A Játszd újra, Sam! egy több szempontból is különleges Woody Allen-film, ami igazából nem is Woody Allen film, hiszen nem ő, hanem Herbert Ross rendezte, Allen csak a forgatókönyvet írta pár évvel korábbi saját színművéből, valamint a főszerepet játssza. A film másik különleges tulajdonsága, hogy ez volt az első együttműködés közte és Diane Keaton között, aki a ’70-es években majd számos olyan film főszereplőnője lesz, amelyek Woody Allen pályafutásának legjobb és legelismertebb alkotásai közé tartoznak. A Játszd újra, Samben Allen egy depressziós és nőkkel meglehetősen ügyetlenül bánó férfit játszik, aki beleesik legjobb barátjának feleségébe, miközben támaszt csak idealizált hősében, a Casablanca főszereplőjében, Humphrey Bogartban talál, aki csajozási tanácsokkal látja el. 

William Holden, azaz a "Golden Boy" látható első főszerepében, ami egyben el is indította négy évtizedes karrierjét. Pályafutása csúcsára, amikor az egyik legnépszerűbb és legtöbb bevételt termelő hollywoodi színész lett, az 50-es években ért fel olyan filmek segítségével, mint az Alkony sugárút 1950, a Stalag 17 1953, a Sabrina 1954, vagy a Híd a Kwai folyón 1957. Elindulásában sokat segített neki Barbara Stanwyck színésznő, a későbbi noirok egyik legjobb femme fataleja, aki Holden partnere volt ebben a filmben. Stanwyck nagyon határozottan lépett közbe, amikor a Golden Boy producere menet közben le akarta cserélni a kissé még zöldfülű színészt, amiért Holden egész életében hálás volt a színésznőnek. Barátságuk évtizedekig kitartott, egészen William Holden 1981-es haláláig. Stanwyck a következő évben vehette át életmű Oscarját, aminek átvételekor is megemlékezett William Holdenről: „Nagyon szerettem őt és nagyon hiányzik. Mindig azt kívánta, hogy nyerjek egy Oscart. És ma este, Golden Boyom, a kívánságod teljesült.” A Golden Boy pedig egy olyan tehetséges fiatalemberről szól, aki feladja művészi álmait, amikor abbahagyja a hegedülést a profi boksz kedvéért, azért, hogy kitörhessen a new yorki gettóból.  

A háborús filmek műfajába olyan alkotások tartoznak, amelyek középpontjában valamelyik 20.-21. századi háború alatt játszódó események, és az adott háború szárazföldi, légi vagy tengeri hadviselése áll. A filmek gyakran egy-egy olyan látványos és autentikus csatajelenettel záródnak, amely bemutatja az adott háború jellemző atmoszféráját, hadviselését, felszereléseit és emberi attitűdjét. A 20. századot megelőző háborúkat bemutató alkotások már a történelmi, esetleg a kosztümös filmek kategóriájába esnek. Egyes esetekben, ha a történet fókuszában és nagy részében egy 19. századi háború hadviselése áll, akkor besorolható a háborús filmek közé.

A Blueprint for Murder egy nem túl ismert késői noir krimi, aminek érdekességét az adja, hogy a tradicionális mystery melodrámát megfűszerezi egy kis rendőrségi procedúrával, amely nagyon gyakori és népszerű elemnek számított a késő noirokban, és ami ad egy fajta realisztikus doku érzetet is a filmnek. A történet egy olyan nyomozásról szól, aminek célkeresztjében egy fiatal és csinos özvegyasszony áll, akinél felmerül a gyanú, hogy megmérgezte férjét és egyik mostohagyerekét. A film főszerepeiben Joseph Cotten, Jean Peters és Gary Merrill látható.

A Zaklatás egyike Michael Douglas '80-90-es évekbeli neo-noirjainak, erotikus thrillereinek. amely az 1987-es Végzetes vonzalom és az 1992-es Elemi ösztön nyomában jár. Úgy tűnik, mintha Michael Douglas rendelkezne valamiféle tudatalatti mazochizmussal, és imádja a domináns nőket, hiszen ezek szerint nem volt elég neki, hogy korábban Glenn Close és Sharon Stone zaklatta és terrorizálta, most ugyanerre vágyott az előző partnernőinél nem kevésbé szexis Demi Mooretól is ebben a filmben. A Zaklatás az előző két filmhez hasonlóan hatalmas közönség és kassza siker lett, azonban egy fokkal talán mégis elmaradt az elődjei sikereitől, amit sokan annak tulajdonítottak, hogy bár ezt a filmet is erotikus thrillerként reklámozták, valójában nem sok erotika van benne egyetlen egy jelenetet leszámítva, ami esetleg csalódással tölthette el a nézőket. A film azonban egy nagyon érdekes és a mai napig is nagyon aktuális témáról, a szexuális zaklatásról szól, amibe egy kis csavart tettek a film készítői, hiszen itt ennek az áldozata férfi, a nő pedig az elkövető, amiről aztán kiderül, hogy korántsem volt öncélú.

A hamis áruló egy olyan, a második világháborúban játszódó kémfilm, ami témáit realisztikusan és modern megközelítésben mutatja be, köztük jó néhány olyat is, amit addig nem láthatott a közönség a hasonló műfajú filmekben. De a film legnagyobb meglepetése a korabeli nézők számára az ellenség, a nácik és általában véve az átlag németek naturális, realisztikus ábrázolása, amire addig nem nagyon volt példa amerikai filmek esetén. A hamis árulót európai helyszíneken és nemzetközi színész csapattal forgatták, aminek főszerepeiben William Holden, Lilli Palmer és Hugh Griffith látható. A megtörtént eseményeken alapuló történet pedig egy amerikai születésű svéd üzletember tevékenységét követi nyomon, aki a szövetségeseknek kémkedik Németországban, kihasználva üzleti tevékenységét és kapcsolatait.

Jimmy Perry és David Croft író és rendező szerzőpáros nevéhez több nagysikerű angol sitcom megalkotása fűződik, amelyek közül Magyarországon kissé furcsa módon a saját hazájában kevésbé sikeres Csengetett, Mylord? vált eszméletlen népszerűvé, olyannyira, hogy manapság már hatalmas kultstátusszal rendelkezik hazánkban. A sorozatból mindössze 26 rész készült, igaz, hogy ezek nem a sitcomok esetén megszokott 20-25 perces, hanem inkább drámasorozatokra jellemző 50 perces hosszal rendelkeznek, amelyeket 1990 és 1993 között mutatott be a BBC az első, 1988-as pilot rész után. A Csengetett, Mylord egy olyan társadalmi szatíra, ami görbe tükröt tart mind a felső, mind az alsóosztály elé. A sorozat Lord Meldrum angol arisztokrata családjának és szolgálóinak életét követi nyomon, miközben a néző betekintést kaphat az 1920-as évek brit társadalmába, ahol meglepő, vagy nem meglepő módon, de több karakterben is magára ismerhet egy magyar néző.

Folytatom egy magyar katona, Tumpek Mihály honvéd második világháborús naplóját, amit behívása napján, 1944. október 20.-án kezdett el írni, és amit később a hadifogságban is folytatott. A naplóból kristálytisztán kiderül az ekkor már rég elvesztett háború folytatásának értelmetlensége, valamint a hadifogság és Gulágon való kényszermunka embertelen körülményei, amely helyzetekben csakis egyetlen egy célja lehetett az embernek: a túlélés. A háború és történelmi korszak, valamint a napló írójának családi hátteréről bővebben az első részben lehet olvasni.

Folytatom egy magyar katona, Tumpek Mihály honvéd második világháborús naplóját, amit behívása napján, 1944. október 20.-án kezdett el írni, és amit később a hadifogságban is folytatott. A naplóból kristálytisztán kiderül az ekkor már rég elvesztett háború folytatásának értelmetlensége, valamint a hadifogság és Gulágon való kényszermunka embertelen körülményei, amely helyzetekben csakis egyetlen egy célja lehetett az embernek: a túlélés. A háború és történelmi korszak, valamint a napló írójának családi hátteréről bővebben az első részben lehet olvasni.

Folytatom egy magyar katona, Tumpek Mihály honvéd második világháborús naplóját, amit behívása napján, 1944. október 20.-án kezdett el írni, és amit később a hadifogságban is folytatott. A naplóból kristálytisztán kiderül az ekkor már rég elvesztett háború folytatásának értelmetlensége, valamint a hadifogság és Gulágon való kényszermunka embertelen körülményei, amely helyzetekben csakis egyetlen egy célja lehetett az embernek: a túlélés. A háború és történelmi korszak, valamint a napló írójának családi hátteréről bővebben az első részben lehet olvasni.

Folytatom egy magyar katona, Tumpek Mihály honvéd második világháborús naplóját, amit behívása napján, 1944. október 20.-án kezdett el írni, és amit később a hadifogságban és a Gulágban is folytatott. A naplóból kristálytisztán kiderül az ekkor már rég elvesztett háború folytatásának értelmetlensége, valamint a Gulágon való kényszermunka embertelen körülményei, amely helyzetekben csakis egyetlen egy célja lehetett az embernek: a túlélés. A háború és történelmi korszak, valamint a napló írójának családi hátteréről bővebben az első részben lehet olvasni.

Folytatom egy magyar katona, Tumpek Mihály honvéd második világháborús naplóját, amit behívása napján, 1944. október 20.-án kezdett el írni, és amit később a hadifogságban is folytatott. A naplóból kristálytisztán kiderül az ekkor már rég elvesztett háború folytatásának értelmetlensége, valamint a hadifogság és Gulágon való kényszermunka embertelen körülményei, amely helyzetekben csakis egyetlen egy célja lehetett az embernek: a túlélés. A háború és történelmi korszak, valamint a napló írójának családi hátteréről bővebben az első részben lehet olvasni.

Folytatom Tumpek Mihály, második világháborús honvéd naplóját, amit behívása napján, 1944. október 20.-án kezdett el írni, majd a későbbiekben a Gulágon is folytatott. A naplóból kristálytisztán kiderül az ekkor már rég elvesztett háború folytatásának értelmetlensége, valamint a málenkij robotnak nevezett kényszermunka embertelen körülményei, amely helyzetekben csakis egyetlen egy célja lehetett az embernek: a túlélés. A háború és történelmi korszak, valamint a napló írójának családi hátteréről bővebben az első részben lehet olvasni.

Az előző bejegyzés, a Ryan közlegény megmentése jó alapot ad arra, hogy egy kicsit a második világháborúnál maradjunk, azonban rendhagyó módon a következő 7 részes posztsorozat nem filmes témájú lesz, hanem maga a nagybetűs történelmi valóság. Szeretném közzétenni egy magyar katona, Tumpek Mihály honvéd második világháborús naplóját, amit behívása napján, 1944. október 20.-án kezdett el írni, és amit később a hadifogságban és a Gulágon is folytatott. A szóban forgó napló egy naptár notesz, amiben nem túl sok hely állt rendelkezésre, így a hely szűkössége miatt csak napi pár mondatot tudott feljegyezni, amelyek azonban mégis nagyon pontos képet festenek mind az átlagkatona gondolatairól, érzéseiről mind a már régen elvesztett háború folytatásának értelmetlenségéről, valamint a hadifogság és kényszermunka embertelen körülményeiről, amelyekben csakis egyetlen egy célja lehetett az embernek: a túlélés. A napló 23 éve nyomtatásban megjelent  az online nem elérhető Paksi Tükör c. helytörténeti, irodalmi és kulturális folyóiratban, az azóta már elhunyt Bencze Barnabás tanárnak, paksi helytörténésznek köszönhetően, aki a családtól kapta meg a naplót feldolgozásra.

11 Oscar-jelöléséből ötöt meg is tudott nyerni Steven Spielberg háborús filmje, ami mind a kritikusok, mind a közönség tetszését elnyerte, és ami megjelenésének évében a legtöbb bevételt termelő film lett az USÁ-ban. A Ryan közlegény megmentése leginkább az első 25 percében látható jelentéről ismert, ami az amerikai csapatok második világháborús normandiai partraszállását rendkívül realisztikusan és véresen ábrázolja, amelynek célja az volt, hogy a néző számára megteremtse a lehetőséget arra, hogy úgy érezze ő maga is részese az eseményeknek. A Ryan közlegény megmentését megjelenése óta változatlanul a legjobb háborús filmek között tartják számon, amelyik alapjaiban határozta meg és egyben meg is újította ezt a régi műfajt. Egy kis csapat amerikai katona életét kockáztatva elindul a frontvonalak mögé, hogy kimentsen egy olyan katonát, akinek édesanyja az összes többi fiát elvesztette már a háborúban.

Az 1944-es Double Indemnity szekerén utazik ez az egyszerű, ugyanakkor izgalmas és fordulatos low budget noir krimi is, ami annyira tiszteli nagy elődjét, hogy nem csak karakter sémájában, de még nyitójelenetében is megidézi Billy Wilder klasszikusát. A Please Murder Me híres egyedi és kreatív utolsó csavaráról, amelynek során a főszereplő antihős magnószalagra mondja történetét, ami által a néző megismerheti, hogy milyen események vezettek a mostani szituációjához. A film főszerepeiben Raymond Burr és Angela Lansbury láthatók.

A sok apokaliptikus járványfilm közepette néha nem árt egy kicsit lazítani és könnyedebb témák felé evezni, ezért most egy olyan szatírát és vígjátékot mutatnék be, ami egy roppant felszínes életformát és életstílust parodizál: a konditermekben tricepszüket méregető és éjszakai klubokban, diszkókban önmegvalósító diszkópatkényokét. A film a ’90-es évek világába visz, amely a Saturday Night Live c. humoros skeccseket bemutató és hosszú időn keresztül sugárzott tévé műsor egyes karakterein és epizódjain alapul. A film két főszerepében Will Ferrell és Chris Kattan látható, mellékszerepekben is számos nagy név is feltűnik, mint például Dan Hedaya, Chezz Palminteri, Richard Grieco vagy éppen Eva Mendes.

Egy poszt-apokaliptikus világban játszódó sci-fi, amiben csak néhány túlélő éli magányos életét, akik egymásra találván már egy nem igazán jól működő társadalmat alkotnak. A film összesen három szereplővel működik, akiket Harry Belafonte, Inger Stevens és Mef Ferrer játszanak. A sci-finek a későbbiekben több remake-je is készült, többek között az 1985-ös új-zélandi The Quiet Earth, ami nem lett rossz ugyan, de az eredeti minőségét sem történetében, sem témái bemutatásában, sem fényképezésében nem éri el.

2 Oscar-díjra jelölték ezt a sötét és komor neo-noir sci-fit, amit egy 1962-es francia, fekete-fehér, szinte kizárólag állóképekből összeszerkesztett 28 perces La Jetée c. rövidfilm inspirált, ami egy nukleáris háborút követő időutazásról szól. A 12 Majom ennek egy járvány okozta apokalipszis utáni jövőben játszódó verziója, amiben azért küldenek vissza időutazókat a múltba, hogy minél többet megtudjanak az emberi populáció 99 százalékát elpusztító vírusról. A 12 Majom annyira sikeresnek bizonyult, hogy a későbbiekben egy TV sorozat is készült belőle, ami 2015 és 2018 között futott összesen 47 epizóddal. A sorozat azonban nem érte el az 1995-ös film minőségét vagy népszerűségét, aminek főszerepeiben a korszak legnagyobb sztárjai, Bruce Willis, Madeleine Stowe és Brad Pitt láthatók.

Humphrey Bogart karrierjének legmeghatározóbb pontja, az örök klasszikus, a Casablanca (1942) elkészítése volt, aminek hatalmas sikere után még legalább tíz évig írtak számára olyan filmeket, amelyek a nagy előd sikerreceptjét próbálták lemásolni. Bogart főszereplésével készült Casablanca-klónok változó minőségűek lettek, volt köztük végtelenül sikeres film is, ami manapság már a „saját jogán” is klasszikusnak számít, mint a To Have and Have Not (1944), de volt közte meglehetősen közepes film is, mint például az 1951-es Sirocco. A Tokyo Joeban Bogie megint egy egzotikus helyen, ez alkalommal a háború utáni megszállt Japánban dolgozó amerikait játszik, akinek életében újra felbukkan régi szerelme, aki immáron más felesége.