A The Narrow Margin  az egyik legnagyobb sikerű low budget film noir volt a maga korában. Howard Hughes-nak, az RKO filmstúdió (ami a legtöbb alacsonyabb költségvetésű noirt adta ki) tulajdonosának annyira tetszett a film, hogy másfél évig visszatartotta a megjelenéstől, mert azon gondolkodott, hogy nagy költségvetésű "A" filmet készíttet belőle. Szerencsére ez nem történt meg, hiszen ebben a formában egy tökéletes B movie, az alacsony költségvetésű noirok egyik gyöngyszeme. Aztán persze a későbbiekben nem kerülhette el a sorsát ez a film sem, és 1990-ben elkészült neo-noir változata Gene Hackman főszereplésével, amely megnézése után megint csak felmerül az emberben a kérdés, hogy minek? Bár a karakterek egy kicsit különbözőek, a két film története mégis nagyon hasonló: a főszereplő zsarunak meg kell védeni és el kell juttatnia egy fontos tanút egy befolyásos bűnöző tárgyalására.

Stanley Kubrick 1 Oscar-díjra jelölt háborús drámája egyie a legismertebb háború ellenes hollywoodi filmeknek, ami egy tengerészgyalogos szakasz életét követi a kiképzéstől a vietnámi háborús részvételükig. A film legfontosabb üzenete, hogy minden háború alapvetően antihumánus, és a háborúknak ez az a tulajdonsága, ami miatt a győztes sem nyer semmit.

Fritz Lang 1934-ben hagyta el a náci Németországot, majd két éves párizsi tartózkodás után 1936-ban az USA-ba érkezett. Még ebben az évben leforgatta első amerikai filmjét, a Furyt, amivel azonnal megalapozta a hírnevét a tengerentúlon is. Mint a legtöbb filmje, ez is az emberi természet sötétebb oldalát vizsgálja, amelyen keresztül erős társadalmi üzenetet is küld a néző felé. A film egy ártatlanul megvádolt emberről szól, akit a tömeghisztéria hatása alá került tömeg meg akar lincselni...

Hollywoodra a legtöbb ember a siker és csillogás városaként gondol, azonban számtalanszor tett már tanúbizonyságot embereket kizsigerelő és lejtőre küldő oldaláról is. Az alábbiakban megpróbáltam összeszedni a filmgyár aranykorából azokat a színésznőket, akik eltérő mértékben ugyan, de valamilyen módon Hollywoodnak köszönhették, hogy életük kisiklott és nem egy esetben szomorú véget ért. Próbáltam olyanokat kiválasztani, akik elég híresek voltak, és/vagy haláluk nagyon nagy média eseménnyé vált. (A teljesség igénye nélkül.)

Ezt az 1948-as film noir suspense drámát leginkább színészgárdája teszi naggyá és klasszikussá. A Key Largo az utolsó darabja Edward G. Robinson és Humphrey Bogart 5 közös filmjének, aminek többségét a '30-as évek végén forgatták, és amelyekben mindig Robinson a jó (vagy legalábbis jobb) fickó, míg szegény Bogart a rossz. Ez a leosztás csak itt, az utolsóban fordul meg, amikor már Bogart volt a nagyobb sztár. Mindemellett szintén utolsó a négy Bogart-Bacall filmek sorában, Mindazonáltal a nagynevű sztárok mellett a nevető negyedik Claire Trevor volt, aki a film leghíresebb jelenetében játszott alakításáért legjobb női mellékszereplői Oscar-díjat nyert. A Key Largo története különböző típusú hősiességek körül forog.

Ez az 1993-as neo-noir romantikus krimi leginkább arról híres, hogy Quentin Tarantino írta a forgatókönyvét, ami ennek megfelelően néha nagyon brutális, néha romantikus és néha morbidan vicces. Persze mellette nem elhanyagolható a film színészgárdája sem, ami talán a Tiszta Románc legnagyobb erőssége, hiszen még a legapróbb mellékszerepeket is olyan sztárok játszották, mint Dennis Hopper, Gary Oldman, Brad Pitt vagy éppen Christopher Walken.

Ez a két Oscar-díjra jelölt kalandfilm és dráma produkálta az 1940-es év legnagyobb kasszabevételét, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a főszereplők Clark Gable, Spencer Tracy, Claudetze Colbert és Hedy Lamarr, akik a kor legnagyobb sztárjai közé tartoztak. Az MGM stúdió harmincas évek második felének legnagyobb bevételeit produkáló aranybányája, Clark Gable megint hozta a tőle elvárt eredményt: egy kasszasikert.

A Hetedik talán a legnépszerűbb neo-noir film, amit még azok is ismernek, akik nem különösebben érdeklődnek a neo-noir műfaja után. Ez persze köszönhető az ismert és népszerű színészeknek (Morgan Freeman, Brad Pitt, Kevin Spacey) is, na és persze annak, hogy az egyik leghátborzongatóbb film, ami valaha Hollywoodban készült.

Ez az 1947-es amerikai film noir thriller Angliában a Lady of Deceit, míg Ausztráliában pedig a Deadlier Than the Male címmel jelent meg. A Born to Kill híres a klasszikus noir karakterek (femme fatale, antihős) nemének felcseréléséről, és szokatlan társadalmi üzenetéről. A film középpontjában egy pszichésen zavart férfi áll, aki minden nőt képes a lábáról levenni, még úgy is, hogy egyikük tudja azt, hogy a férfi gyilkos.

A Rebecca Alfred Hitchcock 11 Oscar-díjra jelölt noir-jellegű filmje, és az egyetlen, ami meg tudta nyerni a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A Rebecca nagyszerűen összegzi az old school hollywoodi műfajokat, stílusokat, ugyanis egyszerre egy gótikus romantikus melodráma, egy pszichológiai thriller és egy mystery film noir keveréke.

Az alkalmi turista talán az egyik „legantioscarosabb” film, amit valaha a legjobb film díjára jelöltek. Egyike az utolsó csendes, lassan csordogáló és visszafogottabb hollywoodi drámáknak, amelyeket napjainkban már inkább televíziócsatornák készítenek. A film középpontjában egy olyan férfi áll, aki kisfia elvesztését nem tudja feldolgozni, azonban depressziójából és a külvilágtól való elzárkózásából egy nagyon furcsa, élettel teli nő szabadítja ki. A film három főszereplője William Hurt, Kathleen Turner, Geena Davis a ’80-as évek legnagyobb sztárjai sorába tartoztak, és ebben a filmben sem lehet rájuk panasz, olyannyira nem, hogy Geena Davis ezért a szerepéért nyerte el egyetlen Oscar-díját.

Ez a neo-noir crime thiller film egy bűntudat miatt álmatlanságban szenvedő nyomozóról szól, aki egy pszichopata gyilkos után nyomoz egy alaszkai városban, miközben saját problémáival is meg kell küzdenie. Christopher Nolan második neo-noir filmje, amit közvetlenül a mára már kult filmmé vált Memento után készített, és amiben már olyan nagy nevű sztárok játszanak, mint Al Pacino, vagy a nem régen elhunyt Robin Williams.

Joseph L. Mankiewicz film noir drámája a műfaj egyik méltatlanul kevéssé ismert darabja, pedig olyan későbbi filmeket alapozott meg, mint a Keresztapa. A film középpontjában egy olasz család áll, ahol a családfő a szegénységből küzdötte fel magát a bankárságig, A főszerepben Egward G. Robinson látható, aki mindent az irányítása alatt tartó zsarnok családfőt játszik, amely tulajdonságával romba dönti családját.

Ez az 1932-es romantikus dráma és komédia úgynevezett Pre-Code film, ami azt jelenti, hogy még az 1934-ben Hollywoodban bevezetett cenzúra előtt készült. Ez a szexuálisan túlfűtött film is erőteljesen hozzájárult az ekkoriban készült erőszakosnak és erkölcstelennek nevezett gengszter filmekkel együtt a Hays Code bevezetéséhez. A film főszereplői a kor két legnagyobb szexszimbóluma Clark Gable és Jean Harlow, akik mellett mellékszerepben látható a későbbi Máltai sólyom femme fataleja, Mary Astor. A Red Dust volt az 1932-es év egyik legnagyobb kasszasikere.

A Farewell, my Lovely Raymond Chandler második regénye, amiben az elsőhöz, a The Big Sleephez hasonlóan Phillip Marlowe magándetektív a főszereplő. A regényt először 1944-ben filmesítették meg, amely Amerikában Murder, my Sweet (Gyilkosság a gyönyöröm) címmel futott, szemben Európával, ahol a megtartották a film esetén is a könyv címét. 1975-ben már az USA-ban is visszatértek a regény eredeti címéhez, és Farewell, my Lovely-ként elkészítették a neo-noir változatot Robert Mitchum főszereplésével.

A légy egy 1986-os science fiction horror film, amit David Cronenberg írt és rendezett, ami lazán ugyan, de George Langelaan 1957-es történetét alapul. Kevéssé közismert, hogy ennek a történetnek már 1958-ban is készült egy moziváltozata Vincent Price-szal a főszerepben. Cronenberg változatának legfontosabb összetevője két főszereplője Jeff Goldblum és Geena Davis, akiknek karrierje ezután a film után rakétasebességgel ívelt fel. A film egyik sokat idézett mondata a “Be afraid. Be very afraid.” “Félj. Nagyon félj.”

Az első részben szerepeltek az éles bevetéseken és egyéb fontos küldetésekben részt vett színészek, most pedig azok, akiket a harci cselekmények nem, vagy csak kevésbé érintettek, mert vagy két világháború végén vagy a háború alatt ugyan, de a propaganda osztályon dolgoztak és különböző agitációs, hazafias filmeket forgattak. Azonban ez nem azt jelenti, hogy ezekkel az emberekkel ne estek volna meg érdekes kalandok. Gondolta volna, hogy az egyik híres hollywoodi színész az OSS-nek (CIA elődjének) dolgozott, és aki ellen Sztálin parancsára merényletet kíséreltek meg? És vajon ki lehet az a rendező, aki a hadsereg propagandaosztályán három filmet is készített, amelyeket azonban a 35 évre betiltottak, mert demoralizálta volna a katonákat és a társadalmat? A képek között pedig látható a 18 éves kamasz Humphrey Bogart első világháborús tengerészként, aki katonaideje alatt szerezte jellegzetes szájsebét, vagy éppen Arnold Schwarzenegger, aki szolgálata alatt egy hetet a hadsereg börtönében töltött. Na vajon mi miatt?

Ez a 8 Oscar-díjra jelölt kalandfilm azon ritka filmek közé tartozik, amelynek végül sikerült a Best Pictures kategóriát megnyernie anélkül, hogy bármilyen más kategóriában győztesen került volna ki, annak ellenére, hogy az 1935-ös év legnagyobb kasszasikere volt. Továbbá arról is nevezetes, hogy a mai napig az egyetlen film, amelynek három színészét is legjobb férfi főszereplőnek jelölték. A Lázadás a Bountyn 1998-ban az AFI legjobb filmek listájának 86-ik helyén állt, és Cpt. Blight (Charles Laughton karaktere) pedig a 19. legjobb villain karakter jelenleg. A film valós történeten alapul, ami a történelem talán leghíresebb tengeri lázadásáról szól.

A Mellékhatások egy 2013-as neo-noir pszichológiai dráma és thriller, ami részben egy bosszúállás, részben pedig egy tiltott szerelem története, és amelyeknek központjában a hazugságok és megtévesztések állnak. A film egy fordulatokban gazdag krimi, aminek bonyodalmai akkor kezdődnek, amikor egy pszichés problémákban szenvedő nőnek felírnak egy antidepresszánst.

Az alvilág alkonya egy epikus gengszter film James Cagneyvel és Humphrey Bogarttal a főszerepekben. Kettejük három közös filmjéből ez egyben az utolsó és a legjobb is. A film 1919 és 1933 közötti időszakban játszódik, amikor hatalmas társadalmi, gazdasági, kulturális változások, átalakulások zajlottak a világban és Amerikában egyaránt az első világháború utáni időszakban. Az alvilág alkonya több a szokásos “felemelkedés és bukás” jellegű gengszterfilmeknél, ugyanis ál-dokumentum jellegű újsághírein keresztül ezeket a változásokat és az emberek életére gyakorolt hatásukat nagyon realisztikusan mutatja be, és amely formát viszontláthatjuk később az Aranypolgárban is. A történet három barát életét követi nyomon ezalatt a hatalmas változásokat produkáló időszak alatt, aminek egyik legfontosabb szakasza a '20-a évek alkoholtilalma volt, ami meghatározta főszereplőink sorsát.