A kapitalizmus, a pénzéhség és a bűnözés szükségszerűen együttjáró jelenségek, fogalmak Abraham Polonsky film noir krimijében, amiben nem egy femme fatale, hanem a pénz jelenti a címbeli gonosz erőt. A történet két főszereplőjén, egy testvérpár kapcsolatán keresztül megjelenik a bibliai Káin és Ábel története is, amely során a egyikük nagyon erőszakosan be akarja vonni a testvérét az alvilág egyik jól fizető, de illegális tevékenységbe, amit a másik nem hajlandó megtenni. 

4 Oscar-díjra jelölték Orson Welles második rendezői filmjét, amit közvetlenül az Aranypolgár után készített. A híres rendező már a második rendezői munkájával megkezdte karrierjének azon szakaszát, amikor filmjei  a készítése és azon belül is leginkább az utómunkálatok körül zajló viták miatt váltak híressé, hírhedté, aminek eredményeképpen az Ambersonok eredeti verziójából az RKO stúdió kivágatott 40 percet. Az erősen megvágott film aztán meg is bukott a kasszáknál, azonban még ebben a megcsonkított állapotában is látható az, hogy milyen lehetőséget puskáztak el, hiszen akár az Aranypolgár méltó folytatása is lehetett volna. A történet középpontjában egy gazdag család szappanopera jellegű története áll, akik a 20. század elejére, az autógyártás kezdetével párhuzamosan elveszítik kiváltságos helyzetüket.

A kismilliónyi Top 10 South Park lista után most én éreztem kényszert arra, hogy összeállítsam a magamét. Nem tudom mennyire kell bemutatni ezt a társadalmi, politikai szatírát, 21 szezon után szerintem már csak az újszülötteknek új ez a sorozat. Trey Parker és Matt Stone rajzfilm sorozata felnőtt közönség számára ajánlott és íródott, nem csak esetenkénti trágársága, kemény és politikailag inkorrekt szövegei, de a témái miatt is, amelyek nagyon sokszor olyan tabukat állítanak a fókuszba, amelyekről sem az emberek, sem a politikusok nem mernek őszintén beszélni, akár hipokritaságból, akár rosszul értelmezett politikai korrektségből.

Három Oscar-díjra jelölték Alfred Hitchcock thrillerét, "túlélő drámáját", közte magát a rendezőt is. A Mentőcsónak az első olyan filmje volt, ami nagyon korlátozott  területen játszódik, amelyet aztán a későbbiekben olyanok követtek, mint a Kötél vagy éppen a Hátsó szoba. A film további érdekessége, hogy ez Hitchcock "háborús propagandafilmje", amit végül csak nagyon korlátozottan mutattak be, mivel nem tartották elég hazafiasnak. A története egy tengeren hánykolódó mentőcsónakban játszódik, aminek 8-9 szereplője egy torpedótalálat után megpróbálja túlélni a háborút és megőrizni emberségét. Az poszt helyenként spoilert tartalmaz.

Denis Villeneuve nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor elkészítette a ma már kultikus 1982-es neo-noir sci-fi folytatását. Az eredeti Szárnyas fejvadász számtalan filmest megihletett már, ugyanakkor folytatásának gondolata komolyabban csak 2007-ben merült fel a Ridley Scott, az első film rendezőjének fejében, a film elkészültére mégis további 10 évet kellett várni. Mint minden kultikus film folytatásánál, úgy a Szárnyas fejvadásznál is felmerül a kérdés, hogy túl lehet-e szárnyalni az elsőt? És egyáltalán, érdemes-e elkészíteni? Tovább tudja-e vinni az eredeti által megkezdett utat, úgy, hogy képes újat is adni és közben nem esik abba a csapdába se, hogy nem lesz egyéb, mint egy rossz másolat. Az írás spoiler mentes.

A Scandal Sheet a Double Inemnity által vágott ösvényen haladó feszes és izgalmas nagyvárosi noir, amiben a főszereplő antihős nem csak egy gyilkosság, de bulvárújságírói tevékenysége miatt is megbűnhődik. A film fókuszában egy bulvárújság főszerkesztőjének és fiatal riporterének apa-fiú jellegű kapcsolata áll, akik közül az egyikük gyilkossá válik, miközben a másikuk azon ügyködik, hogy kinyomozza a gyilkossági ügyet. A Double Indemnityvel ellentétben ez alkalommal a tanítvány az, akinek tevékenysége miatt egyre inkább szorulni kezd a hurok az általa példaképként tisztelt idősebb főszerkesztő nyaka körül.

Burton Stephen "Burt" Lancaster (1913-1994) amerikai színész a noir műfajból "nőtte ki" magát és vált világsztárrá a '40-es években. Az '50-es években már nagyon különböző műfajú filmekben és szerepekben is látható volt, majd a '60-as években ért karrierje csúcsára, amikor több Oscar-jelölést is begyűjtött, majd 45 éves pályafutását 1990-ben fejezte be. Karrierje során négyszer jelölték Oscar-díjra a legjobb férfi főszereplő kategóriában (Most és mindörökké 1953, Elmer Gantry 1960, Birdman of Acatraz 1962 és Atlantic City 1980), amelyek közül az Elmer Gantry főszerepéért el is nyerte. Burt Lancastert a 19. helyre sorolja jelenleg az Amerikai Filmintézet a legnagyobb hollywoodi sztárok listáján.  

8 Oscar-díjra jelölték Milos Forman cseh származású amerikai filmrendező drámáját, ami arról is nevezetes, hogy az 1937-es Mocskos arcú angyalok két főszereplője, James Cagney és Pat O'Brien utolsó alakítása látható ebben a drámában, a még nagyon fiatal Samuel L. Jackson és Jeff Daniels filmdebütálása mellett. A film története 1910-es években játszódik New Yorkban és négy szálon fut, amelynek középpontjában két család, egy fehér és egy fekete áll, akiknek élete az események hatására kihatással lesz a másikéra egy olyan korban, amikor minden addigi társadalmi norma változásnak indul. 

Hollywood legtöbb Oscar-jelölést szerző rendezője, William Wyler ezzel a drámájával sem hazudtolta meg önmagát, amely négy díjat nyert meg nyolc jelöléséből, köztük a film főszereplője, Olivia de Havilland. A színésznő jelenleg 101 éves és ő Hollywood aranykorának utolsó túlélője a vele egykorú Kirk Douglesszel egyetemben. A film középpontjában egy gazdag, de naiv és félénk fiatal örökösnő áll, aki szerelmes lesz egy jóképű fiatalemberbe, akiről apja azt gyanítja, hogy nem egyéb, mint hozományvadász.

Bette Davist (1908-1989) Hollywood második legnagyobb női sztárjaként jegyzik Katharine Hepburn után, akit tízszer jelölték Oscar-díjra (amit kétszer meg is nyert), valamint ő volt az első színésznő, aki életmű díjat kapott 1977-ben. Többek között arról vált híressé, hogy szívesen vállalt ellenszenves és rosszindulatú karaktereket. Davis egyike volt Hollywood legambiciózusabb színésznőinek, és pályafutása során kialakult róla egy olyan kép, hogy nehézkes vele az együttműködés, mivel hajlamos volt rosszindulatra és érdekeit nagyon erőszakosan tudta képviselni, azonban tehetségét és elhivatottságát senki nem vonta kétségbe. Még legnagyobb riválisa Joan Crawford sem, akivel híres-hírhedt viszálya a mai napig is az érdeklődés középpontjában áll.

Ennél jóval kevésbé ismert az, hogy felmerült bűnösségének lehetősége második férje, Arthur Farnsworth rejtélyes halálában, és a pletykák szerint csak a filmstúdió befolyásának köszönheti azt, hogy férje halálát balesetnek nyilvánították.

Fred Zinnemann noirja egyike a műfaj azon flmjeinek, amelyek a háború után középosztály fehér kerítései mögé kukkant be, és amely során kiderül, hogy a fényes felszín mögött a valóság sötét és kiábrándító. Megjelenésének idején nem aratott nagy szakmai vagy közönségsikert, aminek elsődleges oka a film kiábrándító jellege volt, azonban manapság már a műfaj egyik stílusos és ütős darabjaként tekintenek rá. A 2. vh után egy testileg és lelkileg is sérült amerikai katona meg akarja ölni a környezetében hősnek tartott, elismert és kedvelt egykori bajtársát és felettesét, mert árulónak tartja.

A Looper a neo-noir sci-fiknek azon csoportjába tartozik, amelyekben az időutazás játssza a főszerepet - Bruce Willis, Joseph Gordon-Levitt és Emily Blunt mellett. A film középpontjában egy olyan bérgyilkos története látható, akit a szervezett bűnözés azért alkalmaz, hogy a jövőből visszaküldött áldozatokat a múltban végezze ki. 

11 Oscar jelöléséből kettőt (legjobb férfi színész és forgatókönyv) díjra váltó tárgyalótermi dráma 1948-ban játszódik Nürnbergben és a háborúban vesztes náci Németország emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel megvádolt bíróinak tárgyalásáról szól, pontosabban szólva annak egy fikciós változata. Az amerikai bíróságnak ezen a tárgyaláson is választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy kinek, mikor és mennyire lehet arra hivatkozni, hogy "csak parancsra tettem"? Ez a film is 'all star" színész csapattal dolgozott, többek között Spencer Tracyvel, Maximilian Schellel, Burt Lancesterrel, Richard Widmarkkal, Marlene Dietrichhel, Judy Garlanddel vagy éppen Montgomery Clifttel, és mindegyikőjük egészen kiváló alakítást nyújtott.

3 Oscar-díjat megnyert a 8 jelöléséből ez a Metrocolor epikus western film, ami egy nagyon látványos old school kalandfilm az USA mai területének meghódításáról a keleti parttól a nyugatiig. Ennek lépéseit öt látszólag különálló történetben láthatjuk, amelyeket az köt össze, hogy ugyanannak a család több generációjának életébe kapunk betekintést, és amelynek története 50 évet ölel fel 1839 és 1889 között. A filmben látható "all star" színészcsapat tagjai többek között James Stewart, Gregory Peck, Henry Fonda, John Wayne, Debbie Reynolds, Carroll Baker, Lee J. Cobb, Karl Malden, Richard Widmark, vagy éppen Thelma Ritter, a narrátora pedig Spencer Tracy, az öt részt pedig három rendező, Henry Hathaway, John Ford és George Marshall rendezték.

A vadnyugat hőskorának filmtörténeti jelentőségét leginkább Cinerama technikája adja, ami a filmet egy igazi látványorgiává tette a maga korában, és amit sajnos csak akkor lehet leginkább élvezni, ha a vetítése is ezzel a technikával történik, és aminek eredménye az, hogy a néző úgy érezheti magát, mintha belecsöppent volna a filmbe. 

André DeToth (Tóth Endre Antal Mihály) rendezte ezt a kissé alábecsült noir krimit, amiről forgatása közben az a pletyka terjedt el, hogy megbukik a cenzúrán, mivel a forgatókönyvben nem büntetik meg kellően a főszereplő házasságtörését. A rendező ismert két olyan befolyásosabb cenzort, akikről tudta, hogy megcsalják a feleségüket, így a velük való beszélgetés folyamán sikerrel változtatta meg a cenzúra előzetes véleményét, és a film megjelenhetett az eredetileg tervezett formában, változtatás nélkül. A főszereplő antihős egy kapuzárási pánikban szenvedő középosztálybeli családapa, aki megcsalja feleségét egy fiatal és izgalmas nővel, ami miatt aztán problémák sorozata kezdődik az addigi nyugodt és kiszámítható életében.

George Armitage rendező több műfaj - fekete komédia, romantikus komédia, akció, krimi thriller - keresztezésével létrejövő filmje a '90-es évek második felében divatos '80-as évek nosztalgiájára és a "Tarantino-érzésre" épül,  amelynek John Cusack, Minnie Driver és Dan Aykroyd a főszereplői. A film középpontjában egy olyan profi bérgyilkos áll, akit kiborít a közelgő 10 éves érettségi találkozójának még a gondolata is, mivel nem tudja, hogy mit mondjon magáról évfolyamtársainak és középiskolás ex-barátnőjének.

Joseph L. Mankiewicz írta és rendezte a Mezítlábas grófnőt, ami azok közé a drámák közé sorolható, amelyek Hollywoodról, illetve tágabb értelemben véve a show business világáról szólnak. Az '50-es években nagyon népszerűek voltak az ilyen típusú filmek, elég csak az Alkony sugárútra vagy az All About Eve-re gondolni. Ez utóbbit egyébként szintén Mankiewicz rendezte, akit emellett a Mezítlábas grófnőért is Oscarra jelöltek, mindazonáltal a díjat nem nyerte el, ellentétben a film egyik mellékszereplőjével, Edmond O'Briennel, aki itt egy PR managert alakít. A főszerepekben Ava Gardner és Humphrey Bogart látható, a történet pedig egy színésznő felemelkedéséről és tragikus bukásáról szól.

Kertész Mihály, alias Michael Curtiz (szül. Kaminer Manó) (1888-1962) budapesti születésű magyar-amerikai filmes egyike volt a világ legtermékenyebb rendezőinek. Összesen  166 filmet rendezett, ebből 64-et Európa különböző országaiban, köztük Magyarországon, 102-t pedig Hollywoodban. Kertész Mihály már nagynevű rendezőnek számított, amikor 1926-ban Jack Warner invitálására Hollywoodba emigrált. Szinte minden műfajban kipróbálta magát, és mindegyikben készített is mára már klasszikussá vált filmeket, köztük a leghíresebbikét, a Casablancát, amiért el is nyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat, egy rövidfilmje, a Sons of Liberty mellett. További 4 esetében jelölték még a legjobb rendezői Oscarra: Captain Blood 1935, Angels with Dirty Faces 1938, Four Daughters 1938 és a Yankee Doodle Dandy 1942.

A legjobb film kategóriájában jelölték Oscar-díjra ezt a noir westernt, amit elvesztett ugyan a Casablancával szemben, de olyan későbbi film elkészültét is inspirálta, mint a 12 dühös ember. A két filmet ráadásul az is összeköti, hogy mindegyiknek Henry Fonda a főszereplője. A Különös eset egy nagyon különleges, meglehetősen zord és sötét low budget erkölcsi tanmese az önbíráskodás ellen, a modern igazságszolgáltatásról és törvényekről. Egy kisvárosban megölik az egyik gazdát és ellopják az állatait, mire a helyiekből egy lincselő csapat alakul, akik elkapnak három idegent azzal a szándékkal, hogy a helyszínen "igazságot" szolgáltassanak. 

A Mildred Pierce egy öt részből álló HBO minisorozat, ami 2011-ben került (először) adásba. A sorozat James M. Cain 1941-es azonos című regényének második filmadaptációja, Kate Winslettel, Guy Pearce-szel és Evan Rachel Wooddal a főszerepekben. A sorozatnak szinte nem volt olyan színésze, akit ne jelöltek volna Emmy-díjra, és akik közül Kate Winslet és Guy Pearce el is nyerték. Cain regényének első filmadaptációja az 1945-ös film noir volt Joan Crawforddal a címszerepben, ami szintén számos díjat nyert. A történet pedig a '30-as évek Amerikájában játszódik, főszereplője pedig egy erős, ugyanakkor mégis nagyon kiszolgáltatott nő, Mildred Pierce, aki kitartásának és erejének köszönhetően meggazdagodik, ám önző és rosszindulatú lánya iránti önfeláldozó és vak szeretete miatt a végén elveszít mindent, ami fontos volt neki, és amiért egészen addig küzdött.