (Jeff Daniels) vezette Északi maine-i alakulat emberhátrányuk és kevés lőszerük ellenére vissza tudják verni a folyamatosan és hullámokban támadó Délieket. A harmadik nap pedig a mindent eldöntő összecsapást, Pickett támadását állítja a középpontba. Lee tábornok bízva hadseregében és kissé lebecsülvén az ellenfelet, Longstreet tábornok tanácsa ellenére középen tervez három divízióval (kb.15000 emberrel) frontális gyalogos támadást az északi vonal ellen, amelyben George Pickett tábornok (Stephen Lang) divíziójának szánja a legfontosabb feladatot. Az ellenséges vonal azonban két kilométernyire van, amit nyílt terepen ellenséges ágyútűz alatt kell megközelíteni….Részlet a filmből.

A film nem akarja az egész amerikai polgárháborút, hanem csak annak egyik - a legfontosabb - csatáját bemutatni a két fél stratégiai és taktikai tervén, na és persze az összecsapásokon keresztül. A Gettysburg ezen tulajdonsága miatt kilóg a szokásos háborús filmek sorából, amelyek kliséi kevésbé jelennek meg. A legtöbb háborús filmben a döntő ütközet előtt megismerjük a főszereplő katonák karaktereit, erősségeiket, gyengeségeiket, háttér történeteiket, személyes drámáikat, hogy aztán élve vagy halva hőssé váljanak. Ennek a filmnek a főszereplője azonban maga a Gettysburgi Csata, illetve három napjának minden mozzanata, és a katonai vezetők jó és rossz döntéseinek bemutatása. Mindemellett persze olyan régi katonaerények is megjelennek a filmben, mint a szolgálat, becsület, bátorság, hűség, bajtársiasság.

Részlet A szakasz c. filmből:

141 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://timegoesby.blog.hu/api/trackback/id/tr2215712756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dev_ 2020.05.25. 02:03:59

The best movie: Kelly's Heroes!

Vagyim Borovics 2020.05.25. 03:03:55

Az 1988-as The Beast of War még emlités szintjén sincs a cikkben, pedig nekem az a személyes kedvencem. Amerikai film orosz katonákról, az 1981-es afganisztáni orosz megszállás idején, és szerintem minden idők legjobb tankos filmje. Magyarul Háborus fenevad névre hallgat, a magyar szinkront viszont
érdemes kerülni , mert béna, csak eredeti nyelven ajánlom. Kedves cíkkiró, ha még nem láttad, tessék pótolni!

ötköb 2020.05.25. 09:06:02

A vaskereszt (Steiner) ???? az kutya ?

egyinges 2020.05.25. 09:06:11

A bombák földjén egy halál unalom film, helyette iraki témában inkább befért volna az Amerikai mesterlövész, vagy hasonló film még a Sólyom végveszélyben.

Eugene Horse 2020.05.25. 09:06:25

@mate10: de, a Dunkirkre teljesen igaz. Az a film egy dramaturgiai bravúr, remek fényképezéssel, de nulla tartalommal és üres karakterekkel.

molnibalage 2020.05.25. 09:06:46

@epidermis: Igen, és a nagy részük teljesen futó szerepet, az, hogy benne vannak sokat nem ad hozzá. Ettől a film még jó.

moonshadow 2020.05.25. 09:06:52

Nem kéne csupán a 20-ik szd-i háborúkra szorítkozni, vannak jó történelmi háborús filmek is. :)

victor vacendak 2020.05.25. 09:07:19

Ha katona, vagy ex-katona által írt kritikákból indulunk ki, akkor a Bombák földjén egy mesefilm, totálisan elrugaszkodott a valóságtól, kicsit a divathullám hatása okozhatta a listán való feltűnését... :-D

Amúgy az Eagle has Landed? Az első film talán, ami meghúzza azt a merészet, hogy a németeket nem egysíkú gonosznak mutatja be (és még is sikeres lett a mozikban)...

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2020.05.25. 09:07:25

Érdekességnek még néhány háborús-jellegű film, amivel találkoztam és nem került szóba:

- A somme-i csata (1916): Korabeli dokumentumfilm. Harcjelenetek ugyan nincsenek, hiszen életveszélyes lett volna, de mégiscsak ott vannak személyesen a fronton.

- A nagy parádé (1925): Számomra a Nyugaton a helyzet változatlan testvére meglepően jó harcjelenetekkel, kora egyik legsikeresebbje.

- Paisa (1946): Bár ez nem doku, az olasz neorealizmus elvei miatt nagyon is közell áll a valósághoz. Kevésbé harcolós.

- Az algíri csata (1966): A gerillaharcmodor miatt nagy csatajelenetek nincsenek, de dokumentarista jellegű és állítólag még a Pentagonban is tanulmányozták.

hordalek 2020.05.25. 09:40:21

A kínai, koreai és orosz filmek szokás szerint kimaradnak az ilyen listákrók. Pedig azok sem kisebb propaganda értékkel rendelkeznek, mint az amerikai filmek.
Élet és halál városa. Most hirtelen ez jut eszembe.

Sütemény1975 2020.05.25. 09:07:44

A leghosszabb nap. Simán top 10es nálam.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2020.05.25. 09:08:03

A bombák földje belefér egy 10-es "legjobb háborús film" listába??--nevetséges. Max egy elég jó "pop-corn mozi" és annyi--újabb amerikai hősmese a Furryval együtt.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 09:19:08

@HK417: @victor vacendak:
Én ott voltam Irakban, még ha nem is katonaként. Ti ott voltatok?
A Hurt Locker a legjobb film az iraki háborúról. Lehet, hogy van benne egy-két játékfilmes elem, de végülis nem dokumentumfilm, a lényeg azonban az, hogy tökéletesen visszaadja annak a háborúnak az atmoszféráját. A tudatlan és nagypofájú ostobaságot meg abba lehet hagyni, mert ezek mindegyike moderációs elve ütközik.

@hordalek: A kínai és orosz filmek mindegyike nagyobb és elbaszottabb propaganda@moonshadow: , mint akármelyik ameriokai film. A szovjetek nagy része emellett nézhetetlen művészfilmek egy-két kivételével, amit meg is említettem a posztban, a kínaiakra visdzont teljesen felesleges szót vesztegetni, mivel a gagyig gagyija minden téren és értelemben.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 09:22:34

@moonshadow: Ez a válasz szól neked, az előző nem, odaq csak véletlenül beleböktem a neved. Na, szal a lényeg, hogy csak 20. századi háborúktól számítanak háborús filmeknek, a többi pegig kosztümös történelmi film, az a hivatalos műfaji meghatározás. Ez ellen én nem tehetek semmit. :)

korxi 2020.05.25. 09:23:54

@Argus_: Minden ilyen lista szükségképpen szubjektív, és minden ilyen lista alatt vannak olyan hozzászólások, olyanoktól, akiknek annyira telik, hogy beírnak még egy- két címet.
Csinálj egy listát, amin rajta van az amit te szeretsz. Hátha érdekel valakit.
Az biztos hogy ez a lista több mint a tiéd, ami egy nem is létező semmi, nulla.

myOpinion 2020.05.25. 09:24:15

- Ryan Közlegény Megmentése
- Enneség a Kapuknál
- Das Boot
Ezek képviselik nálam a top kategóriát 2.vh. ügyileg. De sok emlékezetes film volt, sok emlékezetes jelenet. Utóbbi időkben a Bombák Földjén, Lone Survivor, American Sniper egészen komoly alkotások voltak még, az utóbbi pár évben viszont tényleg gyenge a felhozatal (ami a 2.vh. 'alkotásokat' illeti). Ebben a kategóriában már nem is lehet igazán újat mutatni, sok nagy film megette azt már. Inkább korábbi háborús időszakokhoz kapcsolódva néznék meg pár jól összerakott új alkotást.

trev 2020.05.25. 09:37:41

"Mindennek pedig nem az az oka, hogy az egyiket megnyerték, a másikat meg elvesztették, hanem elsősorban az ellenség személye, ideológiája."

Ebben én azért nem volnék olyan biztos, hiszen pl. az '57-es The Enemy Below békülékeny hangvételét a németek iránt éppen a hidegháború okozta, tehát szintén fellelhető a politikai indíttatás jóval korábban is. De szerintem ide sorolható a Kelly hősei is, ahol szintén sikerül megtalálni a film végén a közös nevezőt a németekkel, ami egyértelműen a film készítésének jelenkorára utal. Szerintem egészen más filmek készültek volna a vietnámi háborúról is, ha az amerikaiak azt megnyerték volna.

Akárhogy is, nekem az egyik kedvencem a Waterloo 1970-ből (Bondarcsuk), ha nem is illik feltétlenül a cikk által tárgyalt háborús filmek definíciójába.

alien 2020.05.25. 10:07:00

a szakasz a fasorban sincs a das boothoz

LúzerMan 2020.05.25. 10:06:55

Nem lehet 10-re szűkíteni a jó háborús filmek listáját. Mint látszik, az olvasók egy csomó jót fel tudtak még sorolni és nagyon szubjektív, hogy ezekből mi a legjobb 10.
Az őrület határán nekem is kedvencem.
Black Hawk Down (A Sólyom végveszélyben) is ide sorolható.
Személyes kedvencem A szentjánosbogarak sírja. Van még, aki szerint ide tartozik? Ki látta?

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 09:54:38

@LúzerMan: A szentjánosbogarak sírja a Grave of the Fireflies, amit említettem is a posztban. Én személy szerint nem vagyok oda az animációs filmekért, de a maga nemében és kategóriájában bagyon jó.

alien 2020.05.25. 09:58:21

@Time Goes By: attól, hogy szerinted visszaadja az atmoszférát nekem mondjuk egyáltalán nem tetszett egyszer is nehéz volt megnézni.
pl halálhágó, kelly hősei halál ötven órája nem ilyen

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 10:02:11

@alien: A jó háborús film egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy visszaadja az atmoszféráját, ez egyébként a legnehezebb feladat egy háborús film készítése esetén. Ha a sztori nem tetszett, oké, elfogadom a véleményed, de sokan úgy szólják le, hogy hiteltelennek próbálják beállítani, ami viszont nem igaz, még akkor sem, ha van egy-két játékelemes cselekmény része.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 10:06:01

@molnibalage: Ki lehet fejteni ellenkező véleményt ezen a blogon, mint ahogy mindenkié bekerült a tieiden meg egy másik seggfején kívül. Az ellenvélemény ugyanis nem azt jelenti, hogy nagypofájúan, rosszindulatúan és lekezelően szólsz le bármit, ami neked nem tetszik, ráadásul nyilvánvalóan ostobán. Ami szintén moderációs elvbe ütközik. Úgyhogy ne csodálkozz, ha a többi hozzászólásod moderációra került. Hasonlóakkal a jövőben se fáraszd magad.

LúzerMan 2020.05.25. 10:21:24

@Time Goes By:
Hú, bocsánat, ezen átsiklottam.
A szentjánosbogarak sírja szerintem sem tipikus háborús film (ugyan vannak benne háborús jelentek), de nagyon üt. Köszi, hogy említetted!

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 10:32:19

@trev: Hollywood egész történelme alatt feladatának tartotta a közönség ideológiai befolyásolását. Mindez persze folyamatosan változott a társadalmi, politikai átalakulásokkal párhuzamosan, és a filmgyár sem vonhatta ki magát a korszak jellemző ideológiai trendjei alól, ezért az 50-es években volt egy kicsit konzervatívabb időszaka, de -jellemzően - mindig is a baloldali ideológiák mögé állt. MIndez független attól, hogy megnyertek vagy elvesztettek-e egy háborút (bár a radikál baloldal erőteléjes uszítása a kommunisták ellen folyó háború ellen nagy mártéákben hozzájárult ahhoz, hogy az USA elvesztette azt a háborút, ugyanis katonailag megnyerhették volna).
De az igaz, hogy az amerikai köztudat nehezen veszi be a "vesztes fél" szerepét, és a relatíve nagynak mondható embervesztseég is hozzájárult ahhoz, ahogy ezt a háborút filmeken ábrázolják - de nem ez a fő oka, hanem az előtte említett.

lócsöcs 2020.05.25. 10:33:16

1. Vaskereszt
2. Das Boot
3. 1917
4. Stalingrad
5. A szakasz
6. Háborús fenevad
7. A halál 50 órája
8. Csatorna
9. Westerplatte
10. Ironcloud
IMHO

lócsöcs 2020.05.25. 10:35:51

@ötköb: Nálam a Das Boot-tal felváltva állnak az első, ill. második helyen...

lócsöcs 2020.05.25. 10:42:13

...és azért, óvatosan még idecitálnám a Tróját is. Bár, nem követi híven Homéroszt, de azért a görögök nyertek...

lócsöcs 2020.05.25. 10:42:18

@ötköb: Nálam a Das Boot-tal felváltva állnak az első, ill. második helyen...

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 10:45:31

@lócsöcs: A Trója kosztümös történelmi film, nem tartozik a háborús filmek műfajába, és sajnos amúgy sem volt egy túl jó film. Leginkább arról híres, hogy ott kezdődött a mai is látható mindent elsöprő CGI trend, ami a Trója megjelenésekor még ráadásul elég gagyi is volt.

lócsöcs 2020.05.25. 10:46:41

@Time Goes By: "...De az igaz, hogy az amerikai köztudat nehezen veszi be a "vesztes fél" szerepét, és a relatíve nagynak mondható embervesztseég is hozzájárult ahhoz, ahogy ezt a háborút filmeken ábrázolják..."

Ez olyannyira igaz, hogy később Reagan erről csak annyi elhíresültet mondott, hogy Amerika egy óra alatt parkolót csinálhatott volna Vietnamból.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 10:49:26

@lócsöcs: Ez a parkoló kifejezés egy Humphrey Bogart filmből, a Tokyo Joeból 1949 jön amúgy:
timegoesby.blog.hu/2020/04/04/tokyo_joe

Joe: „Mi lett azzal a patkányfogó hotellel, ami itt volt a szomszédban?”

Ito: „A B-29-es bombázók parkolóvá alakították.”

Joe: „Még szerencse, hogy leálltak akkor, amikor, különben egész Tokió parkoló lenne ma. Legközelebb az egész világ az lesz, és semmi nem marad, ami parkolhatna.”

lócsöcs 2020.05.25. 11:06:20

@Time Goes By: Ez, jó... Eszerint, Ronnie plagizált, hehe...

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2020.05.25. 11:06:26

@mate10: Az 1917 elég értelmetlen az alapsztoriját tekintve. Adott egy komplett támadás, amihez fel kell vonulni, meg kell szervezni az utánpótlást, parancsnoki láncot, stb. A csapdaállítást ezen keresztül nem lehet közölni velük, csak úgy, ha a két szerencsétlent áthajtják a komplett fronton. Ha meg körbe vannak zárva, akkor talán a felmentést kéne szervezni, nem pedig a támadást erőltetni.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 11:09:48

@lócsöcs: Reagen, mint egykori színész előszeretettel idézett régi filmekből a beszédeiben. Ez nem plagizálás, hanem idézés, már cska azért is, mert olyanokat idézett, amit az amerikai közönség jól ismert :) Egyébként neki voltak a legszellemesebb beszédei az amerikai elnökök között.

lócsöcs 2020.05.25. 11:12:19

@Time Goes By: Szerinted, mi a különbség a háborús és a történelmi film között? Van-e átfedés? És persze, minden korban más volt a kosztüm. Az viszont, tényleg ízlés dolga, hogy egy film tetszik-e, vagy sem. Nekem a Trója tetszett, talán azért, mert kisiskolás koromban Szabó Árpád: A trójai háború című könyve volt a kedvencem - oksa, ez személyes ok, így már objektív az ember nem nagyon lehet...

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 11:22:15

@lócsöcs: Az alap különbség az, hogy melyik háborúban játszódik. A 20. század előtti történelmi, az azutáni háborús, ezt nem én határozom így meg, hanem ez a "hivatalos" műfaji besorolás, álláspont. De persze lehet átfedés, ha a film fókusza és történetének nagyrésze az adott háború hadviselése köröl forog. Erre tettem be példaként a Gettysburgot. Még talán a Zulu c. 1964-es angol film tartozhat ebbe a kategóriába.
A Trója nem igazán a hadviselés körül forog, még ha vannak is benne csatajelenetek, hanem inkább egyfajta "görög dráma". Azzal én sose szoktam vitatkozni, ha valakinek valami személyes kedvence, mert ez az abszolút szubjektív kategória, de fel lehet sorolni objektívabb(nak gondolt) érveket arra,hogy miért is nem kerül fel a toplistára.

lócsöcs 2020.05.25. 11:23:35

@jacint70: Úgy érzem, a rendező nem tudott mit kezdeni, nem tudott mit alápakolni a témának. Egy nagy-nagy képet akart csinálni az I. vh-ról. Megnéztem, nem tetszett. Azóta sokszor megnéztem és sokszor nem tetszett. A jövőben is így lesz. Néhányszor még meg fogom nézni - és egyszer sem fog tetszeni. A fene tudja, miért nézegetem...

lócsöcs 2020.05.25. 11:38:11

@Time Goes By: Nem is hiányoltam a tízes listáról, azért citáltam "csak óvatosan". A hivatalos műfaji besorolásokról hol olvashatnék? Tudnál valami linket?

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 11:40:47

@lócsöcs: A wikin jól összefoglalják a témát, a cikk végén meg megtalálod a "hivatalos" hivatkozásokat.
en.wikipedia.org/wiki/War_film#cite_note-FOOTNOTENeale2000117-1
Persze semmi sincs kőbe vése, főleg ami a filmek műfaji besorolását illeti.

Csaba121 2020.05.25. 11:41:50

Nekem egészen más van az első három helyen:

- Iván Gyermekkora (Иваново детство) Andrej Tarkovszij
- A dicsőség ösvényei (Paths of Glory) Stanley Kubrick
- Kelly hősei (Kelly's Heroes) Brian G. Hutton

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 11:54:26

@lócsöcs: ja, az olyan (amerikai) filmeket is besorolhatják a háborús filmek közé, amelyek a 19. században játszódtak és olyan (amerikai) háborúkról, pl a polgárháborúról, vagy a spanyol-amerikai háborúról szólnak azon egyszerű oknál fogva, hogy ezek a filmek a 20. század legelején, még a világháborúk előtt készültek.

Cnere 2020.05.25. 11:56:08

A top10-es lista mindig is szubjektív lesz, de sikerült tényleg jó filmeket beválogatni. Nekem például a sólyom végveszélyben is tetszett, ami realista, izgalmas és kicsit eltér az amcsi hősök vagyunk és mindenkit legyőzünk vonaltól. Az orosz 9. század is jó film. Én inkább a minél inkább realistább filmeket szeretem, amik kevésbé akarják a történelmet elmaszkírozni. Most nem ugrik be a film címe, mert már régebben láttam, de amikor az ír békefentartók harcoltak afrikában a volt francia idegenlégiósok meg az afrikai hadúr ellen és a való életben is megúszták úgy, hogy "csak" sebesültjeik voltak. Az is nagyon jó film volt, meg még lehetne sorolni.
Sorozatokat is lehet említeni, a Band of Brother meg a Pacific is nagyon jók.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 11:59:50

@Cnere: The Siege of Jadotville (2016), tényleg nem rossz film.
A sorozatok szuperek, főleg a Band of Brother, nem régen néztem meg őket, viszont sorozatokat mozifilmes lista esetén nem szoktam figyelmebe venni.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2020.05.25. 12:04:50

@lócsöcs: Pedig K egyszerű lett volna. Elég lett volna az, hogy bekerítik a megtalálandó csapatot, és a felmentő seregnek meg kell találni őket, majd egy postagalambbal elküldeni a pozíciót, ami alapján a tűzérség és a felmentősereg akcióba tud lépni. A film nagy része megállt volna ezzel is, a végét kellett volna átírni egy kicsit, pl. a parancsnok saját szakállára indít egy kitörési kísérletet, és ezt kell a főhösnek leállítani.

Ez a név már foglalt! 2020.05.25. 12:24:15

Halál 50 órája, amiben a King Tiger-eket M47 Patton tankok játsszák, de a Shermanokat is valami modernebb könnyű tankokkal helyettesítették, egyszerűen igénytelen, kiégeti a szemem. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy az ardenneki csatából hiányzik a hó...

Eközben a poén film, Kelly Hőseiben a végén a Tigrist egy átalakított t-34-essel oldották meg, olyan jól, hogy fel sem tűnt, profi munka.

Eugene Horse 2020.05.25. 12:33:59

@Csaba121: A Kelly hősei nem háborús film, hanem háborús környezetben játszódó kalandfilm. Mondjuk annak tízpontos.

hordalek 2020.05.25. 12:34:07

@Time Goes By:
"a kínaiakra visdzont teljesen felesleges szót vesztegetni, mivel a gagyig gagyija minden téren és értelemben. "
Ajánlom figyelmedbe az Élet és halál városa című filmet (ha még nem láttad) És a kritikákat is, amiket kapott.
Az orosz filmek közül a 9 szakasz és a Sztálingrád egész jók.
A Sólyom végveszélyben-t is hiányolom.
Aztán, ha már itt volt a Ryan megmentése, akkor miért nincs itt a Katonák voltunk? A Ryan az első 20 perc miatt érdekes, és maradt meg mindenkiben, egyébként egy szokásos amerikai klisé-gyűjtemény.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 12:43:39

@hordalek: olyan vagy, mint egy elfuserált ruszki ügynök, azzal, ahogy nyomatod itt a legnagyobb kínai meg ruszki propaganda filmek reklámját. Merthogy az Élet és halál városa, meg a ruszki Szálingrád (2013) is az, ez utóbbi még ráadásul az über gagyi kategóriába is beleesik.
A sokak által emlegetett 9. szakasz pedig nem rossz, csak közel sem annyira jó, hogy felkerülhessen egy top10-es listára, annál ezerszer összetettebb, atmoszférikusabb, érdekebb, látványosabb filmek is lemaradtak helyhiány miatt.
A katonák voltunk esetében az a helyzet (amit egyébként a posztban is említettem), hogy visszatér a megszokott amerikai hősiességet über nagy pátosszal bemutató filmek kategóriájába, ami már 50 évvel ezelőtt is kinda ciki volt. Még ha a csatajelenetek jól is vannak megkoreográfiálva. Nem ettől kiemelkedő egy háborús film.

Kánikula 2020.05.25. 13:04:04

jók ezek a szbjektív listákra dott kommentek. hogyhogy nem került bele az 1916-os XY film? hol vannak az orosz/német filmek? Amcsi gagyik.. MASH, kelly hősei miért nincs benne? :)

A ryan megmentése tele van valós esményeken alapuló jelenetekkel, plusz a valaha volt legjobb partraszállás megfilmesítés. Tényleg volt akit azért küldtek haza mert minden tesója elesett más frontokon. a 88mm-esek megsemmisítése is megtörtént sztori alapján.

victor vacendak 2020.05.25. 13:30:27

@Time Goes By: még jó, hogy a személyeskedés nem ütközik moderációs elvekbe... :-D

Csak szólok, hogy az amerikai veteránok közül sokan írnak blogot, illetve kritikát pl. az IMDB-n, és ők veled szemben katonaként egész más véleményen vannak. A HL-nél még az American Sniper is élethűbb (pedig ott is sok mindent hozzáadtak illetve megváltoztattak), és az is lemaradt a felsorolásból...

hordalek 2020.05.25. 13:30:30

@Time Goes By: Én is az 1993-as Sztálingrád filmre gondoltam, bocs, ezt nem írtam. Fent is van a listádon. A keleti, - japán, kínai, koreai - filmekkel szembeni előítéletedet nem értem.
A Harcosok szövetsége sem tetszett? Említést sem teszel róla, pedig az ilyen listáknál ezért legalább említés szinten meg szokták jegyezni.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 13:38:01

@hordalek: "Az orosz filmek közül a 9 szakasz és a Sztálingrád egész jók."
ebből a mondatodból nem arra lehet következtetni, hogy a német 1993-as Sztálingrádra gondoltál, hanem arra, hogy az oroszra 2013-asra. De mindegy, ha a németrre, akkor oké, mert az egy szupoer film.
Nem a kínai, hanem a kommunisták által készített filmekkel szemben van nem előítéeletem, hanem tapasztalatom, ezek ugyanis mindig propaganda filmek, tele csúsztatással, nagyítással, kicsinyítéssel, és szimpla hazugsággal, bárhogy is próbálják másnak álcázni. A japán és (dél)koreai filmek ellen nincs ilyen jellegű kifogásom, és még jók is vannak köztük,láttam is jó néhányat, de egyet sem éreztem annyira jónak, hogy felférjenek. Címekre nem emlékszem, de volt dél-koreaiból volt egy, ami a dél és észak koreai határán játszódik határőr katonákkal, japánból meg a 1995-ös Hiroshima tetszett. Ezeken kívül melyik koreai és japán háborús filmre gondolsz? (20. századi háborúban játszódóakra, és nem mindenféle szamuráj filmre?

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 13:46:35

@victor vacendak: Ismerem ezeket a véleményeket. Az amerikai veteránok többsége általában kisebb, a film autentikusságát és magas színvonalát nem igazán befolyásoló technikai dolgokba kötöttek bele. Emellett van egy olyan jelenet, amikor a főszereplő kimegy a red zone-ba, ami valóban nem realisztikus, meg főleg az, hogy életben maradt, de ismétlen ez nem egy dokumentum film, egy játékfilmbe mindig kell valami extra "dráma és izgalom", nem az ilyen jellegű részletektől lesz valami autentikus vagy nem autentikus. Egy film esetén az a lényeg, hogy össze kell egyeztetni a valóságot a jó film szempontjaival, ez egyfajta egyensúlyt jelent mindig, és mindig is hülyeségnek tartottam, ha valaki egy játékfilm esetén a totális valóság hiányát kéri számon. Ha ez kell, akkor menj el Irakba, ne a kanapén nézzél filmeket az iraki háborúról.
Az american sniperrel az a gondd, hogy sztm unalmasabb és kevésbé atmoszférikus film, és az otthoni jelenetek miatt nem olyan kis kompakt, mint a Hurt locker. De ettől függetlenül nem rossz, említettem is posztban.

Gukker 2020.05.25. 13:47:55

"Ennek megfelelően a hollywoodi filmekben a fasizmus elleni háború csak jó lehet, ezért soha nem is készült 2. vh-ban játszódó kifejezetten háborúellenes amerikai film, míg a kommunista hódítás elleni vietnámi háború népszerűtlen volt a filmgyárban, ezért az erről szóló filmek döntő többsége erőteljes háborúellenes üzenettel rendelkezett.

Holott mindkettőben egy totalitárius diktatúra térhódítása ellen zajlott a küzdelem, csak az egyikben a nácik, a másikban a kommunisták ellen."

Én úgy gondolom, hogy a különbség nem politikai-ideológiai alapú. Egyszerűen a II. VH-ban az amerikaiakat konkrétan megtámadták Pearl Harbor-nál. Egészen addig az egész amerikai közvélemény tojt a háborúra, Európa belügyének tekintették. Onnantól kezdve viszont erkölcsileg és jogilag megalapozott volt számukra a hadba lépés. Sőt, hazafias kötelesség.
Vietnámban viszont semmi ilyesmi nem volt. Az a háború a kezdetektől fogva megosztotta az amerikai közvéleményt, és ahogy haladt előre, annál kevésbé lett "népszerű" az emberek közt.
Hollywood meg egyszerűen azt teszi amit mindig is tett. Kiszolgálja a közízlést. Mert abban van a pénz.

ötköb 2020.05.25. 13:48:03

Az idősebbek még emlékezhetnek rá, bár szovjet film volt, de a műfajban az egyik legjobb:
Csendesek a hajnalok

Egy másik ez amerikai : Elitalakulat (sorozat)

vázkulcs 2020.05.25. 13:48:12

Jöjj és lásd, A dicsőség ösvényei nélkül bármilyen háborús filmes lista komolytalan. Egyébként ezeknak az amcsi háborús filmeknek általában az a baja feltupíroznak jelentéktelen eseményeket. Pl a vietnami háborús filmjeik, vagy a II. Vh-s nyugati front a partraszállást kivéve. Az ilyen Bombák földjén és Ryan közlegény és hasonlókat hagyjuk. Még talán a Szakasz ami a filmjeik közül egy 10-es listán elférne nálam de határeset.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 13:56:56

@Gukker: A hideg háború folyamán a ruszkik amolyan kommunista dzsihádot folytattak, és a lehető legtöbb helyen - ott főleg, ahol erős amcsi befolyás volt - megpróbálták különböző puccsokkal, háborúkkal a hely komcsikat hatalomra juttani, és kommunista rendszer felállítani. Ez is amerika elleni támadás volt, és hosszabb távon még veszlyesebb, mint a direkt támadás, mert sokkal nehezebb meggyőzni a hazai közvéleményt a háború szükségességéről. Mint ahogy történt is, erőteljes baloldali felforgató tevékenység eredményeképpen, aminek következménye volt a háború elvesztése. Az USA részvétele a vietnámi polgárháborúban az Eisenhower doktrína alapján törént, ami kimondta, hogy az USA a világ bármely pontján megpróbálja megállítani az erőszakos kommunista hataqlomátvételt. Erről szólt a vietnámi háború. És igenis ideológiai alapja volt a filmekben látható háborúellenességnek, hiszen erről szót 1965 és 1973 között nem csak a kül, de a belpolitikájuk is, és valójában a belpolitika miatt vesztették el a háborút.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 13:59:14

@vázkulcs: A háborús filmek között pont azok a jók, amelyek egy relatíve kisebb eseményen keresztül mutatják be az adott háborút, mivel az általában egy sokkal személyesebb történet. A személyesebb minidg drámaibb.

Argus_ 2020.05.25. 14:02:56

@Time Goes By: molnibalage leszereléséért óriási plusz pont neked! Nőttél a szememben fél métert! :)

Lipcsei Gábor 2020.05.25. 14:03:07

Hozzátettem volna még az "Ameddig a lábam bírja" című művet, ami a vesztesek oldalát mutatja be (német katona szökése szovjet hadifogságból). Viszonylag kevés olyan film van ami nem a "hősies szövetségesek", vagy a holokauszt szemszögéből mutatja a II. VH-t. Nekünk magyaroknak talán érdekesebb is lehet ez, tekintve, hogy sokuk nagyszülei járhatták meg ezeket a táborokat. Emiatt szerintem beleillett volna a listába.

videki gyerek 2020.05.25. 14:03:26

"7. A bombák földjén (The Hurt Locker) 2008"

Na ez viszont nevetsegs, hogy ez a semmirol sem szolo ostoba amerikai propaganda film barmilyen listara felkerulhet. Ez nem is film, hanem egy rakas szar.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 14:06:06

@videki gyerek: bár alapvetően mindenkinek joga van az ostoba véleményéhez, de ez itt moderációs elvekbe ütközik, a lekezelő hangnemmel együtt, de főleg ha ez a kettő együttál. Első figyelmeztetés.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2020.05.25. 14:39:16

@Time Goes By: Elég durva reakció egy filmről írt kommentre! Amúgy de!--voltam ott is, ha nem is magyar katonaként, máig aktív vagyok.
Ha pedig te is jártál abban a konfliktusban, pont tudnod kéne, hogy a "mackófelsős" álruhában kb. 3 percet se húzott volna. Azzal gondolom nem mondok újat még neked sem, ha voltál katona ha nem, hogy a vakmerő, fegyelmezetlen tűzszerész, sohasem öreg tűzszerész. Ne kelljen már itt a szakmai hibákat sorolgatni--hidd el értek hozzá. Ha már Irak, akkor sokkal inkább Zöld zóna, de az Amerikai mesterlövész például szakmai szemmel is jó--abban pl. minden súlyos taktikai hibáért igen kemény árat fizetnek, pont mint az életben. Szólav lehet tudatlanozni, meg nagyképűzni, de az a film messze van nagyon egy jó háborús filmtől--igazi mese.

porch monkey 4 life! 2020.05.25. 14:39:18

Jöjj és lásd (szovjet, 1985), nálam egyértelműen top tízes

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 14:45:51

@HK417: Ismételni tudom magam, itt van az a hozzászólásom, amit victor vacendáknak írtam.

"Az amerikai veteránok többsége általában kisebb, a film autentikusságát és magas színvonalát nem igazán befolyásoló technikai dolgokba kötöttek bele. Emellett van egy olyan jelenet, amikor a főszereplő kimegy a red zone-ba, ami valóban nem realisztikus, meg főleg az, hogy életben maradt, de ismétlen ez nem egy dokumentum film, egy játékfilmbe mindig kell valami extra "dráma és izgalom", nem az ilyen jellegű részletektől lesz valami autentikus vagy nem autentikus. Egy film esetén az a lényeg, hogy össze kell egyeztetni a valóságot a jó film szempontjaival, ez egyfajta egyensúlyt jelent mindig, és mindig is hülyeségnek tartottam, ha valaki egy játékfilm esetén a totális valóság hiányát kéri számon. A film nem a totális valóságról szól, hanem annak érzetéről. még a dokumentum film sem teljesen.

Az american sniperrel az a gondd, hogy sztm unalmasabb és kevésbé atmoszférikus film, és az otthoni jelenetek miatt nem olyan kis kompakt, mint a Hurt locker. De ettől függetlenül nem rossz, említettem is posztban."

icipici lencsilány 2020.05.25. 14:46:48

@ötköb: A Csendesek a hajnalokat pont a múltkor néztem újra (fent van a Yt-on).
Nem ütött akkorát, mint anno gyerekként, de ezzel együtt szerintem nagyon jó film.
Mindenesetre sokkal jobb, mint a szovjet világháborús filmek zöme.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 15:33:53

@Lipcsei Gábor: Ezt nem ismerem, de jól hangzik, kicsit a The Way Back c. 2010-es filmre emlékeztető törtérénet lehet:
timegoesby.blog.hu/2020/01/21/ut_a_szabadsagba_the_way_back_708

epidermis 2020.05.25. 15:36:32

A Gyilkos mezők is szenzációs film

Greg36 2020.05.25. 15:36:38

Az Apokalipszis most kapcsán azért meg lehetett volna említeni, hogy a könyv, amiből az ihletet merítették, akkor már 80 éves volt, és így köze sem volt sem a háborúkhoz, sem Vietnámhoz.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 15:43:32

@epidermis: nagyon jó film, de azért nem hibamentes, itt olvashatsz róla:
timegoesby.blog.hu/2017/10/31/gyilkos_mezok_the_killing_fields
Viszont a legjobb háborús filmek esetében nem vettem figyelembe, mert ez sztm inkább politikai dráma, olyan értelemben nem háborús film, hogy nem a kambodzsai háború hadviselésével, hanem sojkal inkább politikai oldalával foglalkozik.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 15:47:55

@Greg36: Ha rákattintasz a film linkjére, akkor az arról szóló posztban olvashatsz erről, a toplista nem az ilyen részletek ismertetésére való.

Eugene Horse 2020.05.25. 15:53:43

@HK417: 10000 nyugati világi emberből jó ha egy tapasztalta meg a modern háborús konfliktusok valamelyikét, és még kevesebb, aki valódi szakmai szemmel tud nyilatkozni az ott történtekről. A kilencvensok százaléknyi egyéb átlagember nyilván nem tudja tapasztalati alapon átérezni a helyzetet (hálisten), ezért dramatizálnak a filmek, hogy a technikai és szakmai pontosság központba helyezése helyett átérezhetővé, átélhetővé tegyék a háborút. Ebbe pedig beleférnek olyan bakik, amik szakmai szemmel felháborítóak, de az átlagember számára jelentéktelenek. Volt egy haverom, aki végzett fegyvermester, fegyverkészítő volt, ő minden háborús (sőt, akció) filmen ki volt akadva, mert kiszúrta, hogy mittomén x fegyvernek ez a későbbi változata, ami akkor még nem is létezett, vagy bal helyett a jobb oldalon van a mittoménmilye, és nem tudtam neki elmagyarázni, hogy ez száz emberből kb egyet se érdekel, és teljesen mindegy a film egészét, mondanivalóját tekintve. Szóval egy jó háborús filmhez csak adalék a technikai, szakmai pontosság, a hiánya viszont nem zárja ki, hogy remek film legyen.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 15:54:46

@Eugene Horse: abszolút egyetértek, én is ezt akartam kifejteni neki, csak te ezt sokkal jobban megfogalmaztad.

LúzerMan 2020.05.25. 16:48:06

Aki még nem látta, annak ajánlom a Gallipoli-t.
1. vgh Mel Gibsonnal.

ötköb 2020.05.25. 16:48:22

Úgy 50 éve kis srácként láttam a Felszabadítás című talán 5 vagy 6 részes szovjet filmeposzt. (Zugló Éva mozi 2 forint egy jegy)
Megjelentek a háború nevezetes személyiségei. Sztálin kb. mint jóságos nagypapa, a tábornokok és persze tengernyi statiszta. Volt benne Sztálingárdtól és a kurszki csatától kezdve Berlin elfoglalásáig minden. Kicsit - az emlékeim alapján mai szemmel - képeskönyvszerű volt, de a történelem iránt érdeklődő gyereknek akkor nézhető. Ma már talán megmosolyognánk.

Magyar Petike 2020.05.25. 18:18:21

Persze ízlések és pofonok, de a Bombák földjén-nél unalmasabb, semmitmondóbb háborús filmet még életemben nem láttam. Pedig anno nagyon várós volt (a bemutató alapján)

pernahajder Campbell 2020.05.25. 18:56:44

@Blindmouse:

A Kelly hőseiben a Tigris valóban Tigris, a Sherman valóban Sherman, és úgy általában hitelesek a részletek. Szóval lehet, hogy magukat nem vették túl komolyan, de a nézőiket igen.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 19:01:35

@pernahajder Campbell: Bár már legalább egy tucatszor leírtam én is, meg más is itt, hogy egy film nem a technikai részletek meglététől lesz hiteles, és jó film, hanem attól, hogy az a néző, aki nem volt ott abban a háborúban átélhesse és érzékelhesse azt. Lényegében tök mindegy, hogy a tigris az tigris, vagy sem, ha amúgy a film által a néző átérezheti azt, hogy milyen volt egy tank csata a második világháborúban. A Kelly hősei egy háborús szatíra, és ezen jellemzőjénél fogva nem a valóság érzékeltetése, hanem annak kifigurázása, parodizálása volt a célje, függetlenül attól, hogy a sherman az sherman.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 19:05:47

@pernahajder Campbell: ja, a lényeg, a Kelly hősei jó film a maga szatíra kategóriájában, csak éppen a nézőnek a megtekintése után sem lesz halvány lila gőze sem arról, milyen is volt - valójában - a második világháborúban harcolni, mivel ennek érzetét a film nem adja át.

pernahajder Campbell 2020.05.25. 19:57:39

@Time Goes By:

Az lehet, hogy a részletek hitelessége nem teszi az egész filmet hitelessé. Ellenben a részletek meg nem léte simán hiteltelenné tud tenni egy mozit, akármekkora művészkedés folyik benne. Ma már borzasztóan aprólékosak a filmkészítők, de az akkori kortársak ezt nemigen vágták.

Nem is rémlik, hogy írtam volna, hogy a sztorit kell hitelesnek tekinteni. Nem történelmi film. Arról szól, hogy egy csapat ember hatalmas lehetőséghez jut, amit meg akarnak ragadni. Ez pedig szerintem éppenséggel átélhető.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 20:01:02

@pernahajder Campbell: Nem tuidom eldönteni, hogy te most direkt játszod a hülyét, hogy szándékosan nem érted, amit írtam, mert provokálni akarsz valamilyen oknál fogva, vagy tényleg ennyire nem fogod?
Na mideg, akármelyik is a helyzet, erre nem érek rá.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.05.25. 20:37:52

Why We Flight sorozat Frank Capra... helyesen: Why We Fight ...

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.05.25. 20:28:34

anyag és ember veszteség helyesen: anyag- és emberveszteség

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 20:29:41

@a szürkebarát ötven árnyalata: Remélem ezzel helyreállt a lelkibékéd. :D

Ez a név már foglalt! 2020.05.25. 20:37:59

@pernahajder Campbell: Ahogy írtam már, a Kelly hőseiben a tigris az egy átalakított t-34-es de olyan jól át van fazonírozva, hogy fel sem tűnt, profi munka. A tornyon látszik leginkább, hogy előrébb van, mint egy igazi tigrisen.

@Time Goes By:
Szerintem egy legalább ilyen szintű igényesség és valósághűség kell minden háborús filmbe, még akkor is ha az átlag nézőnek ez mindegy. Ennyi erővel akkor lehetnének az amerikaiak német egyenruhában, azok meg amerikaiban, az átlag néző úgyse tudja hogy néztek ki az egyenruhák, vagy a vietnámi háborús filmekben hogy nézne már ki ha az ikonikus Huey-k helyett Black Hawkokkal röpködnének a GI Joek.

Ezek a dolgok, tankok, ruhák, fegyverek stb fontos és lényeges motívumai egy adott hadszíntérnek és így a film képi világának is.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.05.25. 20:38:02

@Time Goes By: még nem értem a végére :) Egyébként nagyon jó írás, azért is veszem a fáradtságot, hogy ...

registerz 2020.05.25. 20:57:49

Vaskereszt, A halál ötven órája...

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 20:59:16

@a szürkebarát ötven árnyalata: Ok, majd szólj, ha meg van minden hiba, és akkor egyszerre kijavítom őket. :)

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.05.25. 21:46:41

@Time Goes By: privátban megírom. Érdekes, hogy a tíz filmből legalább hat az én listámon is szerepelne, úgyhogy inkább kiegészíteném (na netán 15 legjobbra lenne gusztusunk):
Az őrület határán,
Westerplatte
80 huszár (ha már 19. századit is lehet)
A sas leszállt
Black Hawk Down

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.25. 22:05:38

Az őrület határán esetén gondolom az 1998-as verzióra gondolsz, és nem az 1964-re, merthogy ez utóbbi volt a regény első feldolgozása. Sokan említették itt ezt a filmet, de engem valahogy nem fogott meg igazán, de látom azért a filmen, hogy mi az, amiért sokan kedvelik.
A Westerplattet nem ismerem, most rákerestem, és ígéretesnek tűnik, alkalomadtán megnézem majd.
A 80 huszárt hagyjuk, általában nem kedvelem a szocializmusban készült magyar filmeket (mondjuk a későbbieket sem). Bár csak lenne egy épkézláb magyar háborús film., mert szívesen feltettem volna egy magyar alkotást ide, de nincs olyan, ami megüthetné a szintet. Sőt, szinte nincs is számításba jöhető film a Szabadság, szerelmen kívül, de az meg elég középszerű.
A sas leszállt a "jó, de nem elég jó ahhoz, top10-es legyen" kategória számomra.
A Black Hawk Down vszont nagyon jó és gondolkodtam is azon, hogy felteszem a listára, de aztán mégis lemaradt. A lsitán lévőket valamilyen szempontból jelentősebb, klasszikusabb filmnek éreztem.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.05.26. 10:51:25

@Time Goes By: Igen, a 98-asra. Nézegette a tízes listádat, melyikkel lenne (szubjektíven) holtversenyben, talák a Ryan közlegény, de, mint mondottam ez enyémeket inkább egy hosszabb lista további jelöltjeine tekintem. Szegény huszárok igazán nem tehetnek róla, hogy pont a szocializmusban készült róluk film, és véleményem szerint, a filmen nem is látszik, milyen rezsimben készült. Ráadásul klasszisokkal jobb, mint sok, akkori történelmi, háborús film (Egri csillagok, A kőszívű ember fiai). Ha már másik magyar háborús fim, akkor a blockbusternek szánt Szabadság, szerelem helyett inkább a Szürke senkiket ajánlom figyelmedbe. Ugyan látszik rajta az alacsony költségvetés miatti visszafogott látványvilág, de még ebben is és minden egyébben sokkal jobb, mint a Sza-sze.
Eszembe jutott még két film, ami háborúval kapcsolatos,a Land of Mine 2016-ból és a 2018-as The Resistance Banker. Bár egyikben sincs konkrét háborús cselekmény, és ilyen filmeket napestig lehetne sorolni, mindkettő megmutat valamit a háború világáról, az emberre gyakorolt hatásairól, a háborús évek mindennapjainak feszültségéből és sok egyébről.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.26. 10:54:48

@vázkulcs: A ruszki propagandád innentől kezdve moderálva van.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.05.26. 11:08:18

@a szürkebarát ötven árnyalata: Az olyan jellegű európai filmekből elég sok készült mostanra Európában, mint a Land of Mine vagy a The Resistance Banker, amelykre ugyanaz jellemző, hogy (az amerikaiakhoz képest) alacsony költségvetésű, emiatt nem olyan látványos, nincs sok csatajelenet bennük, de a maguk kategóriájában nem rossz filmek, csak ezeknek általában nincs igazán esélye az amerikai filmekkel szemben top10-ességre. Meg a legtöbbje abszolút eltúlozza a különböző nemzetiségű (nyugat-európai) ellenállás szerepét.
De a finneknek volt pár jó WWII filmjük, azokat azért szeretem jobban, mert a komcsi ruszkik az ellenség :) Ilyen pl. a The Unknown Soldiers 2017.

Eugene Horse 2020.05.27. 10:15:20

@a szürkebarát ötven árnyalata: "fáradság", ha már ilyen akkurátus vagy :)